Törzstőkeemelés adójának számítása

Kérdés: Kft.-nk taggyűlési határozat alapján az eredménytartalékból törzstőkét emel. A törzstőkeemelés összege 20 millió forint. A szabad eredménytartalék fedezi az emelés összegét és annak adóját. Az szja mértéke ez esetben 20 százalék. Mekkora az adó összege? Mennyivel terheli az eredménytartalékot a tőkeemelés és annak adója?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a magánszemély osztalékból származó jövedelmének minősül: a társas vállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír (ilyen az üzletrész is) formájában vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Értékpapír-juttatás

Kérdés: Egy társaság alkalmazottai részére alkalmazottanként különböző értékben értékpapírt (kötvényt, részvényt) kíván adni. Ez természetbeni juttatásnak vagy bérnek minősül? Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy természetbeni juttatásról beszélhessünk?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése szerint természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek – megjelenési formájától függetlenül – adott vagyoni érték (termék, szolgáltatás stb.) megszerzésére a kifizető kiadásának számla (számlát helyettesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Lekötött tartalék sajátosságai a szövetkezeteknél

Kérdés: A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] Az új Szöv-tv. és Szöv-tv. is szabályozta, hogy a szövetkezeteknek mikor kellett, illetve kell fel nem osztható vagyont létesíteniük. Állami támogatás igénybevételének feltételeként jogszabály előírhatja, hogy a támogatással létrehozott értéket a fel nem osztható vagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Át nem vett üzletrészek megszüntetése

Kérdés: Az ÁFÉSZ a Szöv-tv. alapján a tagság részére 218 millió Ft értékben szövetkezeti üzletrészt adott ellenérték megfizetése nélkül. Ennek 20 százalékát a tagság – többszöri értesítés ellenére – a mai napig nem vette át. Bevonhatja-e az ÁFÉSZ az így át nem vett üzletrészeket? Milyen teendők vannak annak érdekében, hogy az elszámolás megvalósítható legyen?
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt szövetkezeti üzletrészek bevonását – a jegyzett tőke leszállításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése napjával – úgy kell elszámolni, mint más üzletrészek bevonását.A Szöv-tv. szerint az adózott eredményből a közgyűlés döntése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.
Kapcsolódó címke:

Pótbefizetés elszámolása

Kérdés: A két amerikai személy tulajdonában lévő kft. saját tőkéje 1998-99-ben nem érte el a jegyzett tőke összegét. A tulajdonosok pótbefizetéssel kívánták a saját tőke összegét megemelni az előírt minimális mértékre. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba helyezte?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a pótbefizetés 2000-ben megtörtént, akkor a régi Szt. 26. §-a (6) bekezdésének d) pontja szerint a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét az eredménytartalék javára kellett elszámolni azzal, hogy az 1. sz. melléklet 14/b....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész értékesítése pótbefizetés után

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg (könyvelési tétel: T 413 – K 384). Ennek közvetlenül nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 40. §-ának (1) bekezdése szerint a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a szabad tőketartalék, a szabad eredménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Tagi kölcsön felső határa

Kérdés: A bt. beltagja milyen összeghatárig nyújthat tagi kölcsönt vállalkozásának? Van-e felső határ?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön összegére jogszabály értékhatárt nem állapít meg. A kölcsönnek azonban ésszerű határt szabhat, hogya) a 2001 előtt kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsön napi átlagos állományának az adózó saját tőkéjének (ezt is a 2001 előtti szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címke:

Dolgozói üzletrész kedvezményes áron

Kérdés: A kft. dolgozói üzletrészt kíván kialakítani, amelyet a dolgozók kedvezményes áron vásárolhatnak meg. Az üzletrész teljes értékét, vagy csak a névérték és a megfizetett összeg különbözetét kell az eredménytartalék terhére elszámolni? Hogyan és mikor kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válaszhoz idézzük a Gt. idevonatkozó előírásait. A Gt. 145. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint: "(1) A társasági szerződés rendelkezhet arról, hogy a társaság munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményes áron dolgozói üzletrészt szerezhetnek." "(2) A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címke:

Forintról devizára való áttérés

Kérdés: Egy társaság eddig kft. formában működött, forintban vezette könyveit. Megszerezte a vámszabad területkénti működéshez szükséges engedélyt, és devizában vezeti ezután könyveit. Milyen időponttal térhet át forintról a devizára?
Részlet a válaszából: […] A devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályait az új Szt. 145-149. §-ai tartalmazzák. A 145. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az áttérés időpontja a létesítő okirat módosításához kapcsolódik. Mivel a létesítő okirat módosításában lévő adatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
66
67
68
69