Elhunyt tag örökösének szja- és szochokötelezettsége

Kérdés:

A kft. elhunyt tagjának örökrészével kapcsolatban kérdezem: amikor megállapítom a megszűnő törzsbetétre jutó vagyon értékét (amely a vagyoni hozzájáruláson felül tartalmazza az eredménytartalék és tőketartalék összegét is), és előírom az örökössel szembeni kötelezettségként, van-e egyenes ági öröklés esetén szja- és szochokötelezettség?

Részlet a válaszából: […] ...az üzletrész hagyatéki leltárban meghatározott értékének az 50%-a tekinthető megszerzésre fordított összegnek. Vállalkozásból kivont jövedelemnek a kiadott eszközök értékesítésként elszámolt piaci értéke plusz a pénzeszköz együttes értéke és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Ügyvezetők jövedelme osztalék formájában

Kérdés: A cég ügyvezetői mellékállásúak, osztalék formájában vesznek ki majd jövedelmet. Együttes aláírási joggal rendelkeznek. Az egyik ügyvezető főállású egyéni vállalkozó is egyben, ugyanazt a tevékenységet végzi, mint a kft. A másik ügyvezető engedélyével beszámlázna a cégbe alvállalkozói díjat a fuvarozásról. Járható-e ez a számlázás?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. azon előírását, hogy osztalékot – a törvény szigorú előírásainak a megtartása mellett is – csak a tulajdonosok vehetnek ki jövedelemként a társaságból. Ügyvezető, ha nem tulajdonos, sem mellékfoglalkozásban, sem főállásban nem jogosult osztalékra.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Közigazgatási bírság átvállalása

Kérdés:

Társaságunk egyik alkalmazottja (gépkocsivezető) az utasításaink szerint végzett munkavégzés során egy olyan közterületre hajtott be, ahová behajtási engedély lett volna szükséges. A szükséges behajtási engedélyt a munkáltató nem szerezte be. A hatóság helyszíni ellenőrzés során közigazgatási bírságot szabott ki a gépjárművezető magánszemélyre (4 büntetőpontot is kapott.) A munkáltató (cégünk) a munkavállaló vétlenségére való tekintettel, és tekintve, hogy a bírság alapjául szolgáló kötelezettség elmulasztása a munkáltató felelősségi körébe tartozott, a bírság összegét saját költségén, önkéntesen megtérítette a hatóság felé. A gépjárművezetőnek nincs lehetősége az engedély ellenőrzésére. A fenti esetben – amikor a bírságot a munkáltató fizeti meg a munkavállaló helyett a munkáltató mulasztásából eredően, és a munkavállaló igazoltan nem vétkes – keletkezik-e a munkavállalónál adóköteles jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) értelmében?
Kérjük véleményüket arra vonatkozóan, hogy:
1. A bírság megfizetése minősül-e a munkavállaló jövedelmének?
2. Kell-e azt bérként számfejteni, és járulékfizetési kötelezettséget megállapítani?
3. Tekinthető-e ez a kifizetés a munkáltató költségeként elszámolható, jövedelmet nem eredményező tételnek?

Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató mulasztásából eredően, és a munkavállaló igazoltan nem vétkes, ezért nem keletkezik a munkavállalónál adóköteles jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) értelmében.2. A bírság összegét nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Adómentes-e a koncert- és fesztiválbelépő?

Kérdés: Társaságunk szeretne a munkavállalóinak koncert- és fesztiválbelépőket adni (Sziget, Strandfesztivál). Az Szja-tv. 1. számú mellékletében az alábbiakat találtam:
„8.28. b: kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj”.
Ez alapján minden kétséget kizáróan adható adómentesen koncertjegy, fesztiváljegy? Illetve ehhez kapcsolódóan a kérdésem az, hogy a fesztiválról, koncertről kapott számla áfatartalma levonásba helyezhető-e? (Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, és az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg.)
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 1. számú melléklet 8.28. pontjának b) alpontja szerint adómentes a kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Egyéni vállalkozó átalakulása miatti adók

Kérdés:

Egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul át. Az egyéni vállalkozás rendelkezik eszközökkel. Kérem, ismertessék az átalakulás következtében fizetendő adókat! Az egyszemélyes kft.-be később belépne egy új tag, aki ingatlant bocsátana a kft. rendelkezésére. Kérem, ismertessék a fizetendő adókat az egyszemélyes kft. már meglévő tagja, a társaság, illetve az újonnan belépő tag részére!

Részlet a válaszából: […] ...továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról.Az egyéni vállalkozónak egyszemélyes kft. alapításával összefüggésben személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége merülhet fel. Az adókötelezettséget az Szja-tv. 49/A. § (5a) bekezdése alapján a törvény 49/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Szállásadó reggelit és vacsorát ad

Kérdés: Egy, az Szja-tv. 57/A. §-a alapján adózó szállásadó a vendégeinek reggeli és vacsora étkeztetést tervez biztosítani. Ennek megvalósítása befolyásolja-e az adóalany adózási státuszát?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályok alapján teljesíti, akkor hasonlóan kell eljárnia, mint a bérbeadó magánszemélynek. Ez azt jelenti, hogy a jövedelem az elszámolható költségekkel csökkentett bevétel. A költségelszámolás során alkalmazható:– a 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Gyermekgondozási díj adómentességének érvényesítése

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerinti kedvezmény? Hogyan értelmezhető a törvény átmeneti rendelkezése, amely alapján a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátások tekintetében alkalmazható? Ez azt jelenti, hogy a júniusi ellátást nem érdemes júniusban kifizetni, mert az akkor még nem „adómentes”, viszont a korábbi időszakra utólag (július 1. után) történő kifizetésre érvényesíthető a kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...díjban, örökbefogadói díjban, vagy ezen ellátások közül egyidejűleg több ellátásban részesülő magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a csecsemőgondozási díj,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Versenyen a helyezettek tárgynyereménye

Kérdés: Egy belföldi áfaalany vállalat saját munkavállalói körében versenyt hirdetett, amelynek 1–3. helyezettje tárgynyereményt kapott. A tárgynyereményt 3. féltől szerezte be a vállalkozás. Hogyan szükséges könyvelni a beérkező számlát, és azt milyen jogcímen, milyen értékkel szükséges a bérszámfejtésben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...tárgynyeremény feltehetően egy ajándéktárgy, amelynek juttatása személyi jövedelemadózás szempontjából történhet:1. csekély értékű ajándék formájában,2. szabadidős programhoz kapcsolódva szervezett verseny alkalmából adott ajándéktárgyként, vagy3. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak kivezetése

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelésnél a vagyonkezelésbe kiadott eszközök szerződés szerinti értékét ki kell mutatni az egyéb bevételek között, a könyv szerinti értékét pedig az egyéb ráfordítások között, de mi a helyzet a társasági adóban az ún. elvárt (minimum) nyereségadóval? Az egyéb bevételek között kimutatott vagyon értékét bele kell számítani?
Részlet a válaszából: […] ...bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értéke a számvitel elszámolásban egyéb bevételként megjelenik, ezért az ún. elvárt (minimum) jövedelemnél az adóalap része, mivel a Tao-tv. 6. § (8) bekezdése nem tartalmazza, hogy ezzel a bevétellel az adóalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Tulajdonjogtól eltérő vagyonjogi megállapodás

Kérdés: Házaspár válásuk okán értékesíti az 50-50%-ban tulajdonolt ingatlanját. A vagyonjogi megállapodásban viszont ettől eltérő 80-20%-os elosztás van rögzítve. Az szja-bevallásban az ingatlaneladásból szerzett jövedelem kiszámításánál mit kell figyelembe venni bevételként? Az eladott ingatlan 50%-át (ez szerepel az adásvételi szerződésben), vagy a ténylegesen megkapott értéket (vagyonjogi megállapodás szerint)?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az szja-bevallásban az ingatlan eladásából szerzett jövedelem kiszámításánál az eladott ingatlan 50%-át kell figyelembe venni, ez szerepel az adásvételi szerződésben és az ingatlanügyi nyilvántartásban. A vagyonjogi megállapodás nem tekinthető alapnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.
1
2
3
182