947 talált cikk a kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Cégünk leányvállalatától egy apartmant szeretne bérelni a kora tavaszi időszaktól kezdődően késő őszig. A leányvállalat tevékenysége egyelőre kizárólag ezen ingatlan bérbeadása lenne. A bérlet célja a munkavállalók részére történő kedvezményes üdülési, pihenési lehetőség biztosítása. Az alábbi kérdések merültek fel a leányvállalat tekintetében: A leányvállalat a szokásos piaci árakhoz igazodva ingatlan-bérbeadást számláz az anyavállalatnak, áfa felszámításával (ez irányú választását az adóhivatalnak bejelentette).
1. Az ingatlannal kapcsolatban felmerült üzemeltetési költségek tekintetében jogosult-e áfalevonásra?
2. Ezeket a költségeket a megfelelő költségnemeken számolhatja el a leányvállalat (anyagköltség, szolgáltatások, écs)?
3. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési kötelezettsége az ingatlan ilyen jellegű használatát illetően egyéb hatóságok felé?
4. Az anyavállalat tekintetében: az ingatlan bérleti díját tekintve fennáll-e az áfalevonási jog?
5. Amennyiben az anyavállalat a dolgozók által fizetendő kedvezményes üdülési díjat úgy állapítja meg, hogy az az általa fizetett bérleti díjra fedezetet nyújtson, van-e egyéb, bérként vagy személyi jellegű ráfordításként felmerülő költségelszámolási és/vagy adófizetési kötelezettsége a társaságnak?
6. Az anyavállalat az üdülési díj tekintetében a munkavállalói számára számla kibocsátásáról kell, hogy gondoskodjon?
7. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési, esetleg fizetési kötelezettsége egyéb hatóságok felé?

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelő – ahol a vagyonrendelő és vagyonkezelő is ugyanaz a magánszemély – vásárolhat-e személygépkocsikat, és ha igen, kell-e cégautóadót fizetnie, költséget számolhat-e el rájuk, illetve bejelenthet-e dolgozókat?

Kérdés: Társaságunk az egyik telefontársaságtól 5 db telefont vásárolt, amelyből kettőre 100%, háromra pedig 50% kedvezményt kapott. A számlán telefononként részletezésre került: a nettó + áfa = bruttó érték, alatta a kedvezmény. A társaság az egyik nulla forintért, illetve 50%-kal vásárolt telefont szeretné a leányvállalatának átadni, eladni bekerülési értéken (nullaérték, illetve 50%-os érték), hiszen neki ennyibe került. Kérdés, számlázhat-e úgy, mint ahogyan a telefontársaság számlázott (kedvezménnyel csökkentett értéken)? Ebben az esetben a társaságok közötti kapcsolt viszony miatt kell-e társaságiadó-alapot módosítani?

Kérdés: Kérdésünk a kkv-ra vonatkozó kedvezményes, 1%-os helyi iparűzésiadó-mértékkel kapcsolatos. Visszamenőlegesen egy társaságnál („A” Kft.) iparűzési adót vizsgálunk. Az „A” Kft. 3 vállalkozással (B, C, D) kapcsoltsági viszonyban áll. Konkrét kérdésünk a 4 vállalkozás árbevételének „összeszámítására” vonatkozik. Azt szeretnénk megállapítani, hogy jogosan vette-e igénybe az „A” társaság az 1%-os kedvezményes iparűzési adót a 2021–2022. adóévekben. A kedvezményes adókulcs azon kis- és középvállalkozásokra vonatkozik, amelyek nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege közül legalább az egyik nem haladja meg a 4 milliárd forintot. A 4 cég nemcsak a piacra dolgozik, hanem egymás között is vannak ügyleteik. A 2 verzió közül melyik a megfelelő számítás a 4 cég árbevételének összeadására?
1. A 4 társaság nettó árbevételét összeadtuk az egyedi beszámolóikból, nincs konszolidált beszámolójuk. Így a kiszámolt együttes értéket vizsgáltuk, hogy eléri-e a 4 milliárd forintot.
2. Le kell-e vonni a nettó árbevételből az összeszámításnál az egymás közötti ügyleteiket? Pl. a „B” cég nagy összegű, 2 Mrd Ft alvállalkozói munkát végez az „A” cégnek. Jelen példánkban ebben az esetben nem haladja meg a 4 milliárd Ft nettó árbevételt.

Kérdés: Az önkormányzat tárgyalást folytat egy gazdasági társasággal önkormányzati lakások építése témában. Az egyeztetések során az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanra építene a gazdasági társaság. Ha a lakások megépülnek, akkor a felépítményt a gazdasági társaság értékesítené, a felépítményre jutó telekrészt pedig az önkormányzat kedvezményesen vagy ingyenesen biztosítaná a faluban letelepedni szándékozó fiatalok részére. Ez esetben milyen dokumentumnak kell születnie az ingatlan vonatkozásában, hogy a gazdasági társaság el tudja kezdeni az építkezést?

Kérdés: Egy kft. a tulajdonos ügyvezetőjével befektetési egységekhez kötött életbiztosítást kötött, amelynek kedvezményezettje a kft. A tulajdonos ügyvezető döntése alapján a kedvezményezett változása miatt visszavásárolta életbiztosítását 2025. 03. 05-i nappal. A kft. kiva szerint adózik. Ez olyan követeléselengedésnek minősül-e, amely miatt a 2025. évi kivabevallásban a kiva alapját meg kell növelni?

Kérdés: Cégünk a 2023-1 Piaci Fókusz támogatás keretében pályázatot nyert. A pályázat időszaka 2024. 09. 01-től 2026. 08. 31-ig tart. Elszámolási kötelezettség a pályázati időszak végén van 2026. 09. 30-ig. A pályázat K+F-tevékenység bérköltségét támogatja. Az elszámolást naprakészen vezetjük. 2024. és 2025. évben utalásra került előleg a társaság részére. Ebből a 2024. évi felmerült költségek támogatott része elszámolásra került egyéb bevételként. A már utalt összegből fennmaradó rész viszont nem fedezi a 2025. évben ezzel kapcsolatosan felmerült költségek támogatott részét. Pl. 100 M Ft a felmerült költség, de az átutalt, jelenleg kötelezettségként nyilvántartott összeg csak 85 M Ft. Kell-e könyvelni a fennmaradó 15 M Ft-ot egyéb bevételként, és mivel szemben mutatom ki azt? A pályázat konzorciumban valósul meg. Cégünk a konzorciumvezető, be van vonva még egy cég és egy egyetem. A régi típusú K+F-kedvezményt szeretnénk igénybe venni, ebben az esetben 50 M Ft vagy 150 M Ft a kedvezmény maximális mértéke?

Kérdés:

Egy gimnázium fenntartója alapítvány. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenysége az iskola fenntartása. Az szja 1% kiutalt összege terhére – működési költségként (25%, max. 25 M Ft-ig) – elszámolható az igazgató részére kifizetett munkabér?

Kérdés: Egy társaság 2021-ben nyílt végű lízingszerződést kötött személygépkocsira, 60 hónapos futamidővel. A szerződést 2024. 12. hóban, a futamidő lejárta előtt lezárták. A társaság a gépkocsit visszaadta a lízingcégnek, de élt azzal a jogával, hogy 3. személyt kijelöljön vevőnek, akitől opciós díjat kapott. A lízingcég a fennálló tőketartozást egy technikai számlával jóváírta. A társaság 2021–2022–2023. években igénybe vette a kis- és középvállalkozások Tao-tv. 22/A. §-a szerinti adókedvezményét. Az (5) bekezdés b) pont szerint a kedvezményt vissza kell fizetni, ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezést követő 3 évben elidegeníti. Jogászi értelmezések szerint az elidegenítés eladást jelent, mások szerint beletartozik a fogalomba az apport, a térítés nélküli átadás, a természetbeni juttatásként való átadás. A szaksajtóban viszont megjelent olyan vélemény, hogy a lízingcégnek történő visszaszolgáltatás nem minősül elidegenítésnek, ezért akkor sem áll fenn a visszafizetési kötelezettség, ha az az üzembe helyezést követő 3 éven belül történt.

Kérdés: Egyéni vállalkozó tulajdonát képező tárgyi eszközt bizalmi vagyonkezelésbe adja. (A vagyonrendelő és a vagyonkezelő is az egyéni vállalkozó.) Az Szja-tv. 49/B. § 4a) bekezdése alapján vállalkozói bevételnek számít az átadott készlet. Ezek szerint ez csak anyag- és árukészletre vonatkozik? Tárgyi eszköznél nem lesz vállalkozói bevétel a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke? Ha mégis vállalkozói bevételnek számít vagyonkezelésbe adás esetén, akkor a költségek között érvényesíthető a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke az Szja-tv. 11. számú melléklet 22. pontja alapján?