101 talált cikk a járulékos költségek kifejezésre

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 141 millió forint. A tulajdoni arány 35-35-10-20 százalék volt. A 20 százalékos (600 ezer forint névértékű) tulajdonarányt (üzletrészt) a társaság 25 millió forintért visszavásárolta, majd egy éven belül 5-5-10 százalék arányban a tulajdonosok között szétosztotta, és ezt a cégbíróságon bejegyeztette. Ezen tőkejuttatás a magánszemélyek szempontjából adó- és járulékmentes? Az ügyleten keletkezett 24,4 millió forint veszteség a Tao-tv. szerint elismert ráfordítás? Mi a helyes számviteli elszámolás?

Kérdés: Nem állítunk ki számlát, amikor az illetéket az ügyfél helyett fizetjük be, de a bizonylat az ügyfél nevére szól. Közvetített szolgáltatásként számlázzuk tovább a nevünkre kiállított bejövő számlát, ha az nem kapcsolódik az ügyvédi szolgáltatáshoz. Amikor az ügyvédi szolgáltatás "járulékos" költségeit számlázzuk az ügyfélnek (tételesen felsorolva), minden tétel felveszi az ügyvédi szolgáltatás áfáját. Helyesen járunk el?

Kérdés: A hotel programcsomagokat állít össze. "A" típusú csomag: csak szállást és minden szállodai vendégnek egységesen, kötelező jelleggel járó reggelit tartalmazza. "B" típusú csomag: az "A" típusú csomagon túl félpanziós ellátást és wellness-szolgáltatást is tartalmaz. Az "A" típusú csomagban található szolgáltatások az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás járulékos költségeként kezelendők, és annak 18%-os adómértékével adóznak. A "B" típusú csomagban a wellness-szolgáltatás nem tartozik bele az alapcsomagba, így 25%-kal adózik. A hotel a programcsomagokat közvetlenül a vendégnek értékesíti, amelyet azonban a megvásárlástól számított egy éven belül lehet igénybe venni, a vendég által választott időpontban. Ez azonban – véleményünk szerint – nem zárja ki a kedvezményes kulcs alkalmazását. Alkalmazható-e a kedvezményes adókulcs a fentiekben leírt módon értékesített programcsomagok esetében az alapszolgáltatásra? Amennyiben a vendég az előre megvásárolt programcsomagba bele nem tartozó szolgáltatásokat is igénybe vesz, azok ellenértékét az elutazása napján – az erről szóló számla ellenében – külön megfizeti. Normál értékesítésnek (tehát nem elő­leg) minősül-e az ügylet a programcsomag értékesítésének napján, és ezt a napot kell-e teljesítési időpontként feltüntetni? Vagy az ellenérték átvételének napjára előlegszámlát kell kiállítani, és a tényleges igénybevétel utolsó napját teljesítési időpontként megjelölve kell majd a tényleges számlát kiállítani?

Kérdés: Cégünk a vevő helyett időnként megszervezi a termék fuvarozását is. A fuvarozás költségét a fuvarozó számlája alapján, mint közvetített szolgáltatást továbbszámlázzuk a vevő felé. Kérdésem, hogy ha a fuvarozó számlája késve érkezik meg, és a teljesítés dátuma már lezárt áfa-hónapra vonatkozik, a továbbszámlázásnál is ezt a teljesítési dátumot kell szerepeltetni, vagy lehet a fuvarozó számlájának keltét is teljesítési dátumként feltüntetni? Így elkerülhető lenne a folyamatos önrevízió az előző hónapokra.

Kérdés: Magánszemély tulajdonában van egy külterületen lévő lakóház, udvar és gazdasági épület. A külterületi ingatlanon – udvar, gazdasági épület, lakóház mellé – egy kft. (amelyben a magánszemély 50%-ban tulajdonos) épített egy gazdasági építményt (műhelyt). A tulajdoni lapon szerepel egy bejegyző határozat, miszerint a terület természetvédelmi rendeltetésű. A magánszemély bérbe kívánja adni a külterületet, amire az épület kerül. A magánszemélynek – mivel adószámot szeretne kérni – milyen tevékenységeket kell felvenni, hogy bérbe tudja adni a külterületet? A NAV-hoz kell bejelentkeznie vagy a helyi önkormányzathoz? A műhely rezsiszámlái a magánszemély nevére szólnak, nem lesznek külön almérők. A magánszemély hogyan tudja a rezsit kiszámlázni a cégnek?

Kérdés: A gázszolgáltató két számlát állít ki havonta (egy teljesítménydíj-számlát, valamint egy havidíj-számlát). A számlákon különböző járulékos költségeket számláznak: pl. molekuladíj, szállítási forgalmi díj, elosztási forgalmi díj, importkorrekciós tényező, energiaadó. Az energiaadót az 529. számlára könyveltük, a többit az 511. anyagköltségszámlára. Helyesen tettük?

Kérdés: 2010-ben átalakult egy szövetkezet részvénytársasággá. Az átalakulással egy időben a jegyzett tőke is felemelésre került a szabad eredménytartalékból. A zrt. alapszabályába már a megemelt vagyoni hozzájárulás került. Amennyiben a részvényes el akarja adni a felemelt részvényét, mi a szerzési érték: a befizetett részjegy, vagy a már eredménytartalékból megemelt részvény értéke?

Kérdés: Az általunk könyvelt cég évek óta szervez 3 napos konferenciát. A részvételi díj tartalmazza a szállás, étkezés díját, valamint az idegenforgalmi adót. 2010. évben a természetbeni juttatás és reprezentáció megítélése miatt tételesen számláztunk. A szállás és az étkezés szorosan kapcsolódik a rendezvényszervezéshez, így 25% áfával növelten számláztunk. Felmerült, hogy az étkezést 18% áfával kellene számláznunk, mert nem szorosan kapcsolódik a konferenciához, és külön téríttetjük meg. Kérem, tájékoztassanak a helyes számlázási módról és az áfakulcsok használatáról, mind a szállás, az étkezés és az idegenforgalmi adó vonatkozásában!

Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 5 különböző kft.-ben rendelkezik üzletrésszel. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül négynél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apport értékét a meglévő társaságok legutolsó lezárt időszakának mérlegében szereplő saját tőke alapján határozzák meg, az ügyfelem által birtokolt üzletrész arányá­ban. Így az újonnan létrejövő társaságban ügyfelemnek jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint az öt társaságban lévő üzletrészek névértékei­nek összege. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik szja-fizetési kötelezettsége (hiszen ténylegesen nem jutott jövedelemhez)? Helyes-e az a vélemény, hogy szja-fizetési kötelezettsége majd akkor keletkezik, amikor az új társaságból (tőkeleszállítással, értékesítéssel, megszüntetéssel) kivonja az üzletrészét?

Kérdés: A kft.-nek két tulajdonosa van, a szülő és a gyermek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 30 M Ft, a kft. ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A szülő a gyermekének ajándékozza az üzletrészét. Kinek és milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik?