Különbuszjárat koncertszervezőnél

Kérdés: Egy társaság koncerteket szervez. A koncertekre történő eljutáshoz különbuszjáratokat biztosít a vendégeknek. A buszra a vendégek csak külön buszjegy birtokában szállhatnak fel, amelyet a koncertet szervező társaság értékesít nekik. A társaságnál hogyan könyveljük a buszt üzemeltető társaság által a buszjárat működtetéséről kiállított számlát? Lehet közvetített szolgáltatás vagy alvállalkozó, vagy az igénybe vett szolgáltatások között kell kimutatni a számla értékét?
Részlet a válaszából: […] ...társaság különjárata feltüntetésével teljesíthető, feltéve, hogy a külön buszjegy biztosítása nem minősül ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatásnak.(Kéziratzárás: 2021. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Továbbutalt támogatási előleg

Kérdés: Több kettős könyvvitelt vezető vállalkozásból álló konzorcium elsősorban kutató, felmérő, szolgáltatási feladat ellátására minimális tárgyieszköz-beszerzést igénylő pályázatot nyert. A támogatói okirat szerint a kedvezményezett a konzorcium vezetője. Ő kapta meg előfinanszírozás keretében a pályázati előleget, amelyet a megvalósításhoz igazodva utalt tovább a konzorciumi tagoknak. A kiírás szerint a támogatás folyósítása a záró beszámoló elfogadását megelőzően támogatási előleg. A záró beszámoló benyújtására a kedvezményezett, azaz a konzorcium vezetője kötelezett. A pályázat bizonylatolását, az elkülönített nyilvántartásokat a konzorciumi tagok külön-külön a saját számviteli bizonylataikra vonatkozó szabályok szerint kötelesek vezetni, megőrizni. A záró szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadását követően a pályázati bevétel is a konzorciumi tagok egyéb bevétele lesz mindenkinek a saját vállalkozásában. A pályázatzáró beszámoló elfogadása előtt kinek a könyveiben kell szerepeltetni a pályázati előleget? A kedvezményezett – azaz a konzorcium vezetőjének – beszámolójában, vagy minden konzorciumi tag saját számviteli beszámolójában?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy minden konzorciumi tag a könyveiben a megkapott pályázati előleget a konzorcium vezetőjével szembeni kötelezettségként (T 384 – K 4799), a konzorcium vezetőjénél az átadott pályázati előleget a tagokkal szembeni követelésként (T368 – K 384).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Kölcsön kompenzálása osztalékkal

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?
Részlet a válaszából: […] ...el a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét, akkor a különbözet az Szja-tv. 72. §-a alapján a magánszemélyek kamatkedvezményből származó jövedelme, amely után 15% személyi jövedelemadót, és jelenleg a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Kedvezménnyel vásárolt laptop

Kérdés: A kft. 90%-os kedvezménnyel vásárolhatott telefonkészüléket és laptopot egy telefontársaságtól. Az eladó a számlán feltüntette az eredeti árat, a kedvezmény összegét és a fizetendő összeget is. Kérem a gazdasági esemény kontírozását! A tárgyi eszközök nyilvántartásában milyen összeggel kell nyilvántartásba venni a vásárolt eszközöket? A laptop eredeti ára 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...kft. a telefontársaságtól nem támogatást, hanem kedvezményt (a számlában feltüntetett engedményt) kapott a telefonkészülék, a laptop vásárlásakor.Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a telefontársaságnál az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni .....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Átmeneti támogatás a hitel összegében

Kérdés: Az ügyfél a GINOP-8.3.5-18/B Mikro-, kis- és középváll. technológiai korszerűsítése célú hitelprogram keretében kapott 20 M Ft hitelt. Most kaptam egy dokumentumot "Nyilatkozat támogatástartalomról kedvezményes kamatozású kölcsön miatt", amiben azt írják, hogy a támogatás a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet szerinti átmeneti támogatás, és a támogatás összege megegyezik a hitel összegével, azaz 20 M Ft. Az ügyfél bankszámláján csak egyszer írták jóvá a 20 M Ft-ot. Végigböngésztem az említett kormányrendeletet, de nem lettem okosabb... Van valami könyvelnivaló ezzel az átmeneti támogatással kapcsolatban? Atársaságiadó-bevallásban fel kell tüntetni, mint a de minimis támogatást? Vagy egyáltalán mi a teendő ezzel az átmeneti támogatással?
Részlet a válaszából: […] Ez a támogatás valóban átmeneti támogatás a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet (R.) 85/A. §-a szerint. Ezt a támogatást más támogatással nem kell összevonni. A támogatás összegének jelentősége abban van, hogy más átmeneti támogatással együtt az R. 85/C. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Adókedvezmény miatti többletadó

Kérdés: Hogyan kell helyesen feltüntetni a 2020. év beszámolójában a 2019. évi taobevallásban helytelenül figyelembe vett adókedvezmény miatti többletadót? A 2019. évi taobevallást önellenőriztük, és az adót 2020. 09. 28-án pénzügyileg teljesítettük. A hiba nem minősül jelentősnek.
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 71. § (3) bekezdése szerint "az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák". Ez azt is jelenti, hogy az ellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Hitelmoratórium esetén az adókedvezmény

Kérdés: A veszélyhelyzet miatt több cég élt a hitelmoratórium lehetőségével. A felfüggesztett hitelkamat több szakmai fórum állásfoglalása szerint a 2020-as üzleti évet terheli, így azt elő kell írni a 872 Fizetendő kamatok és kamat jellegű ráfordítások megnevezésű főkönyvi számlán. A Tao-tv. 22/A. § (2) bekezdése viszont "fizetett" kamatot nevesít. Akérdés tehát az, hogy erre az általunk lekönyvelt és meg nem fizetett kamatra is jár-e az adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 22/A. § (2) bekezdése szerint az adókedvezmény a feltételeket teljesítő hitelre az adóévben fizetett kamattal egyezik meg. Tekintettel arra, hogy a felfüggesztés miatt nem volt kamatfizetés, így az adókedvezmény nem érvényesíthető. Az majd akkor vehető igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

K+F-költségek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása nem teszi lehetővé a felmerült K+F-költségek elhatárolását. Lehetőség az lett volna az Szt. 24. § (5) bekezdése alapján, hogy a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutatják ki a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni vállalkozó át szeretne alakulni az idei év során egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Mi történik az egyéni vállalkozásból kikerült készletekkel az egyéni vállalkozásban? Az el nem adott készleteket el kell-e számolni bevételként, majd apportként kerül be a kft.-be, a jegyzett tőkét emelve?
2. Továbbvihető az egyéni vállalkozásban képzett fejlesztési tartalék a kft.-ben?
3. A havi áfabevallásokban göngyölített áfa továbbutódlik a kft.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói bevételnek minősül.Továbbra sem kell megszűntnek tekinteni az egyéni vállalkozói jogállást a korábban érvényesített kedvezmények – fejlesztési tartalék, a foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozói adókedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Konditerem kialakítása beruházásként

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?
Részlet a válaszából: […] ...adókötelezettség nagyságához meg kell határozni az adó alapját.Az adó alapja az Szja-tv. általános előírásai alapján az ingyenesen, kedvezményesen nyújtott termék, szolgáltatás piaci értéke, illetve a kifizető által viselt költségek összege (az adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.
1
9
10
11
90