Tulajdoni rész bizalmi vagyonkezelésbe adása

Kérdés:

Hogyan működik a bizalmi vagyonkezelés abban az esetben, ha a vagyonrendelő magánszemély, aki „A” cég 100%-os tulajdonosa, a teljes tulajdoni részét bizalmi vagyonkezelésbe adja „B” bizalmi vagyonkezelő cégnek. „A” cég részben vásárolt anyagokból, részben a vele bérmunkaszerződéssel dolgozó vállalkozók által előállított alkatrészekből szereli össze az általa értékesített termékeket, saját munkaerő igénybevételével. Hogyan kell ebben az esetben lebonyolítani fenti folyamatokat?
– Ki köti a szerződést a vállalkozókkal?
– Ki foglalkoztatja az alkalmazottakat?
– Ki fogadja be az anyagbeszerzéssel kapcsolatos számlákat, és vezeti a készletnyilvántartást?
– Ki számláz stb.?
Szeretném a segítségüket kérni azzal kapcsolatban is, hogy hol találhatok ezzel a témával kapcsolatban jól használható szakirodalmi anyagot.

Részlet a válaszából: […] ...időszak alatt a tulajdonába került vagyont, ráruházott jogokat és követeléseket saját nevében, de a szerződésben kijelölt kedvezményezett javára kezeli. A vagyon kezelése magában foglalja a vagyonkezelőre átruházott tulajdonjogból, más jogokból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.
Kapcsolódó címke:

NAV OSA alapján lehet-e könyvelni?

Kérdés: A NAV OSA alapján lehet-e könyvelni? Álláspontom szerint a NAV OSA – miután az Áfa-tv. szerint az kizárólag a számlakibocsátótól származó adat lehet – eleget tesz az elektronikus bizonylat fogalmának [számviteli törvény 167. § (5) bekezdés].
Részlet a válaszából: […] ...egy adott vállalkozás adószámát adták meg egy beszerzéshez (mert így akartak saját maguk számára az adott vállalkozást megillető kedvezményt elérni). Ez az ügylet nem számolható el az adott vállalkozásnál. A könyveléshez az eredeti dokumentumnak (számlának) is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó átalakulása miatti adók

Kérdés:

Egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul át. Az egyéni vállalkozás rendelkezik eszközökkel. Kérem, ismertessék az átalakulás következtében fizetendő adókat! Az egyszemélyes kft.-be később belépne egy új tag, aki ingatlant bocsátana a kft. rendelkezésére. Kérem, ismertessék a fizetendő adókat az egyszemélyes kft. már meglévő tagja, a társaság, illetve az újonnan belépő tag részére!

Részlet a válaszából: […] ...illetve költséget. [Szja-tv. 49/A § (4) bekezdés]. Ha az egyéni vállalkozó érvényesített fejlesztési tartalékot és foglalkoztatási kedvezményt, akkor azok továbbvihetők az egyszemélyes kft.-be. Vagyis nem kell ebből a szempontból megszűntnek nyilvánítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:  

Átalakulásnál a kapott támogatás

Kérdés: Cégünk korábban ingatlan (telek, épület, parkoló) beszerzéséhez kapcsolódóan vissza nem térítendő támogatást kapott. A támogatási feltételeket teljesítettük, és a fenntartási időszak is lejárt már. A támogatás összegét elhatároltuk, és értékcsökkenés-arányosan oldjuk fel az egyéb bevétellel szemben. Társaságunk az eszközöket 2025. év folyamán kedvezményezett átalakulás keretében kiválásos beolvadással átviszi egy másik cégbe. Mi a teendő ebben az esetben a fennmaradó elhatárolással? Fel kell oldani a kiválás időpontjában a teljes fennmaradó elhatárolt támogatási összeget?
Részlet a válaszából: […] Nem kell feloldani a kérdés szerinti tárgyi eszközhöz kapcsolódó, még fel nem oldott, elhatárolt támogatás összegét.Az ingatlanhoz kapcsolódó, fel nem oldott támogatásnak a passzív időbeli elhatárolások között kimutatott összegét abban a vagyonmérleg-tervezetben, végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékkövetelés vagyonkezelésbe adása

Kérdés:

1. 2022-ben magánszemélyek a megelőző években „A” gazdasági társaságban lévő (bruttó) 30.000.000 Ft összegű osztalékkövetelésüket a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelésbe adták. (A vagyonkezelési szerződés szerint a kedvezményezettek magánszemélyek.) Az osztalék mind a mai napig nem került kiegyenlítésre. Fenti osztalék kifizetése esetén milyen teendője van „A” gazdasági társaságnak? [Amennyiben az osztalék nem kerül vagyonrendelésre, akkor a magánszemélyektől szja- és (esetleg) szocholevonás utáni nettó összeg kerül kiegyenlítésre.]
2. 2024 folyamán a magánszemélyek az „A” társaságban lévő részesedésüket/üzletrészüket is vagyonrendelték (ugyanazon bizalmi vagyonkezelési szerződés módosításával), így a 2024-re jóváhagyott osztalék jogosultja már a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a BVK. (Tehát az 1., illetve 2. pontban lévő osztalék keletkezésének jogcíme más.)
A 2. pont szerint jóváhagyott osztalék kifizetése esetén milyen teendői vannak „A” gazdasági társaságnak? Változhat-e „A” gazdasági társaság teendője annak függvényében, hogy a vagyonkezeléssel megbízott vagyonkezelő magánszemély vagy gazdasági társaság? (Egyik esetben sem beszélünk üzletszerű vagyonkezelésről.)

Részlet a válaszából: […] 1. A magánszemélyek az „A” gazdasági társaságban lévő 30.000.000,-Ft összegű osztalékkövetelésüket Ptk. szerinti engedményezéssel – ami követelésértékesítést jelent egyébként – tudták vagyonkezelésbe adni. Az engedményezés következtében így az „A”...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:  

Gyermekgondozási díj adómentességének érvényesítése

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerinti kedvezmény? Hogyan értelmezhető a törvény átmeneti rendelkezése, amely alapján a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátások tekintetében alkalmazható? Ez azt jelenti, hogy a júniusi ellátást nem érdemes júniusban kifizetni, mert az akkor még nem „adómentes”, viszont a korábbi időszakra utólag (július 1. után) történő kifizetésre érvényesíthető a kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerint 2025. július 1-jétől adómentes a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj. Az adómentesség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Gyermekgondozásidíj-kedvezmény mikortól alkalmazható?

Kérdés: A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény 3. §-a szerint a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátásokra alkalmazható. Ha a GYED-en lévő anya a júniusi ellátást már adómentesen kapja meg, mert júliusban kerül utalásra tb-kifizetőhelytől az ellátás, s addig ő kérte a családi kedvezmény érvényesítését, akkor a házastárs módosított családikedvezmény-nyilatkozatot tehet már június hónapra, vagy csak július hónaptól érvényesítheti a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...már adómentesen kapja meg, mert júliusban kerül utalásra a tb-kifizetőhelytől a június havi ellátás, a házastárs módosított családikedvezmény-nyilatkozatot június hónapra még nem tehet. 2025. július 1-től csökkenthető a csecsemőgondozási díjban (CSED)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Halasztott adókülönbözet az eredménykimutatásban

Kérdés: Amennyiben a halasztott adókülönbözet ráfordítás, az eredménykimutatásban pozitív vagy negatív előjellel kerül bemutatásra?
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredményt, sem az adóalapot), annak nyitó értékét szintén az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni (pl. kedvezményezett átalakulás esetén).A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök, a halasztott adókötelezettséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Kisvállalkozói kedvezmény – egyéni vállalkozó

Kérdés: Az Európai Bizottság két új, 2024. január elsején hatályba lépő de minimis rendelete értelmében a közúti árufuvarozással foglalkozó egyéni vállalkozó érvényesítheti a kisvállalkozói kedvezményt tehergépjármű vásárlása esetén? A korábbi rendelet ezt kifejezetten tiltotta, az újban nem találtam erre vonatkozó kikötést.
Részlet a válaszából: […] ...kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésekor a korábban, még 2013-ban kiadott, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, a Bizottság 2013. december 18-i 1407/2013/EU...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.
Kapcsolódó címke:

Tulajdonjogtól eltérő vagyonjogi megállapodás

Kérdés: Házaspár válásuk okán értékesíti az 50-50%-ban tulajdonolt ingatlanját. A vagyonjogi megállapodásban viszont ettől eltérő 80-20%-os elosztás van rögzítve. Az szja-bevallásban az ingatlaneladásból szerzett jövedelem kiszámításánál mit kell figyelembe venni bevételként? Az eladott ingatlan 50%-át (ez szerepel az adásvételi szerződésben), vagy a ténylegesen megkapott értéket (vagyonjogi megállapodás szerint)?
Részlet a válaszából: […] ...keletkező jövedelem adómentessége, a rendelkezés szerint: adómentes magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték; nem alkalmazható e rendelkezés, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4
95