1111 cikk rendezése:
21. cikk / 1111 Fejlesztési tartalék megosztása átalakulásnál
Kérdés: Adott két kft., amelyek átalakulásban vettek részt a következő módon: Az egyik kft.-ből kiválás, a kiválással egyidejű beolvadás valósult meg a másik kft.-be. Amelyik kft.-ből a kiválás (1. sz. társaság, jogelőd) történt, az a Tao-tv. hatálya alá tartozik. Amelybe a kiválás útján létrejött vagyon beolvadt (2. sz. társaság, jogutód), az a Kiva-tv. hatálya alá tartozott az átalakulás előtt, és az átalakulás időpontja után is ezt az adózási módot választotta. A kiválást és a beolvadást a cégbíróság 2024. 12. 31-i hatállyal bejegyezte. A Tao-tv. hatálya alá tartozó (1. sz. társaság, jogelőd) társaság a 2024. évi beszámolójában fejlesztési tartalékot képez. Az átalakulás során ezt a fejlesztési (lekötött) tartalékot is megosztanák a vagyonmérlegben a jogelőd és a jogutód között. Átvihető-e a fejlesztési tartalék (ami lekötött tartalékként szerepel a beszámolóban és a vagyonmérlegben is) a 2. sz. jogutód társaságba, amely az átalakulás fordulónapja után is a Kiva-tv. hatálya alá tartozik? Van-e ennek esetleg jogszabályi akadálya (és van-e értelme)?
22. cikk / 1111 Bizalmi vagyonkezelő számviteli nyilvántartásai
Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint: Milyen számviteli nyilvántartás vezetésére kötelezett, illetve milyen más kötelezettsége van?
23. cikk / 1111 Forgatókönyv készítése magánszeméllyel
Kérdés: Cégünk egy olyan magánszeméllyel kíván szerződést kötni, akinek nincs adószáma. A tevékenység egy – a cég által megkívánt tartalommal – elkészített játékforgatókönyv lenne. A jogi területünk szerint csak vállalkozási szerződést köthetünk vele, hiszen eredménykötelezettség áll fenn. A következő kérdések megválaszolásában kérnénk segítséget. Szükséges-e, hogy adószáma legyen a magánszemélynek? Üzletszerűnek tekinthető-e ez a tevékenység? Ha szükséges adószám, adószámos magánszemély vagy egyéni vállalkozó kell, hogy legyen? Alkalmazható-e esetében az ekho?
24. cikk / 1111 Mérlegfordulónap beolvadáskor (kiva)
Kérdés: Egy gazdasági társaság (kft.) egyesülésben, konkrétan beolvadásban érintett. A társaság, amelybe beolvadnak, a kivatörvény hatálya alá tartozik. Az átalakulás könyv szerinti értéken valósul meg. A társaság kérésére a cégbíróság már bejegyezte az átalakulást, az erről szóló végzést a társaságnak megküldte. Az átalakulás napja 2024. 12. 31., az „új” társaság létrejötte 2025. 01. 01. Figyelemmel a módosított jogszabályokra: ki kell-e lépnie a társaságnak a kiva hatálya alól? Ha igen, milyen nappal: 2024. 12. 30. vagy 2024. 12. 31.? Ha 2024. 12. 30. nappal kell kilépnie, akkor erre a fordulónapra kell-e beszámolót készítenie, letétbe helyeznie és közzétennie? Ha igen, mi van a 12. 31. nappal? Kell-e az egy napra mint adóévre ismételten beszámolót készíteni, közzétenni? Ez az egy nap taós lesz-e, vagy választás esetén ez is lehet kivás? Az érintett cég átalakulási vagyonmérlegének a könyvvizsgálója vagyok, ebből a szempontból fontos számomra az egyértelmű eljárási szabály és annak alkalmazása. Sajnos nem egyformán értelmezzük az ügyvezetéssel az érintett jogszabályokat a leírt esetre vonatkozóan.
25. cikk / 1111 HEM számviteli nyilvántartása
Kérdés: Amikor a magánszemély átadja (lemond a cég javára) a vagyoni értékű jogról (HEM), az hogyan, mivel szemben kerül be a könyvelésbe? Mert a cég nem fizet neki. A magánszemély részére a cég cserébe padlásszigetelést végez. A HEM (Hitelesített energiamegtakarítás) bekerülésének könyvelésére helyes-e az a megoldás, hogy a vásárolt készletek között anyagként mutatjuk ki az egyéb bevételekkel szemben az aktuális értéken? Értékesítéskor pedig az elábé és nettó árbevétel lesz?
26. cikk / 1111 Irodaház átalakítása
Kérdés: Cégünk tulajdonában áll egy irodaház. Egy részét a cég használja, a többi iroda pedig bérbe van adva. Az egyik bérlő kiköltözése után átalakításra került az általa bérelt terület. A raktárból ügyféltér készül, a folyosó egy része irodává alakul át, illetve két nagy irodából egy-egy apartman kerül kialakításra, amelyet szálláshelyként üzemeltetne tovább a társaság. Az átalakítások teljes költsége beruházásként kerül elszámolásra, mivel az egyes helyiségek funkciója is változik. A teljes költséget az épületre kell ráaktiválni, vagy esetleg (különös tekintettel a két lakásra) külön-külön kellene nyilvántartásba venni a helyiségek aktivált értékét?
27. cikk / 1111 Külföldi nagykövetség támogatása
Kérdés: Társasági adóval kapcsolatos a kérdésem. Amennyiben a cégem a Ljubljanai Magyar Nagykövetséget kívánja támogatni, amelynek külföldi székhelye és adószáma van, jól gondolom-e, hogy nem a vállalkozás érdekében felmerült költség lesz a támogatás összege, tehát meg kell növelnünk a támogatás összegével a társaságiadó-alapot?
28. cikk / 1111 Perköltség átterhelése a társaságra
Kérdés: Adott egy kft., amelynek két tulajdonosa volt. Az egyik tulajdonos elhunyt. Köztük volt egy korábban megkötött megállapodás, hogy haláluk esetén a saját tőke értéke képezi az örökösök öröklési értékének alapját. A kft. átalakult egyszemélyes kft.-vé a másik tulajdonos halála után. Sajnos úgy alakult, hogy a vagyon felosztását és az értékének megállapítását az egyik örökös nem fogadta el, és beperelte a kft. megmaradt tulajdonosát. Mivel a magánszemély perelt, az ügyvéd a magánszeméllyel kötött szerződést, és az igen magas ügyvédi díjat is a magánszemély nevére számlázta ki. Mivel a kft. miatt került beperlésre a magánszemély, ezért a kft. tulajdonosa (aki a beperelt magánszemély) szeretné a perköltséget a kft.-re terhelni. Kérdés, hogyan lesz elismert költség mind számvitelileg, mind adóügyileg az a bizonylat, amely a magánszemély nevére szól? Készült a magánszemély és a kft. között kötelezettségátvállalási megállapodás. A magánszemély nem tudja továbbszámlázni ezt a költséget, és ezért elegendő-e a készült megállapodás és a bankszámlakivonat, amelyen utalásra kerül ez a díj? Elismertnek minősül-e egy ilyen tétel a társasági adóban?
29. cikk / 1111 Kölcsönzött munkavállalók által használt munkaruha részbeni megtérítése
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégnél a kölcsönzött munkavállalók munkaruháját a kölcsönvevő vásárolja meg, és adja ki a munkavállalók részére. A kölcsönzési keretszerződésben a kölcsönadó és a kölcsönvevő abban állapodott meg, a munkavállalók a munkaruha átvételekor írásban hozzájárulnak ahhoz, ha bizonyos időn belül megszűnik a munkaviszonyuk, akkor a rendelkezésükre bocsátott munkaruha ára a kihordási idő szerint arányosított összegben levonásra kerül a munkabérükből. A munkabérből való levonást csak a kölcsönbe adó tudja megtenni, mivel a bérszámfejtéssel, bérutalással kapcsolatos teendőket a kölcsönbe adó látja el a kölcsönzési keretszerződésben megállapított kölcsönzési díj ellenében. A kilépő munkavállalók béréből levont, arányosított összeget (ki nem fizetett bért) a kölcsönvevő szeretné a kölcsönbe adótól megkapni. Hogyan jár el ebben az esetben a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő felé helyesen?
1. A kölcsönbe adó kéri a kölcsönvevőt, hogy állítson ki számlát a kölcsönbe adó részére a munkaruha levont (arányosított) összegéről, mely számlát a kölcsönbe adó kiegyenlít?
2. A kölcsönvevő részére kiállított kölcsönzési díjat tartalmazó számlában a kölcsönbe adó a munkaruha levont (arányosított) összegét mínuszosan szerepelteti (azaz a számla végösszegét a levont összeggel csökkenti)?
1. A kölcsönbe adó kéri a kölcsönvevőt, hogy állítson ki számlát a kölcsönbe adó részére a munkaruha levont (arányosított) összegéről, mely számlát a kölcsönbe adó kiegyenlít?
2. A kölcsönvevő részére kiállított kölcsönzési díjat tartalmazó számlában a kölcsönbe adó a munkaruha levont (arányosított) összegét mínuszosan szerepelteti (azaz a számla végösszegét a levont összeggel csökkenti)?
30. cikk / 1111 Házaspár részére munkáltatói kölcsön
Kérdés: Családi ház építésére szeretne a munkáltató kölcsönt adni. A munkavállaló házaspár mindkét tagja a cég alkalmazottja, a férjnek és a feleségnek is 10-10 M Ft kamatmentes kölcsönt szeretnének juttatni. A telek a férj nevén van, a ház felépítése után kívánják megosztani a tulajdonrészt, amiből a feleség 10%-ot kapna. A telek értéke kb. 80 M Ft, az épülő ház generálkivitelezési szerződésben rögzített összege 140 M Ft. A generálkivitelezési szerződésben mindketten építtetőnek minősülnek. Adható-e kölcsön a feleségnek is, amennyiben a tulajdonrészt csak a használatba vételi engedély után kívánják rendezni, vagy a kölcsön kiutalásáig már rendezniük kellene a tulajdonviszonyokat? A tulajdonviszony aránya befolyásolja az adható kamatmentes kölcsön összegét? Jól tudjuk, hogy a kölcsön szja-mentesen adható, mivel családi ház építéséhez kerülne folyósításra?
