199 talált állásfoglalás a jóváírás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk CHF devizaszámlát nyitott. A napi forgalom könyvelése az adott napi árfolyammal átszámítva történik. A napi záró egyenleg és a következő napi nyitó egyenleg árfolyam-különbözetét el kell-e számolnom és könyvelnem mindennap? Vagy csak az év végén állok rá az év végi árfolyamra, és ekkor számolok árfolyam-különbözetet? A naponta, illetve év végén számított árfolyam-különbözet realizált vagy nem realizált árfolyam-különbözet?

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelő, illetve egyéni vállalkozó az FVM-től földalapú támogatást, továbbá a VPOP-től gázolaj jövedéki támogatást kapott. Ezeket az iparűzési adó alapjánál nettó árbevételként figyelembe kell venni? Szakmai körökben vitára adott okot a kérdés, de az érintett önkormányzatok is eltérően nyilatkoztak róla!

Kérdés: Belföldi cég vagyunk, az általunk vásárolt termék ellenértékét belföldi partnerünk euróban kérte. Előlegként a teljes vételárat euróban utaltuk forintszámlánkról, amelyet bankunk március 20-án teljesített. (Számviteli politikánkban bankunk devizaárfolyama szerepel.) A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja március 26., és MNB-középárfolyamot használ. A számla kelte március 31. A márciusi áfabevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, teljesítés március 26., kelte április 15. A termékértékesítés április 4-én történt meg, amelyről számlát állítottak ki. Mely időpontokkal és milyen árfolyamokkal kell könyvelnem a fenti eseményeket? Lesz-e és mikor árfolyam-különbözet?

Kérdés: Társaságunk forintban kölcsönt nyújtott a "B" társaságnak. A "B" társaság ezt a kölcsönt svájci CHF-ben fizette vissza. Helyesen számolom-e el, ha úgy könyvelem, hogy a bankszámlára megérkezett CHF-et a jóváírás napján érvényes árfolyamon könyvelem, és az átszámított forint és a kölcsön forintösszege közötti különbözetet kamatként számolom el? Nem számolok árfolyam-különbözetet, mert nincs mihez viszonyítanom.

Kérdés: Társaságunk tb-kifizetőhely. Hogyan kell könyvelni az "apanapot" és a járulékait, és hogyan a Magyar Államkincstár által utalt összeget?

Kérdés: Egy magánszemély 2004-ben négyéves futamidőre kölcsönt nyújtott egy másik magánszemélynek. A kölcsönszerződésben megállapított kamat a futamidő végén egy összegben esedékes. 2008 márciusában – a tőkével együtt – a kamat jóváírásra került. Kérdésünk: hogyan kell megállapítani a magánszemély – a 2004-ben kötött kölcsönszerződés alapján – 2008-ban befolyt kamatjövedelme után az adót?

Kérdés: Partnerünk évekkel ezelőtt (2004-ben és 2005-ben) féléves késéssel egyenlítette ki nagy összegű számláinkat. Most érvényesíteni szeretnénk a késedelmi kamatot és a kamatos kamatot (a késedelmi kamatnak a napjainkig görgetett, kamatoztatott összegét). Milyen feltételekkel érvényesíthetjük a késedelmi kamatot? Kell-e előzetes felszólítás? Érvényesíthetjük-e a kamatos kamatot? Mikor, milyen számlát kell kiállítanunk a kamatról?

Kérdés: Külföldi vevőnk angol fontban kiállított csekkel egyenlíti ki tartozását. A csekk kiállításának időpontja május 14-e volt, a csekket postai úton május 27-én kaptuk meg, a bank kb. két hét alatt fogja jóváírni az összeget. Melyik dátummal és árfolyamon kell kivezetni a devizában nyilvántartott vevőtartozást?

Kérdés: Az idegenforgalomban bevett szokás, hogy a szolgáltatás igénybevevője hamarabb fizet a szolgáltatásért, mint ahogyan az igénybevétel megtörténik. Az utazásszervezők ezekben az esetekben nem előlegszámlát állítanak ki, hanem számlát, amelyen a teljesítés időpontjaként az útról való visszatérés szerepel. Az utas, amikor visszaérkezik az útról, be sem megy az utazási irodába azért, hogy átvegye a számlát. Elfogadható ez a gyakorlat? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: – Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. – Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?