1111 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Szeptember 1-jétől a telefon magáncélú használata természetbeni juttatásnak minősül, amit tételes elkülönítéssel vagy a 20 százalékos vélelmezéssel lehet meghatározni. A természetbeni juttatásnak minősülő magánhasználat értéke a telefonköltségek, vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelendő?

Kérdés: A telefonadó alapja személyi jellegű költség, vagy igénybe vett szolgáltatás?

Kérdés: A Számviteli Levelek 136. számában a 2768. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy nem kell szja-t fizetni, ha a magánszemély megfizeti a telefonszámla 20 százalékát. Az Szja-tv. úgy fogalmaz, hogy tételesen el kell különíteni a forgalomarányos kiadásokat, valamint a nem forgalomarányos kiadásokat arányosítani kell, és ha a dolgozó ezt megtéríti, nem kell szja-t fizetni. Ennek hiányában a kiadás 20 százaléka adóköteles bevétel. Mivel ilyen tételesen rögzíti, hogy mikor nem kell szja-t fizetni, ezért nem alkalmazható az a feltevés, hogy ha 20 százalék megtérítésre kerül, nem kell cégtelefonadót fizetni. Az egyik szaklap szerint: tételes elkülönítés hiányában mindenképpen természetbeni juttatásnak minősül a telefon magáncélú használata.

Kérdés: Abban az esetben, ha a társaságnak nincsen telefonja magáncélú használatra, helyes-e az a megoldás, hogy a telefonszámla áfájának 70 százaléka a levonható áfa, és a telefonszámla bruttó összegének 20 százaléka után még 54 százalék szja-t is befizet. Van-e egyéb járulékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: A telefonköltség 20 százalékát természetbeni juttatásként kell leadóznunk. A telefonszámlából 20 százalékot természetbeni juttatásként is szükséges könyvelni, vagy maradhat telefonköltség? Ugyanez lenne a kérdés az autópálya-matricára is.

Kérdés: Az Szja-tv. szeptember 1-jétől életbe lépő módosításai közül a 69. § (1) bekezdésének m) pontja, (4) és (12) bekezdése vonatkozik-e az evás társaságokra, amelyek kettős könyvvitelt vezetnek, így költséget számolnak el?

Kérdés: A cégtelefon használata után fizetett személyi jövedelemadón túlmenően milyen járulékfizetéssel kell a társaságnak még számolnia?

Kérdés: Németországi tulajdonoshoz több esetben megbeszélésre kiutazunk, az üzemanyag- és reprezentációs jellegű költségekkel jár. Az utazás üzemanyagköltségét és áfáját üzemanyagköltségként számoljuk el a számla alapján. Az áfabevallásban Közösségen belüli kötelezettségként kimutatjuk, szállítóközösségen belüli kötelezettségeként nem, mert az áfa nem vonható le. Ebből adódóan a főkönyvi könyvelés és a bevallás áfája jelentősen eltér. Mi a helyes eljárás a számvitelben, illetve az áfabevallás készítésekor?

Kérdés: Cégtelefon adója az evás cégekre is vonatkozik?

Kérdés: A vezetékes telefon esetében társaságunknál egy kód segítségével elkülöníthető a magánbeszélgetés, illetve egyes területeken kézi nyilvántartás (önbevallás) alapján. Ezt a beszélgetést kiszámlázzuk a dolgozók részére. Az új szabályozás értelmében a juttatás összegének megállapításához a nem forgalomarányos kiadásokat is meg kell osztani, és azt figyelembe kell venni a juttatás összegénél. Ez azt jelenti, hogy mivel csak a beszélgetések díját számlázzuk ki a dolgozóknak, a nem forgalomarányos költségek magáncélú hányada után keletkezik adófizetési kötelezettségünk? A nem forgalomarányos kiadások között szerepelnek olyan kiadások is, amelyekhez nem kapcsolódhat magáncélú felhasználás (pl. PTT, adapter). Ezeket is meg kell osztani? Ha nincs részletes számlám, és a 20%-kal határozom meg a juttatás összegét, csak akkor mentesülök az adófizetési kötelezettség alól, ha legalább ezt az összeget kiszámlázom? Ha ennél kevesebb kerül kiszámlázásra a dolgozók felé, ezt ebben az esetben nem vehetem figyelembe a juttatás összegének megállapításánál? Ha rendelkezem részletes számlával, akkor viszont igen?