Tagi kölcsön felső határa

Kérdés: A bt. beltagja milyen összeghatárig nyújthat tagi kölcsönt vállalkozásának? Van-e felső határ?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön összegére jogszabály értékhatárt nem állapít meg. A kölcsönnek azonban ésszerű határt szabhat, hogya) a 2001 előtt kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsön napi átlagos állományának az adózó saját tőkéjének (ezt is a 2001 előtti szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címke:

Dolgozói üzletrész kedvezményes áron

Kérdés: A kft. dolgozói üzletrészt kíván kialakítani, amelyet a dolgozók kedvezményes áron vásárolhatnak meg. Az üzletrész teljes értékét, vagy csak a névérték és a megfizetett összeg különbözetét kell az eredménytartalék terhére elszámolni? Hogyan és mikor kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válaszhoz idézzük a Gt. idevonatkozó előírásait. A Gt. 145. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint: "(1) A társasági szerződés rendelkezhet arról, hogy a társaság munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményes áron dolgozói üzletrészt szerezhetnek." "(2) A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címke:

Forintról devizára való áttérés

Kérdés: Egy társaság eddig kft. formában működött, forintban vezette könyveit. Megszerezte a vámszabad területkénti működéshez szükséges engedélyt, és devizában vezeti ezután könyveit. Milyen időponttal térhet át forintról a devizára?
Részlet a válaszából: […] A devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályait az új Szt. 145-149. §-ai tartalmazzák. A 145. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az áttérés időpontja a létesítő okirat módosításához kapcsolódik. Mivel a létesítő okirat módosításában lévő adatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Pótbefizetés kezelése átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 132. §-a szabályozza a pótbefizetés intézményét. E szerint a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény VI. fejezete tartalmazza a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításait (a 118-133. §-okban). Már itt meg kell azonban jegyezni, hogy legalább ilyen fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címkék:      

Adózásra vonatkozó várható változások

Kérdés: Lesznek-e, várhatók-e olyan változások, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak a vállalkozások számvitelére, adózására, és a 2001. év végén vagy a 2002. év elején tennivalót jelentenek a vállalkozásnak, amelyek elmulasztása hátránnyal járhat számunkra?
Részlet a válaszából: […] Lesznek ilyen változások. A kérdéshez kapcsolódóan a következőkre hívjuk fel a figyelmet.Végrehajtási iroda adóalanyiságaA 2002-től bírósági végrehajtásra alapítható végrehajtói iroda alanya lesz a társasági adónak és a Tao-tv.-ben szabályozott osztalékadónak. Erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címke:

Tervezett és végleges vagyonmérleg

Kérdés: Egy bt. átalakul kft.-vé. Vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet kell készítenie. Eszközeit nem értékeli át. Hogyan értelmezendő a tervezett és a végleges vagyonmérlegben lévő saját tőke közötti eltérés? Kell-e könyvelni? Az átalakulással létrejött társaság az átvett eszközöket milyen értéken veszi nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 138. §-ának (1) bekezdése szerint: az átalakuló gazdasági társaságnak – a társaság legfőbb szerve által meghatározott mérlegfordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont, mint az átalakulásról való második döntés időpontja) – vagyonmérleg-tervezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésnek a tulajdonos könyveiben való megjelentetésével, kimutatásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 18. számában a 342. kérdésre adott válaszban. Hangsúlyoztuk, a kérdésre nem csak egy válasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az új Szt. 37. §-ának (6) bekezdése szerint az eredménytartalék csak az adózott eredmény kiegészítéséhez vehető igénybe, és csak akkor, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 47. §-ának (1)–(2), (4) és (9) bekezdése, 49. §-ának (3)–(4) és (6)–(7) bekezdése, illetve 50. §-ának (1)–(2) bekezdése választ ad arra, hogy mi a részesedés bekerülési értéke vásárláskor, alapításkor, külső tőke bevonásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
66
67
68