Bérleti díj vagy bérleti jog értékesítése

Kérdés: A társaság tevékenysége: saját lakókocsik hosszú távú bérbeadása, kizárólag üdülési céllal. A program csatlakozási feltétele a társasággal kötött, időben megosztott, határozott időre (10 évre) szóló bérleti szerződés. A szerződés alapján a társaság gondoskodik a lakókocsik helyszínre telepítéséről, karbantartásáról. A bérbevevőnek jogában áll saját időszakában (hetében) a lakókocsit használni, albérletbe kiadni, illetve az adott időszakot más időszakra elcserélni. A konstrukciót bérleti jog értékesítéseként vagy tíz évre szóló bérleti díjként kell elszámolni? Hogyan történjen a számlázás? A bérleti jog értékesítésében közreműködő munkatársak jutalékát a szerződéskötés alkalmával, vagy a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg helyes elszámolni? És az egyéb költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...kötött bérleti szerződésen alapul, akkor a bérleti jog (bár ez esetben ez nem értelmezhető!) értékesítése során közreműködő munkatársak jutaléka kivételével valamennyi költséget (az értékcsökkenési leírást, a karbantartási, az üzemeltetési stb. költségeket)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Foglalkoztatott jutalmazása munkaviszonyának megszűnése után

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta. Munkatársunk 2001. és 2002. évi jutalmát társaságunk 2003. január 20-án, forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék eho-t az aktuális minimálbér összegét alapul véve. Abban szeretném segítségét kérni, hogy a fent vázolt esetben a 2003. január 20-i kifizetésekből milyen és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...hosszabban idézett kérdésre viszonylag rövid a válasz.A kérdésben említett munkatárs 2003-ban már nem állt a cég alkalmazásában, így a 2003. évi kifizetés – függetlenül attól, hogy a kifizetés részben összefügg a korábbi évek tevékenységével – az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

A 0-ra leírt személygépkocsi kivezetése

Kérdés: Hogyan kell kivezetni a betéti társaság tulajdonában lévő személygépkocsit, ha az értékcsökkenés öt éven keresztüli elszámolása után a könyv szerinti értéke 0 (nulla)? Hogyan kell elszámolni az értékesítést? Van-e – és ha igen, mikor – jelentősége a könyvelés során a katalógusárnak?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt összege teljes egészében eredmény a 0-ra leírt személygépkocsinál (nincs mit egyéb ráfordításként elszámolni).A katalógusár sem a beszerzéskor, sem az értékesítéskor a könyvelendő összeget nem befolyásolja. Más kérdés az, hogy az eladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Betanítás költségeinek elszámolása

Kérdés: Kérdésem a betanítás költségeinek elszámolásához kapcsolódik. Cégünk SAP ügyviteli rendszert vásárolt és aktivált 1999-ben. Az egyik modult azonban mind ez ideig nem vettük használatba (a modult 2002-ben értékesítettük). A modulhoz még 2002-ben is kiképeztünk néhány munkatársat. Ez az oktatási költség beruházási költségnek minősül? Mi történik akkor, ha a már kiképzett munkatársak kilépnek, és újakat kell kiképezni?
Részlet a válaszából: […] ...használatba, akkor azt nem lehetett aktiválni (a beruházások között kellett kimutatni), és így az annak használatára kiképzett munkatársak képzési, oktatási költségeit az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a bekerülési érték részeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Magángazdaságból kivont áru átadása

Kérdés: Házastársak elváltak. A vagyonközösség megosztásának részeként a férj a magánvállalkozásából 10 millió forint értékű árut ad át a feleségének. Az átvett árut a feleség bevitte az általa újonnan alapított kereskedelmi kft.-be. Kíséri-e számla az átadást? Kinél hogyan jelentkezik az áfafizetés, illetve -visszaigénylés lehetősége? Hogyan kell az áru átadását könyvelni a vállalkozónál, hogyan az átvételnél? Az átvett áru értékével meg kell-e növelni az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...képez a már hivatkozott 7. § (3) bekezdésének e) pontjában kiemelt törvényi kötelezettségen alapuló, ellenérték nélküli termékátadás.A Csjt. a házassági életközösség megszűnésekor nem írja kötelezően elő a vagyonközösség megszüntetését, csak kimondja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Áfamérték-változások 2003. január 1-jétől

Kérdés: Széles ügyfélkörrel rendelkező könyvelőként szeretnénk pontos és teljes körű felvilágosítást kapni a 2003. január 1-jétől életbe lépő áfamérték-változásokról.
Részlet a válaszából: […] ...kulcsba kerültek át a következő termékek: mákgubó, fonásra alkalmazott növényi eredetű nyersanyag, közúti járművekhez tartozó katalizátor, bemutatási (oktatási) célra szolgáló termékek (azaz a szemléltetőeszközök), a természetes ásványvizek azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Bemutatósarok költségei

Kérdés: A Számviteli Levelek 31. szám 610. kérdéshez kapcsolódik kérdésünk. Társaságunk termékeit nagykereskedőkön keresztül értékesíti, bemutatótermeikben fürdőszobasarkokat rendezünk be. Modellváltáskor a bemutatósarkot át kell építeni, a korábban felrakott csempét, padlóburkolatot le kell verni, a beépített szaniter termékek csak csökkentett áron értékesíthetők. Társaságunk a bemutatósarkok tervezésének, kivitelezésének költségeit, az építésnél felhasznált burkolótermékeket marketingköltségként számolja el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...a 610. kérdésre adott válasz szerint természetbeni juttatás, illetve térítés nélküli átadás.Jelen kérdésben azonban nem termékátadásról van szó, hanem bemutatósarok kialakításáról és berendezéséről, csak nem a kérdező társaság telephelyén, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: szállás célját szolgáló lakás

Kérdés: Egy vidéki székhelyű társaság 2001-ben Budapesten lakóingatlant vásárolt az építés befejezését követően első vevőként. Az ingatlant a cég budapesti telephelyét és ügyfeleit rendszeresen felkereső munkatársak elszállásolására kívánja felhasználni (hosszabb távon olcsóbb, mint szállodát igénybe venni). Kérdés: munkásszállásnak tekinthető-e az ingatlan az Szja-tv. előírása alapján, amennyiben lakóhelyiségenként rendszeresen egynél több munkavállaló veszi azt igénybe? A tervezett hasznosításra tekintettel az ingatlan vételárában felszámított áfa levonható-e? Igénybe veheti-e a társaság a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét az ingatlanberuházás után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6 pontja szerint munkásszállás a kifizető (adott esetben a társaság) tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Cégautóadó-fizetés alóli mentesülés

Kérdés: Kell-e cégautóadót fizetni a cégnek a személygépkocsi után, ha a munkatársak útnyilvántartást vezetnek és a magáncélú használatot az előírás szerint megfizetik?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 70. §-a tartalmaz rendelkezéseket a kifizető személygépkocsijának magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelemmel kapcsolatban.A konkrét kérdésre adható válasz az, hogy a kérdésben szereplő esetben cégautóadót azért nem kell fizetni, mert ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Kötelezettség kiegyenlítése áruval

Kérdés: Hogyan kell könyvelni, ha egy gépkocsit forgalmazó cég megrendel egy szolgáltatást, és annak ellenértékét – pénz hiányában – gépkocsival szeretné kiegyenlíteni? Ez barterügylet?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolásokban nincs nevesítve a barterügylet. Valójában az új Szt. 75. §-a (6) bekezdésének megfelelő ügyletet tekintjük barterügyletnek, azt az ügyletet, amikor az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
1
17
18
19