Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet elszámolni. Avállalkozásból kivont jövedelem után az adó mértéke 25 százalék, ajövedelemszerzés időpontja a kifizetés, a juttatás napja. Az adót a kifizető akifizetés időpontjában megállapítja, valamint az Art. előírásai szerintbevallja és megfizeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címke:

Cégtelefonok magáncélú használata (jogszabályi összefüggések)

Kérdés: Mely jogszabályok érintik a cégtelefonok használatát, adózását?
Részlet a válaszából: […] ...tovább."Az Szja-tv. 2006.szeptember 1-jétől hatályos 69. §-a (1) bekezdésének m) pontja és (12)bekezdése alapján:Természetbenijuttatás a kifizetőnél a helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Cégtelefon használata IV.

Kérdés: A társaság 40 vonalas mobil-előfizetéssel rendelkezik. A számla 30 százalékát továbbszámlázza. Ebben az esetben az előzetesen felszámított áfa teljes egészében levonható? Mi az alapja a 20 százalékos természetbeni juttatásnak? Kapcsolási számonként külön kell kezelni a témát, vagy cégszinten együtt?
Részlet a válaszából: […] ...legalább ilyen arányban nem térítimeg, akkor a meg nem térített – áfát is magában foglaló – összeg minősültermészetbeni juttatásnak. Ha a munkavállaló magáncélú használatot nem térít,és nem biztosított a magáncélú használat kizártsága, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Cégtelefon használata VI.

Kérdés: Szeptember 1-jétől a telefon magáncélú használata természetbeni juttatásnak minősül, amit tételes elkülönítéssel vagy a 20 százalékos vélelmezéssel lehet meghatározni. A természetbeni juttatásnak minősülő magánhasználat értéke a telefonköltségek, vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] Ha a magáncélú használat tételes kigyűjtéssel a magánszemélyfelé számlázásra kerül, akkor a továbbszámlázott tételek bekerülési értékétközvetített szolgáltatásként kell elszámolni. Ha a magáncélú használat avélelmezett 20 százalék, azt is számlázni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Cégtelefon használata VII.

Kérdés: A telefonadó alapja személyi jellegű költség, vagy igénybe vett szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...pontos a kérdés, telefonadó nincs, csak a telefonmagáncélú használata minősül természetbeni juttatásnak, amennyiben a magáncélúhasználat ellenértékét a magánszemély nem téríti meg. A természetbeni juttatást,akár adóköteles, akár nem adóköteles, a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Cégtelefon használata IX.

Kérdés: A Számviteli Levelek 136. számában a 2768. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy nem kell szja-t fizetni, ha a magánszemély megfizeti a telefonszámla 20 százalékát. Az Szja-tv. úgy fogalmaz, hogy tételesen el kell különíteni a forgalomarányos kiadásokat, valamint a nem forgalomarányos kiadásokat arányosítani kell, és ha a dolgozó ezt megtéríti, nem kell szja-t fizetni. Ennek hiányában a kiadás 20 százaléka adóköteles bevétel. Mivel ilyen tételesen rögzíti, hogy mikor nem kell szja-t fizetni, ezért nem alkalmazható az a feltevés, hogy ha 20 százalék megtérítésre kerül, nem kell cégtelefonadót fizetni. Az egyik szaklap szerint: tételes elkülönítés hiányában mindenképpen természetbeni juttatásnak minősül a telefon magáncélú használata.
Részlet a válaszából: […] ...következtetésre jutott azidézett szaklap is, amikor azt állítja, hogy tételes elkülönítés hiányábanmindenképpen természetbeni juttatásnak minősül a telefon magáncélú használata.A szabályozás lényege, ha a számlaérték 20 százalékát a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Cégtelefon használata X.

Kérdés: Abban az esetben, ha a társaságnak nincsen telefonja magáncélú használatra, helyes-e az a megoldás, hogy a telefonszámla áfájának 70 százaléka a levonható áfa, és a telefonszámla bruttó összegének 20 százaléka után még 54 százalék szja-t is befizet. Van-e egyéb járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...20 százalékát tekinti a cég adóköteles bevételnek. Ezesetben az áfát is magában foglaló számlaérték 20 százalékát (természetbenijuttatás a telefonszolgáltatás miatt) a személyi jellegű egyéb kifizetésekközött kell elszámolni, az erre felszámított 54...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Cégtelefon használata XI.

Kérdés: A telefonköltség 20 százalékát természetbeni juttatásként kell leadóznunk. A telefonszámlából 20 százalékot természetbeni juttatásként is szükséges könyvelni, vagy maradhat telefonköltség? Ugyanez lenne a kérdés az autópálya-matricára is.
Részlet a válaszából: […] ...telefonköltség 20 százaléka akkor minősül természetbenijuttatásnak, ha azt a munkavállaló (vagy a telefont használó egyébmagánszemély) tételes kigyűjtés vagy a telefonszámla áfát is magában foglalóvégösszege alapján nem téríti meg. A meg nem térített, vélelmezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Szja-tv. módosításai az evás társaságoknál

Kérdés: Az Szja-tv. szeptember 1-jétől életbe lépő módosításai közül a 69. § (1) bekezdésének m) pontja, (4) és (12) bekezdése vonatkozik-e az evás társaságokra, amelyek kettős könyvvitelt vezetnek, így költséget számolnak el?
Részlet a válaszából: […] ...alátartoznak-e (kettős könyvvitelt vezetnek) vagy sem.Az Szja-tv. módosított előírása szerint: az úthasználatrajogosító bérlet, jegyjuttatás, illetve a telefonszolgáltatás magáncélúhasználata miatt keletkező adóköteles bevétel a kifizetőnél természetbenijuttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.
Kapcsolódó címkék:  

Cégtelefonadó járulékterhe

Kérdés: A cégtelefon használata után fizetett személyi jövedelemadón túlmenően milyen járulékfizetéssel kell a társaságnak még számolnia?
Részlet a válaszából: […] ...magáncélú telefonhasználat miatt keletkező természetbenijuttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növeltösszege a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem.Így a kifizetőt terhelő adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.
Kapcsolódó címke:
1
74
75
76
112