Nőnapi virág, húsvéti nyúl elszámolása

Kérdés: A cafeteria és egyéb meghatározott juttatások 2019. 01. 01-i szigorítása kapcsán kérdezem: ha egy cég szeretne nőnapra virágot, húsvét alkalmával, illetve mikulásra a dolgozók gyerekeinek csomagot juttatni, keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni. Az áfát is magában foglaló bekerülési értékének 1,18-szorosa minősül adóalapnak, az adóalap 15%-át kell személyi jövedelemadóként, 19,5 százalékát szociális hozzájárulási adóként bevallani és befizetni a juttatás hónapjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Cafeteria "bérben"

Kérdés: Cégünknél megmaradt a cafeteria-rendszer, de belekerült, hogy lehet "bérben" is kérni az összeget. Jól gondoljuk-e – habár bérként adózik –, hogy nem bérköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az ilyen címen számfejtett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...... üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés... A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítésként kapott bevétel, amelyből levonható a 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] ...kíván az adott kifizetéssel szemben elszámolni költségként. Az adóbevallásban kell elszámolni, hogy van-e a kapott költségtérítésnek jövedelemtartalma. A költségelszámolás lehet tételes az útnyilvántartás szerint felmerült üzleti útra jutóan....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Ügyvezető szakorvos bér- és osztalékelszámolása

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyvezetője szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett. Több kórházban vállal ügyeletet, az ügyeleti díjat megállapodás alapján kiszámlázza az egészségügyi intézményeknek. Személyes közreműködés címén bérköltséget eddig nem számolt el. Tulajdonosként vehet-e ki osztalékot a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el? Ha osztalék elszámolható, akkor annak mik a 2019-es adó- és járulékterhei?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosként osztalékot vehet-e ki a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el. Nincs bérköltség felvételére és így személyi jövedelemadó fizetésére kötelező szabály, tehát osztalékként is részesülhet a kft. nyereségéből. Tekintettel arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Üzletrészcsere adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Gazdasági társaságok tagjai közötti üzletrészcsere esetén milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznek? Pl. 4 magánszemélynek fejenként és társaságonként 25%-os tulajdonrésze van az "X" kft.-ben is, az "Y" kft.-ben is. Az "X" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 10.000.000 Ft. Az "Y" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 4.000.000 Ft. Megállapodásuknak megfelelően Ádám és Béla "X" kft.-ben lévő teljes részét, csereügylet keretében, a Cecil és Dia "Y" kft.-ben lévő teljes részére cseréli. Milyen feltételek mellett lehet ezt a csereügyletet véghezvinni, és kinek milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik azokban az esetekben, ha a 25%-os "X" kft. részt egy az egyben cserélik "Y" kft.-re, és a 25%-os "X" kft. tulajdonrész átadása mellé még 1,5 millió Ft értékű eszközt kap "Y" kft. rész mellé?
Részlet a válaszából: […] ...de Ádám és Béla tulajdonosoknak is (mert a csereérték 2,5 millió forint, az üzletrész szerzési értéke pedig 1 millió forint) személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell bevallaniuk és fizetniük. Cecil és Dia "X" kft.-ben szerzett üzletrészének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Külföldi napidíj könyvelése

Kérdés: Külföldi napidíj könyvelése a valutapénztárban, és feladása a munkabér számfejtése után.
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó külföldi napidíj elszámolása,– a meghaladó külföldi napidíj alapján a munkavállalót terhelőT 3612 – K 462 = személyi jövedelemadó,T 3612 – K 463-1 = nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék bevallása és előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Társas vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: 2019-ben a társas vállalkozás tagjánál mi a szociális hozzájárulási adó felső korlátja? A minimálbér 24-szerese, vagy a garantált bérminimum 24-szerese?
Részlet a válaszából: […] ...határ: 450 ezer forint).A Szoc.ho. tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerint a szociális hozzájárulási adót– a vállalkozásból kivont jövedelem;– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;– az osztalék, a vállalkozói osztalékalap;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...25. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenységből származó bevételnek, költségtérítésnek minősíthetők, amelyből a jövedelem megállapítása során elismert költséget levonni nem lehet, tehát egésze a magánszemély jövedelme. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Áttérés kisvállalati adóra

Kérdés: Társasági adó alanya 2019. márciustól a kiva alanya kíván lenni. A korábbi évek során felhalmozott eredménytartalék után kell-e osztalékadót fizetnie az átlépéskor?
Részlet a válaszából: […] ...pedig meg kellett fizetni a társasági adót. A kisvállalatiadó-alany magánszemély tagja pedig nem mentesül az osztalék utáni személyi jövedelemadó alól a Katv. 21. §-a szerint. Mindezek miatt a felhalmozott eredménytartalék után nem kell osztalékadót fizetni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Bérjövedelemként kifizetett juttatás

Kérdés: Kérdésem a megváltozott, 2019. évtől adható dolgozói juttatásokhoz kapcsolódik. A bérjövedelemként adott juttatást az 54. Bérköltség, vagy változatlanul az 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi jellegű egyéb kifizetések közé sorolni (bár tartalmuk szerint odatartoznak).Az étkezési térítés a KSH szerint egyéb munkajövedelem, a számvitel szerint személyi jellegű egyéb kifizetés. A bérként adózó juttatás azonban biztosan több (legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.
1
32
33
34
178