Adómentes kulturális szolgáltatások

Kérdés: Kulturális szolgáltatás igénybevételére nyújtott adómentes juttatás témában kérem szíves állásfoglalásukat. Az Szja-tv. előírásában kulturális szolgáltatásnak tekinthető esemény a színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, melyek közös jellemzője, hogy élő szereplősek és kulturális szórakozást nyújtanak. Az étkezéssel egybekötött színházi előadás (belépőjegy + vacsora) megfelel-e az Szja-tv. adómentes előírásainak?
Kérdéseink ezzel kapcsolatban:
1. A szolgáltatónak hogyan kell kiállítania a számlát az adómentességhez?
2. Mi az adózási kötelezettség,
– ha egy soron kerül kiállításra a számla (belépőjegy és vacsora egyben), vagy
– ha meg van bontva külön soron belépőjegyre és külön soron vacsorára?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, csak az eset pontos körülmények ismeretében állapítható meg. Így például az lehet reprezentáció vagy akár egyéb jövedelem.(Kéziratzárás: 2025. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Átalányadózás folytatható-e egyéni vállalkozásban?

Kérdés: Egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője napi 8 órában munkaviszonyban van foglalkoztatva, a járulékokat megfizeti a kft.-ben, 1 fő alkalmazottja van. 2026-ban lehet-e átalányadózós egyéni vállalkozó, ha lehet, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-ben és az egyéni vállalkozásában? Továbbá a kft.-ben ingatlankezeléssel (közös képviselő) foglalkozik, lehet-e ugyanez a tevékenysége az átalányadózós egyéni vállalkozásában is?
Részlet a válaszából: […] ...adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn. Ha az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme meghaladja az adómentes jövedelemrészt, azaz az 1.744.800 forintot, akkor a tb-járulékot és a szociális hozzájárulási adót a göngyölítéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Személyi jellegű egyéb kifizetés értelmezése

Kérdés:

A számvitelről szóló tv. 79. § (3) bekezdésében foglaltak alapján:
„A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.” A munkáltató kft. nevére szóló képzési költségről kiállított számla kifizetése az oktató cég felé történik, és nem a dolgozó felé. Ebben az esetben is személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a kiadást? Változtat a megítélésen, ha a dolgozó fizeti ki a képzési költséget a munkáltató nevére szóló számla alapján, mintegy megelőlegezi a kiadást, s azt követően a kft. valóban a dolgozó felé téríti meg a kiadást?

Részlet a válaszából: […] ...átvállalása/megtérítése személyi jellegű egyéb kifizetésnek, ha a juttatás nem minősül bérköltségnek (munkaviszonyból származó jövedelemnek). Az Szja-tv. szerint a képzés költségének átvállalása/megtérítése nem minősül bérköltségnek, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Megbízási díjak kifizetéskori adózása

Kérdés: Társaságunk jelentős számú határozatlan idejű megbízási szerződéssel foglalkoztat közreműködőket. A szerződés szerint a Megbízott teljesítését a Megbízó által havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elkészített teljesítési lista igazolja, melynek alapján a Megbízó kiállítja és aláírja a teljesítési igazolást. Megbízó a megbízási díjat köteles a Megbízott részére a lezárt hónapot követő hónap 15. napjáig az általa megjelölt bankszámlájára történő átutalással megfizetni. Felek rögzítik, hogy a megbízási díjból levonásra kerülnek azon mindenkori adók és a járulékok, melynek levonása és megfizetése a Megbízó kötelezettségét képezi. A jelenlegi gyakorlat szerint, mivel határozatlan idejű megbízási szerződésről van szó, az adott havi teljesítési igazolások alapján a teljesítés hónapjára számfejtük és valljuk be a 08-as bevalláson. A megbízási díjak az elvégzett feladatok alapján kerülnek meghatározásra, tehát nem fix összegű megbízási díj kifizetéséről van szó. Helyesen járunk-e el ebben az esetben, illetve helyesen járnánk-e el, ha ezen kifizetéseket nem a teljesítés hónapjában, hanem az azt követő hónapban vallanánk be és fizetnénk meg az ezzel kapcsolatos közterheket határozatlan idejű, de nem rendszeres összegű teljesítések esetén?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezése szerint kell bevallania. Az Art. 3. számú melléklet I/Határidők részben foglaltak szerint a kifizető az általa levont személyijövedelemadó-előleget a kifizetés hónapját követő hó tizenkettedik napjáig fizeti meg.(Kéziratzárás: 2025. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Iskolarendszeren kívüli képzés költségeinek viselése

Kérdés: A kft. elsősorban osztrák/német partnereknek értékesít. A munkavállalóinak emiatt szükséges a megfelelő minőségű munkavégzésükhöz a nyelvtudás. A kft. lehetőséget biztosít a munkavállalóinak, hogy a munkaviszony időtartama alatt szerezzék meg a munkavállalók ezt a tudást. A képzések nem számítanak iskolarendszeren belülinek. Amennyiben a kft. nevére szól a számla az oktatásról, egyéb igénybe vett szolgáltatásnak minősül? Az áfa ilyen esetben levonható, ha áfás számla készül? Ha a képzésről a dolgozó nevére állítja ki az oktatószervezet a számlát, van-e lehetősége a kft.-nek arra, hogy a képzés díjának egy részét megtérítse a dolgozó felé? Ilyen esetben a könyvelésben az egyéb személyi jellegű kifizetések között kell megjeleníteni?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kft. nevére áfás számlát állítanak ki, a képzés költségét nem kell átterhelni a dolgozókra, azoknál emiatt nem keletkezik jövedelem.Az Szja-tv. 3. § 86. pontja alapján az iskolarendszeren kívüli képzés olyan képzés, amelynek a résztvevői nem állnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Magánszemély részére folyósított kölcsön elengedése utáni szocho

Kérdés: Magánszemély kölcsönt kapott egy társaságtól. A folyósított kölcsönt a felgyűlt kamatokkal együtt a társaság elengedte a magánszeméllyel szemben, a követelést kivezette a könyveiből. A társaság az elengedés időpontjában nem állt semmilyen jogviszonyban a magánszeméllyel, a kölcsön és kamatai elengedéséről megállapodást kötöttek, melyben a társaság felhívta a magánszemély figyelmét, hogy az ebből származó bevétel egyéb jövedelemként adóköteles, és a magánszemély köteles a személyi jövedelemadó megfizetésére. Kérdésem arra irányulna, hogy ebben az esetben a magánszemély figyelembe veheti-e azt a bevételt olyan egyéb jövedelemként, mely után a magánszemély köteles a szocho megfizetésére, és így a „kapott” bevétel 89%-át kell jövedelemként figyelembe vennie? A magánszemély a bevétel megszerzésének évében elért, összevont adóalapba tartozó jövedelme meghaladja a szochofizetési felső határt, így esetében ezen jövedelem után külön szochofizetési kötelezettség már nem terhelné.
Részlet a válaszából: […] ...magánszeméllyel szembeni kölcsön és kamatai elengedésekor felhívta a magánszemély figyelmét, hogy az ebből származó bevétel egyéb jövedelemként adóköteles, és a magánszemély köteles a személyi jövedelemadó megfizetésére. A magánszemély a bevételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Ügyvezető tiszteletdíja januári vagy februári jövedelem?

Kérdés: Egy kft. januárban megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel ügyvezetői tisztség ellátására havi rendszeres 1 M Ft értékben. Az első kifizetés február 10-én történt meg. Melyik hónapra vonatkozik a számfejtendő tiszteletdíj, ill. melyik havi járulékbevallásban szerepeltetendő a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 24. § (1) bekezdése alapján nem önálló tevékenységnek minősül a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége. Ha a kft. januárban megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel ügyvezetői tisztség ellátására havi rendszerességgel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Kihelyezett taggyűlésen étkezés és borkóstoló

Kérdés:

Kihelyezett taggyűlést tart egy kft., a rendezvényen a tulajdonosok vesznek részt, a tulajdonosok egy része egyúttal munkavállaló is. A taggyűlés egy exkluzív szállodában lesz, mert a kft. fennállásának kerek évfordulóját ünneplik, másrészt tényleges taggyűlést is tartanak. A napot borkóstolóval zárják. Kérdésem ehhez kapcsolódóan:
– A tulajdonosok (tagok) szállásköltsége adómentesen elszámolható?
– A kapcsolódó ebéd és vacsora reprezentációs költségként elszámolható?
– A borkóstolón való ingyenes részvétel az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül. Azonban, ha a kóstolásra a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől vett palackozott kiszerelésben, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati terméket kínálnak, akkor annak értéke adómentes, vagyis nem kell az egyes meghatározott juttatás alapjába beszámítani. Mi szerepeljen a számlán, hogy az adómentesség igazolható legyen?

Részlet a válaszából: […] ...alapján a tulajdonosok (tagok) szállásköltsége adómentesen elszámolható az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés q) pontja alapján. Ugyanis a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Átalányadózó egyéni vállalkozó magánszemélyként adózik

Kérdés: Egy ingatlan-bérbeadási tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozó választhatja-e az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem magánszemélyként történő leadózását év közben? Lehet-e váltani az adóév közben az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem adózási módján?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) az egyéni vállalkozó fogalmánál kivételként említi, hogy nem tekinthető egyéni vállalkozónak e bevételei tekintetében az a magánszemély, aki az ingatlan-bérbeadásból származó bevételére az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Négygyermekes anyák adókedvezménye

Kérdés: A munkavállalónk jelenleg 3 gyermeke után jogosult családi pótlékra, és van egy gyermeke (4.), aki csak 1 napig élt, majd elhunyt. Ebben az esetben jogosult a négygyermekes anyák adókedvezményére? A bére bruttó 600.000 forint. Ebben az esetben a járulékkedvezményt is igénybe tudja venni, ha igen, milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából a nem munkával szerzett, egyéb jövedelmek nem vehetőek figyelembe, azaz ilyenek például az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem és a tőkejövedelmek, amelyek továbbra is adóköteles jövedelemnek minősülnek.A négy vagy három gyermeket nevelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.
1
2
3
183