Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 144. §-a szerint a gazdasági társaságon kívüli,egyéb vállalkozó átalakulása során – ha az átalakulást törvényi előíráslehetővé teszi – a 136-143. § előírásait kell értelemszerűen alkalmazni, azalapul szolgáló külön törvény előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeemelés illetéke

Kérdés: A jegyzett tőke emelésére a társaság tagjai által átadott pénzeszközök a társaságnál ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztetnek-e?
Részlet a válaszából: […] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 7. §-aalapján az ajándékozási illeték tárgya az ajándékozással történő vagyonszerzés.A gazdasági társaság tagjai által az alapításkor, illetve tőkeemeléskor atársaság részére átadott pénzeszközök vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön mint nem pénzbeli hozzájárulás

Kérdés: A Gt. alapján a cégbíróság tőkeemelést jegyzett be a kft.-nél, amelynek forrása az adós által elismert tagi kölcsön. A Gt. 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti nem pénzbeli hozzájárulás (apport) a tagi kölcsön elengedése. Én a Gt.-ből ezt a lehetőséget nem olvastam ki. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 13. §-ának(2) bekezdése szerint: a nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkelrendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog -ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapulókövetelést is – lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: 8 magánszemély tulajdonában lévő kft. egyik tagja elhunyt. A tag örököse kérte a neki járó üzletrész kiadását, amelynek értékében a felek kölcsönösen megállapodtak. A megállapodás szerinti érték magasabb, mint az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke. A kft. saját tőkéje: jegyzett tőke 8 millió forint, eredménytartalék 19 176 ezer forint. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészből a törzsbetét névértéken térítés nélkül átadásra kerül a 7 tagnak. A kft. nem szándékozik tőkeemelést vagy tőkeleszállítást végrehajtani, a jelenlegi tőkeösszetételen változtatni. Hogyan kell az adott esetet elszámolni? A tagok részére történő átadásnak milyen adóvonzata van? Szükséges-e a törzsbetétnél a kerekítést végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbenleírtakból az következik, hogy az adott esetben teljesültek az üzletrészvisszavásárlásának a Gt.-ben és az Szt.-ben előírt feltételei. A visszavásároltüzletrész visszavásárlási értékét (a tag örökösének fizetendő, fizetettösszeget) a T 3731 – K 381, 384,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Törzstőke-leszállítás és következményei

Kérdés: "A" kft. üzletrészt szerzett 260 millió Ft-ért "B" kft.-ben 2003-ban, a tulajdoni hányada 47,43 százalék lett. A "B" kft. 2004-ben leszállította törzstőkéjét 548 170 E Ft-ról 82 200 E Ft-ra az eredménytartalékkal szemben, a tulajdoni hányadok változatlansága mellett. 2005-ben az egyik tulajdonos tőkeemelést hajtott végre, amelynek következtében "A" kft. tulajdoni hányada 21,4 százalék lett. 2006-ban a "B" kft.-ből kiválással létrehozták a "C" egyszemélyes kft.-t, a tulajdonos "A" kft. 38 990 E Ft jegyzett tőkével, 144 865 E Ft eredménytartalékkal. A "C" kft. vagyona 183 850 E Ft részvény "D" rt.-ben, ami a "D" rt.-ben 34,2 százalék tulajdoni hányadot jelent. A kiválás után az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben nincs részesedése. A leírtak alapján "A" kft.-nek a 260 000 E Ft és a 183 855 E Ft különbözetében vesztesége keletkezik? A társasági adóban elismert veszteség? Mikor kell az eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, amely azonban így sem elegendőahhoz, hogy egyértelmű választ lehessen adni. Néhány feltételezéssel kell élni,ami kihathat a végső kérdésre is. A "B" kft. 2004-ben leszállította a törzstőkét azeredménytartalékkal szemben, a tulajdoni hányadok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyoni betét leszállítása

Kérdés: Szaklapban olvastuk, a kft.-nek lehetősége van a törzstőke leszállítására a házipénztár egyenlegének csökkentése céljából. Kérdezzük – ehhez kapcsolódóan –, a betéti társaságnak van-e lehetősége a tagi vagyoni betét leszállítására, ha a leszállítás feltételei megvannak?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy sem a régi Gt., sem az újGt. nem foglalkozik a bt.-nél a vagyoni hozzájárulás (a vagyoni betét)leszállításának kérdésével. Az új Gt. is részletesen szabályozza a tagságijogviszony megszűnésének eseteit, de a tagsági jogviszonynak a vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címke:

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Ingatlanok bérbeadásával foglalkozó társaságunk ("A" Kft.) 2004-ben kiválással, kedvezményezett átalakulás keretében jött létre. A társaság tulajdonában lévő ingatlanokat átértékeltük, a jegyzett tőkét az átértékelt eszközérték jelentős hányadával megemeltük. A kiválás folyamatában a tulajdonosi szerkezet nem változott, ugyanaz a magánszemély 100%-os tulajdonában maradt a kiválással érintett és a kivált a társaság is. Az "A" társaság tulajdonosa 2003. évben ingatlanforgalmazással foglalkozó kft.-t ("B" Kft.) alapított, melynek 1%-ban tulajdonosa a kivált cég tulajdonosa (férj) és 99%-ban tulajdonosa a feleség. A "B" Kft. 2006. évben megvásárolt egy budapesti székhelyű kft.-t ("C" Kft.), melynek főtevékenysége ingatlanok bérbeadása. A megvásárolt kft. ("C" Kft.) épületeit felújítjuk, piacképessé tesszük. A tulajdonosok a 2 kft. ("B, C" Kft.) beolvadását tervezik a kiválással létrejött "A" Kft.-be. A budapesti székhelyű kft. ("C" Kft.) eszközeit (az ingatlanokat) piaci áron tervezzük a vagyonmérlegbe felvenni a beolvadás keretében. Kedvezményezett átalakulás keretében megvalósulhat-e a beolvadás, ha az "A" Kft. már részese volt kedvezményezett átalakulásnak (kedvezményezett kiválással jött létre)? Élhet-e továbbra is az "A" Kft. a Tao-tv. 16. § (9)–(11) bekezdés szerinti kedvezménnyel a beolvadást követően a piaci árra felértékelt eszközök tekintetében? A "C" Kft. ingatlanjainak átértékelése szerinti értékkel (kb. 400 000 E Ft) és a "C" Kft. saját tőkéje terhére a beolvadás keretében megemeljük az "A" Kft. jegyzett tőkéjét (kb. 500 000 E Ft). A beolvadást követően a tulajdonosi szerkezet terveink szerint a következőképpen alakul: 1. sz. tulajdonos 80%-ban lehet-e tulajdonos, a 2. sz. tulajdonos 20%-ban lehet-e tulajdonos?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz előtt egy megjegyzés! A kérdésbőlaz következik, hogy az "A" Kft. a "C" Kft. épületeit felújítja, piacképesséteszi. Ezt megteheti, de az így felmerült költségek nem az "A" Kft. érdekébenmerültek fel, a felújítás költségeit az "A" Kft.-nek le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címke:

Elengedett tagi kölcsön

Kérdés: Hogyan kell a társaságnál elszámolni az elengedett tagi kölcsönt és az Szja-tv. átmeneti rendelkezése szerint az elengedett összeggel egyező osztalékot? Negatív adózott eredmény esetén is kifizethető az ilyen címen meghatározott osztalék?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a 2006. szeptember 1-jétől hatályos átmenetirendelkezése alapján, az osztalék adózására vonatkozó rendelkezésektőleltérően, a 2006. június 9-én fennálló tagi kölcsön 2006. adóévi elengedéseesetén a magánszemély (a tag) a számviteli előírások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék adója betéti társaságnál (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. a bevételi és költségszámlák lekönyvelése után nagy összegű pénztárral és eredménytartalékkal rendelkezik. Ha a pénztárt úgy csökkenti, hogy a tag osztalékként kiveszi, mit fizet utána? Az eva kiváltja a magánszemély osztalékadóját is? Ha az evából kilép, milyen összeggel nyitja a házipénztárt?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdés néhány részletét tisztázni, illetvepontosítani kell!A kettős könyvvitelt vezető evás bt. is csak a Gt. és azSzt. előírásai megtartása mellett "vehet ki" osztalékot a számviteli beszámolótjóváhagyó taggyűlés határozata alapján. Arra nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címkék:    

Magyarországi fióktelep megszüntetése

Kérdés: Segítségüket kérem a magyarországi fióktelep felszámolása körében elvégzendő számviteli, adózási kérdésekben. Az ausztriai cég felszámolásának elrendelését a cégjegyzékbe 2006. április 11-ével jegyezték be. Mikor kell az ausztriai cég magyarországi fióktelepénél mérleget és a hozzá tartozó adóbevallásokat készíteni? Magyarországon nincs felszámoló kijelölve. A Tanács 1346/2000/EK rendelete szerint a kinti felszámolást itthon is el kell ismerni. Ez azt jelenti, hogy az ausztriai cég készíti el a mérleget és az adóbevallásokat, és itthon csak egyszerűen törlik a céget?
Részlet a válaszából: […] Természetesen nemez utóbbit jelenti.A külföldiszékhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozó beszámolókészítésielőírásokat a számviteli törvény tartalmazza. Így az ausztriai cégmagyarországi fióktelepe is az Szt. hatálya alá tartozik. Az Szt. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címkék:  
1
52
53
54
68