Találati lista:
1. cikk / 101 Magánszemély üzletrészvételének adózása
Kérdés:
Két magánszemély üzletrész adás-vételi szerződést kötött egy magyarországi kft. üzletrészének eladására. Az üzletrész vételárának meghatározása névértéken történt. A kft. sajáttőke-összege jelentősen meghaladja a névértéket. A társaság befektetett eszközei között ingatlanok is szerepelnek, de nem „belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaság”. Milyen adókötelezettségek terhelik az adásvételt az eladó és a vevő vonatkozásában? Helyesen értelmezzük-e, hogy eladó esetében az értékesített üzletrész adókötelezettségének meghatározásánál az Szja-tv. 67. §-ában foglaltak szerint az üzletrész eladási és szerzési értéke közötti különbözet képez adóalapot, mint árfolyamnyereség? Esetünkben ezért az üzletrészét értékesítő magánszemélynek nem lesz jövedelme, mivel az üzletrész szerződés szerinti eladási árával megegyezik az üzletrész szerzési értéke. Helyesen értelmezzük-e, hogy ugyan a vevő részéről az Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdésében meghatározott szokásos piaci érték (saját tőke összege) meghaladja a megszerzésre fordított kiadást, de a (2) bekezdésében foglaltak alapján vevőnk estében ez nem minősül bevételnek, mivel azt magánszemélytől szerezte? Helyesen értelmezzük-e, hogy a vevőt sem terheli szja-kötelezettség? Felmerül-e egyéb adókötelezettség az ügyletre vonatkozóan?
2. cikk / 101 Adatszolgáltatás, alanyi adómentesség, rezsiköltség továbbszámlázása
Kérdés: A NAV felé történő számla adatszolgáltatás magánszemély, illetve cég részére történő bérbeadás esetén hogyan alakul adószámmal rendelkező magánszemélynél nyomdai úton kiállított számlatömb használatakor? Lakáscélra történő tárgyi adómentes bérbeadás bevétele az alanyi mentesség határába beszámítandó-e, amennyiben más önálló tevékenységből is származik a magánszemélynek bevétele?
A bérbeadó adószámos magánszemély a lakáskiadáshoz kapcsolódó áthárított rezsiköltségeket köteles-e továbbszámlázni a magánszemély bérlő, illetve egyéni vállalkozó bérlő felé, illetve ezen bevételek adóalapot képeznek-e?
A bérbeadó adószámos magánszemély a lakáskiadáshoz kapcsolódó áthárított rezsiköltségeket köteles-e továbbszámlázni a magánszemély bérlő, illetve egyéni vállalkozó bérlő felé, illetve ezen bevételek adóalapot képeznek-e?
3. cikk / 101 Üzletrész értékesítésekor az árfolyam-különbözetet csökkentő tétel
Kérdés: A kft. tulajdonosa értékesíti üzletrészét. Az évek alatt sok millióra nőtt értékénél csak a bevitt törzstőke részét számolhatja el költségként? Milyen költségelszámolási lehetőségei lehetnek még?
4. cikk / 101 Szállítási költség átterhelésének áfája Közösségen belül
Kérdés: Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási költség átterhelésének áfáját ugyanúgy Közösségen belüli adómentes termékértékesítésként szükséges a számlán feltüntetni és a bevallásban szerepeltetni? Az A60-as bevallásban így ez a szolgáltatási díj is a 01-es betétlapon feltüntetett termékértékesítések értékében jelenik meg?
5. cikk / 101 Külön számlázott rendszerhasználati díj áfája
Kérdés: A 9704-es kérdés (Áramszámla áfájának megosztása, elektromos gépjárműtöltés) vonatkozásában merült még fel egy kérdés. Az áramszolgáltató külön számlán számlázza havonta a rendszerhasználati díjakat. Ennek áfája teljes mértékben levonható, vagy figyelembe kell venni olyan módon az áfalevonást, mint ahogy az adott havi áramszámlánál (ami külön érkezik) tettük?
6. cikk / 101 Kiváláshoz kapcsolódó áfa-, illeték-, kivakérdések
Kérdés: Adott a Kereskedő Kft., amelynek tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 99,6%-os és 0,4%-os arányban. A társaság 2021. 01. 01. óta kivaadózás alatt működik, előtte a társasági adó hatálya alá tartozott. A társaság rendelkezik egy nagy értékű ingatlannal, amelyben tevékenységét folytatja. Az ingatlant a társaság 1997-ben építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. A társaság a saját tulajdonú ingatlanját mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfamentesen végzi. Gazdasági megfontolások mérlegelése után felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy az ingatlant el szeretnék választani a tevékenységtől. Ennek módja az átalakulás, azon belül is a kiválás. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság Kereskedő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, az alaptevékenység, 2. új társaság Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek és ingatlan). A kiválást követően az Ingatlan Kft. bérbe adná az ingatlanját a tevékenység végzéséhez a Kereskedő Kft.-nek. Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának a jelenlegi tulajdoni aránnyal. A társaság tulajdonosai nem terveznek pénzeszközt szerezni az átalakulás kapcsán. A kérdéseim a következők:
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
7. cikk / 101 Követelés kiegyenlítésének sorrendje
Kérdés: Két fél között létrejött követeléssel kapcsolatosan vannak járulékos költségek, mint a behajtási költségátalány, késedelmi kamat, adminisztrációs díjak. Ha részben teljesül a követelés befolyása, és a fizető fél nem rendelkezett az utalás összegéről, milyen sorrendben történik a kiegyenlítés?
8. cikk / 101 Beolvadás után szerzési érték a tulajdonosnál
Kérdés: 2009-ben ügyfelem a társával alapított egy kft.-t, az akkori 500 E Ft jegyzett tőkével. A kft. megvásárolt egy 20 M Ft alaptőkéjű részvénytársaságot, illetve ennek többségi tulajdonát. Ezt követően az évek során felvásárolta a többi tulajdonos részvényét is, míg végül egy 0,5%-os részvénypakett kivételével a társaság tulajdonosa lett. A részvényekért a névértékük többszörösét fizette, a vételárat pedig a tagoktól kapott tagi kölcsönökből fedezte. 2014-ben a kft. beolvadt a részvénytársaságba, az alaptőke leszállításra került (6000 E Ft-ra), a kft. két korábbi tulajdonosa az immár beolvasztott kft.-vel együtt tovább működő zrt.-nek pedig 99,5%-ban a tulajdonosává vált. Most a tulajdonosok eladnák a zrt.-ben lévő részvényeiket. A kapott vételár miként adózik ebben a szituációban? Mely összeget kell az eladó tulajdonosoknál szerzési értéknek tekinteni? Hogyan tudom megállapítani az eladók adóköteles jövedelmét?
9. cikk / 101 Üzletrész apportálása jegyzett tőke emelését meghaladó értéken
Kérdés: Egy magánszemély egy rt.-be apportál egy tulajdonában álló 1 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt (a kft. alapításakor a magánszemély az 1 millió Ft-ot utalással rendelkezésre bocsátotta). Az apportálással járó tőkeemelés az rt.-ben 1 millió Ft jegyzett-tőke-emelés melletti 4 millió Ft tőketartalék-emeléssel valósulna meg. A kft. szóban forgó üzletrészéhez tartozó saját tőke értéke az apportálás előtt kb. 5 millió Ft. Az apportálással kapcsolatos egyéb jogi kérdések mind a kft., mind az rt. oldaláról rendben vannak. Az ügyletből keletkezik-e a magánszemélynek szja-kötelezettsége?
10. cikk / 101 Saját üzletrész névértéken történő eladása
Kérdés: Egy kft. 2022. évben visszavásárolta egyik tagjától saját üzletrészét (visszavásárlási érték: 26 M Ft, névérték 1 M Ft). A társaság jelenlegi saját tőkéje 158 M Ft (jegyzett tőkéje 5 M Ft). A társaság azt tervezi, hogy a visszavásárolt üzletrészt névértéken eladja a bent maradt tagoknak egyenlő részben (4×250 E Ft-ért). A társaság a kiva hatálya alatt adózik.
1. Az ügylet után milyen adófizetési kötelezettség terheli az egyes tagokat és a társaságot?
2. Az ügylet hatással lesz-e az értékesítésévi kivaadóalapra?
1. Az ügylet után milyen adófizetési kötelezettség terheli az egyes tagokat és a társaságot?
2. Az ügylet hatással lesz-e az értékesítésévi kivaadóalapra?
