199 talált állásfoglalás a jóváírás kifejezésre

Kérdés: Az Szja-tv. nem ad egyértelmű eligazítást az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések helyes adókötelezettségének megállapítására az alábbi körülmények fennállása esetén: Ha a tag adókötelesen (szja, eho) veszi fel önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítását, és a számlán jóváírt eddigi hozam a tőkét is csökkenti, mi tekinthető a fizetendő adó alapjának: a tagnak ténylegesen kifizetett tőke, vagy a befizetések összegeként képződő nyilvántartott tőke? Az elmúlt 10 év hozameredményei és a jelenlegi negatív hozamok mellett előfordulhat: – ha a tag nem régóta takarékoskodik, de már – akár adózottan is – ki szeretné venni a megtakarítást (pl. nyugdíjas 3 éven belül kér kifizetést); – vagy ha a 10 év lejártát követően már felvette a hozamot (pl. 2007 nyarán), most viszont a teljes megtakarítására szüksége lenne, ezért megszünteti a tagságát, ekkor kisebb a kifizethető tőkerész, mint ami a befizetések révén nyilván van tartva. A kérdés olyan formában is felvetődik, hogy különböző módon kell-e eljárni a tőkekifizetések utáni adókiszámításnál ott, ahol a tőke alapját munkáltatók általi befizetések, vagy ott, ahol egyéni befizetések adják, tekintve, hogy az egyéni befizetések után a tag egyszer már adókedvezményt vett igénybe, amit a hosszú távú, nyugdíjkorhatár elérésével felhasználandó megtakarítás gyűjtésének ösztönzésére kapott.

Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: – "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?

Kérdés: Egy lengyel cég (telephellyel nem rendelkezik Magyarországon) Magyarországon foglalkoztatna engem, s ahogy eddig érdeklődtem, azt látom, hogy mint magánszemély kell bejelentkeznem, és járulékot fizetnem magam után. De sajnos rengeteg dolgot nem értek. A lengyel cég átutalja a nettó béremet EUR-ban, s nekem azt kell bruttósítani. A kérdés az, hogy milyen árfolyamon kell az EUR-ban megkapott összeget átváltani? Tehát, ha az októberi bérem november 10-én kerül jóváírásra a bankszámlámon, akkor melyik napi árfolyammal kell forintra átváltani?

Kérdés: A termék értékesítését követően kiderült, hogy a kiállított számla nem a szerződés szerinti egységárakon készült el. Mi a számla helyesbítésének az elfogadott módja? Elegendő, ha csak a különbözetet rögzítjük az eredeti számlára hivatkozó módosító számlával, vagy az eredeti tételt mínuszolni, majd a helyes tételt rögzíteni a számlán, és ezek különbözete lesz a módosító összeg? Ha a vevő az áru egy részét visszaszállítja, akkor csak a visszaszállított áruról kell jóváírást tartalmazó számlát kiállítani a visszaszállítás dátumával, vagy az eredeti számlára hivatkozva annak teljesítési dátumával az eredetileg kiszállított mennyiséget csökkentő tételként, a ténylegesen értékesített, tehát a vevőnél ténylegesen ott maradt mennyiséget pedig számlázni? Így a helyesbítő számlán valójában a visszahozott áru lesz a különbözet.

Kérdés: Egyéni vállalkozó devizában kiállított számlájának ellenértékét a vevő kiegyenlíti devizában az egyéni vállalkozó forintbankszámlájára. A bank úgy írja jóvá az összeget, hogy abból a devizában megállapított konverziós költséget levonja, melyről a közlemény rovatban információt közöl. Mi az egyéni vállalkozó bevétele: a bankkivonaton jóváírásként szereplő forint összege (ténylegesen befolyt), vagy a közlemény alapján ki kell számolni az átutalt deviza összegének és a terhelt konverziós díj összegének forintértékét, és az így kapott összeg lesz a bevétel, illetve a bankköltség?

Kérdés: 100 000 eurós vevőszámlát kell kiállítani. Az előleg 48 000 euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100 000 euró + áfa, ebből lejön az előleg, 40 000 euró + áfa, a számla végösszege 60 000 euró + áfa. A 12 000 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB-árfolyamon. Milyen árfolyamon könyvelem az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100 000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?

Kérdés: Ha a cég devizát konvertáltat a bankjánál, ekkor a jóváírás pénzforgalmi helyén nem a társaság által választott árfolyamon könyveljük le a jóváírt deviza forintértékét, hanem a kereskedelmi banknak a váltáskor használt árfolyamán. Ezt egyértelműsíti a 3797. számú kérdésre adott válasz. Ha viszont a cég nem vált, hanem valutát vesz fel a valutapénztárban a devizaszámlájáról, akkor a valutapénztárban történő jóváírás könyvelésekor a társaság által választott devizaárfolyamot használjuk vagy a deviza-betétszámla terhelésének könyvelésekor használt átlagárat, hogy a tranzakció ne generáljon árfolyam-különbözetet?

Kérdés: Ha egy kft. hitelből vásárol részvényt, akkor a felmerülő járulékos költségeket és a hitelkamatot költségként kell-e könyvelni, vagy a részvény bekerülési értékét kell-e azokkal növelni? A megvásárolt részvényt a 171-es számlára könyveltük.

Kérdés: Kapcsolódva a 3767. számú kérdéshez, kérdezem: A külföldi kiküldetés 15 eurós napidíjának 30%-át adóként kell befizetni? Vagy ha teljes mértékben kifizetjük a 15 eurót, akkor a 30%-a után járulékot kell fizetnie a bt.-nek, mert a napidíj 30%-a jövedelemnek minősül? Pontosan csak 10,5 eurót lehet kifizetni? (Milyen jogszabály írja elő?) "A megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam" – írják. Melyik jogszabály rendelkezik erről?

Kérdés: Belföldi vevő részére devizában 2 db előlegszámla került kiállításra. Az áfatartalmat az akkori árfolyam használatával határoztuk meg. A végszámla is devizában készült. A végszámlán az előlegek soronként levonásra kerültek, s maradt a nettó érték + áfa euróban fizetendő összeg. A különbözetként mutatkozó áfát a végszámla teljesítési időpontja szerinti euróárfolyammal kell forintra átszámítani, vagy a végszámla teljes összege szerinti áfa forintra átszámított összegéből a korábban fizetett áfaösszegek levonásával? Ezek az összegek eltérnek, így vita van az eladó és a vevő között.