Találati lista:
751. cikk / 1111 Alkalmi munkavállalói könyv és minimum-járulékalap
Kérdés: A minimumjárulék-fizetési kötelezettség befolyásolni fogja-e az alkalmi munkavállalói könyvvel, illetve megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás terheit? Az a munkáltató, illetve munkavállaló, aki teljesíti a dupla minimálbér utáni járulékfizetést, milyen pluszjuttatást kap cserébe? Mi van annál a munkáltatónál, aki nem vállalja a dupla minimálbér utáni járulékfizetést, mivel a tényleges bér kevesebb mint 125 E Ft, de a munkavállaló szeretné maga után fizetni és ugyanez fordítva?
752. cikk / 1111 Emblémázott reklámtárgyak szja-ja
Kérdés: A társaság piackutató cég. Az utcai kérdezés során eddig kis értékű ajándékot adott a megkérdezetteknek (emblémázott reklámtárgyak voltak). Ezekhez bárki hozzájuthatott, ha hajlandó volt a kérdezőbiztosoknak válaszolni. (Általában 5-600 vagy 100 fő 2-3 havonta.) Ezentúl ez után a kis értékű ajándék után meg kell fizetni az 54% adót + 29% tb-t?
753. cikk / 1111 Csekély értékű ajándék juttatása
Kérdés: Cégünk évente egyszer családi napot tart, ahol a munkavállalók 3 vendéget hozhatnak. A vendéglátást lebonyolító étterem 3000 Ft-ot számláz adagonként. A résztvevők étkezési jegy alapján fogyaszthatnak. Elszámolható-e az összeg csekély értékű ajándékként, ha igen, mit kell tartalmaznia a nyilvántartásnak?
754. cikk / 1111 Családi kedvezmény érvényesítése az adóelőlegnél
Kérdés: Dolgozónk év elején úgy nyilatkozott, hogy három gyermeke után családi kedvezményt kíván igénybe venni. Három gyermekük van, és a legnagyobb ugyan már betöltötte a 18. életévét, de technikumban tanul tovább. Dolgozónk felesége év elejétől munkanélküli-ellátásban részesült, de 2006. 07. 01-jétől elhelyezkedik. Kérdésem az, hogy év közben meg lehet-e osztani a családi kedvezményt, mivel dolgozónk a három gyermek utáni 12 E Ft-ot havonta nem tudja igénybe venni? A feleség sem fogja tudni igénybe venni a fennmaradó összeget előreláthatólag, de így év közben történő munkába állás esetén nyilatkozhat-e munkáltatójának, hogy nála is igénybe vegyék a családi kedvezményt, vagy csak év végén? Az Szja-tv. 40. §-ának (9) bekezdését nem tudom egyértelműen értelmezni.
755. cikk / 1111 Tanulmányi szerződés felbontása
Kérdés: Egy társaság tanulmányi szerződést kötött az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszeméllyel 2002. évben. A tanulmányi szerződés szerint a társaság átvállalja a megbízott továbbképzésének költségét, a megbízott viszont kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai befejezése után ismereteit a megbízónál hasznosítja legalább öt évig. A társaság a megbízott nevére szóló számla alapján az oktatási költséget lekönyvelte, és a számla összegét átutalta az oktatási intézménynek 2002. évben. Megbízott tanulmányait 2003. évben befejezte, és még további két évig dolgozott megbízója számára. 2005. évben a tanulmányi szerződést felbontották, a ledolgozott idővel arányos részét a megbízó elengedte, és az átvállalt oktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezte a megbízottat. Az összeg megfizetése öt év alatt egyenlő részletekben esedékes. 2005. évben a társaság ez utóbbi összeget egyéb bevételként elszámolta. Helyesen könyvelt-e a támogatást nyújtó társaság? Keletkezett-e jövedelme – bármilyen jogcímen – a megbízottnak? Felmerül-e a természetbeni juttatás, ha igen, hogyan kezelendő a visszafizetendő összeg?
756. cikk / 1111 Lakásbérleti díj elszámolása az anyacég helyett
Kérdés: Német anyacég magyar leányvállalatánál dolgoznak kiküldetésben, illetve ügyvezetői tisztségben német állampolgárok, s itt-tartózkodásuk idejére a magyar leányvállalat bérel részükre lakást, s annak díját nem terhelik át az anyacégre! Mi a helyes számviteli, illetve adózási elszámolása a kifizetett bérleti díjaknak? A magánszemélyeknél jövedelemnek számít? (Bérleti díjként elszámolható, vagy természetbeni juttatás, vagy a magánszemély bérjövedelmének minősül)?
757. cikk / 1111 Adómentes étkezési hozzájárulás
Kérdés: Adómentes étkezési hozzájárulást lehet-e csak a munkavállalók meghatározott csoportjának adni?
758. cikk / 1111 Rendezvényen felszolgált étel-ital elszámolása
Kérdés: Egy szakmai szervezet nemzetközi konferenciát rendez a brüsszeli szakmai szövetséggel közösen Budapesten. A belföldi és külföldi résztvevők részvételi díjat fizetnek. A szervezet által kiállított számlán a részvételi díjtól elkülönítetten szerepel a konferencia ideje alatti vendéglátás – étel-ital – értéke. Mivel a teljesítés helye belföld, az Áfa-tv. 15. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság 2005-ben 25 százalékos mértékű áfával számolt. Levonásba helyezheti-e a szervezet a konferencián történő vendéglátás érdekében beszerzett étkezési számlákon felszámított áfát, mivel az étkezési költségeket továbbszámlázza? A szervezet a felmerült reprezentáció teljes értékét egységesen számlázza tovább, mivel nem állapítható meg a személyes fogyasztás mennyisége és értéke. Ez esetben lesz-e az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás a társaságnál, terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség a rendezvényt szervező céget? A brüsszeli szövetség a felmerült költségekre utólagos elszámolási kötelezettséggel meghatározott összeget átutal. Kell-e erről a pénzmozgást megelőzően számlát kiállítani?
759. cikk / 1111 Támogatások besorolása
Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.
760. cikk / 1111 Nyeremény adózása
Kérdés: Egy kft. olyan árusítóautomatákat üzemeltet, ahol a termék vásárlásakor a vevő bónuszként egy nyerési lehetőséget is kap. Az automatán elhelyezett gombok elfordításával egy kódszámot eltalál, kap egy ajándékot, ami lehet tárgy (pl. tv, utazás, pénz). A nyeremény átvétele a kft. telephelyén történik. A nyereményre az Szja-tv. mely paragrafusa vonatkozik? (Természetbeni juttatás, nyereményből származó jövedelem?) Kell-e szja-előleget levonni, hogyan kell dokumentálni? Hogyan kell a gazdasági eseményt könyvelni (ajándék beszerzése, átadása)?
