Alapított alapítvány kimutatása a mérlegben

Kérdés: A zrt. 2009-ben egy esélyegyenlőségi alapítványt alapított. Alapítói vagyonként készpénzt és az általa egy évvel korábban visszavásárolt részvényeit juttatta az alapítványnak. A zrt. az alapítvány alapító vagyonát a befektetett pénzügyi eszközök között tartotta nyilván. A részvények névértéke a zrt. és az alapítvány beszámolójában egyaránt a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelt. Főkönyvelő- és könyvvizsgálóváltás kapcsán megállapítottuk, hogy az alapítványnak juttatott alapítói vagyont egyéb ráfordításként kellett volna kimutatni az alapítás évében. Amennyiben egyéb ráfordításként kellett volna elszámolni, a zrt. háromoszlopos 2025. évi beszámolójában kívánjuk javítani a hibát. Mivel 2009. évben történt a vagyonjuttatás, úgy gondoljuk, hogy elévülés miatt nem kell a társaságiadó-bevallást önellenőrizni. Kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy jól gondoltuk-e, hogy egyéb ráfordításként kellett volna elszámolni a vagyonjuttatást, valamint jól értelmezzük-e az adózási szabályokat, azaz elévülés miatt nem kell társaságiadó-bevallást önellenőrizni? Amennyiben önellenőrzésre lenne szükség, a juttatott részvény értékével növelni kell a társasági adó alapját?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2009–2021. évi beszámolóban az alapítvány alapítója az induló vagyonként átadott eszközöket nem mutathatta ki befektetésként, azt egyéb ráfordításként kellett elszámolni az Szt. 81. § (2) bekezdés c) pontja szerint. A befektetésként történő kimutatásra első...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 28.

Jegyzett, de be nem fizetett tőke?

Kérdés: „A” kft. úgy döntött, hogy a jegyzett tőkéjét felemeli 300 millió forinttal. Ezt a cégbíróság be is jegyezte 2025. 12. 30. nappal. A cégbírósághoz benyújtott iratok szerint az „A” kft. tulajdonosai, „B” magánszemély és „C” cég legkésőbb 2026. 03. 31. napig fizetik meg a bejegyzett 300 millió forintot pénzeszköz rendelkezésre bocsátásával. A könyvelés a bejegyzett tőkét könyvelte: T 33 – K 411. Ez az összeg a mérlegben jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként szerepel. Az „A” kft. szeretné, ha a mérlegben jegyzett tőkeként szerepelne a még be nem fizetett tőke. Ezért kitalálták, hogy az „A” kft. kölcsönt ad a két tulajdonosnak, akik ezt rögtön visszafizetve teljesítik a kötelezettségüket. Valójában pénzmozgás nem volt: sem a kölcsön utalása, sem annak a visszafizetése nem történt meg. Az „A” cég követelésként és jegyzett tőkeként szeretné a mérlegben szerepeltetni a tulajdonosok által rendelkezésre nem bocsátott jegyzett tőke összegét. Szerepelhet-e a mérlegben az egyéb követelések, kölcsönök és jegyzett tőkében a rendelkezésre nem bocsátott összeg?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...pontosítás: nem az „A” kft. dönt a tőkeemelésről, hanem az „A” kft. tulajdonosai dönthetnek arról. Így az „A” kft. kívánságának nincsen jogi alapja. Egyébként a T 33 – K 411 könyvelési tétellel a mérlegben benne van az, amit szeretne, benne van...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 14.

Transzferár-nyilvántartás

Kérdés: A cég vásárolt egy ingatlant, amelynek tulajdonosai a cég és a cég egyik tagja. A tag szeretné bérbe venni a cég tulajdonában lévő részt. Kell ilyenkor transzferár-nyilvántartás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem egyéni vállalkozóként fennálló ügylet.Nem kell tehát nyilvántartást készíteni a cégnek, ha az a tag, amely/aki bérbe kívánja venni az ingatlant, nem áll kapcsolt vállalkozásban a céggel, vagy magánszemély, és nem egyéni vállalkozóként veszi bérbe...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címke:

Kivára való áttérésnél taoveszteség figyelembevétele

Kérdés: Adott társaság 2025. 01. 01. – 2025. 04. 30. között a Tao-tv. szerint adózott, 2025. 05. 01-től kivára tért át. A 2025. évi taós időszakát veszteséggel zárta, ezt a veszteséget a későbbi kivás időszakában elszámolhatja a kiva alapjának a csökkentésére? (Ha egyéb követelmények fennállnak, végrehajtott beruházást.) A kérdésem arra irányul, hogy ezzel a csökkentéssel számolhat már a 2025. 05. 01. – 2025. 12. 31. közötti időszakban, vagy csak a következő teljes naptári évében, azaz 2026-ban?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a Katv. 20. § (1) bekezdés a) pont szerinti adóalap pozitív összegéig, már az első (a 2025. 05. 01. – 2025. 12. 31. közötti) kivás adóévben érvényesítheti.Ha az első kivás adóévben a Katv. 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóalaprész nem pozitív...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó tárgyi eszköze a kezelt vagyonban

Kérdés: Egyéni vállalkozó tulajdonát képező tárgyi eszközt bizalmi vagyonkezelésbe adja. (A vagyonrendelő és a vagyonkezelő is az egyéni vállalkozó.) Az Szja-tv. 49/B. § 4a) bekezdése alapján vállalkozói bevételnek számít az átadott készlet. Ezek szerint ez csak anyag- és árukészletre vonatkozik? Tárgyi eszköznél nem lesz vállalkozói bevétel a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke? Ha mégis vállalkozói bevételnek számít vagyonkezelésbe adás esetén, akkor a költségek között érvényesíthető a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke az Szja-tv. 11. számú melléklet 22. pontja alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egyéni vállalkozó a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésével, mint vagyonrendelő, a vagyonkezelőre ruházza át az általa kiválasztott vagyonelemeket – a kérdésben szereplő esetben a tárgyi eszközeit –, a vagyonkezelő pedig a saját nevében, de mindig...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 30.

Devizában fennálló hitel törlesztése

Kérdés:

Év közben minden törlesztés után el kell számolni a keletkezett árfolyam-különbözetet? A számviteli politikában választhatja-e az adózó, hogy azt csak év végén számolja el? Amennyiben több folyósítás van, eltérő árfolyamon, úgy az ezt követő törlesztés esetén az árfolyam-különbözet összegét hogyan kell megállapítani? A fennálló tartozás árfolyamát FIFO-módszerrel vagy átlagárfolyamon (súlyozva a különböző folyósítások árfolyamát) viszonyítjuk a törlesztés könyv szerinti árfolyamához? Pl. 1. folyósítás 100 euró 400 Ft/euró, 2. folyósítás 100 euró 395 Ft/euró, törlesztés 20 euró, milyen árfolyamon?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...pedig 395 Ft/euró árfolyamon. Amennyiben a hitelszámlán szereplő euró csökkenését (törlesztését) a FIFO-módszer alkalmazásával kívánják elszámolni, akkor külön-külön kell nyilvántartani az egyes folyósításokat, és ha az első törlesztés 20 euró, akkor azzal...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 16.
Kapcsolódó címke:

Állományba vett épület bontása

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat a társaság vagyonkezelésébe adta több ingatlanját. A vagyonkezelt ingatlanok hasznosítása, fejlesztése, illetve felújítása a társaság feladata. A vagyonkezelői szerződésben helyszínenként vannak feltüntetve a telkek, az épületek és az építmények, továbbá azok összértéke. A vagyonkezelői szerződés aláírásával egy időben társaságunk nyilvántartásba vette az ingatlanok értékét (nettó értékét), és visszapótlási kötelezettségként is előírta a vagyonkezelői szerződés szerint. Az 1. helyszínen a működtetés mellett az épület felújítása volt a cél. A statikai vizsgálatok viszont kimutatták, hogy az épület állagmegóvása nem lehetséges, nem lehet felújítani sem, le kell bontani. A 2. helyszínen található építmények közül az egyik építményt szintén le kell bontani, mert a fejlesztéshez (bővítéshez) szükséges helyet csak így lehet biztosítani. Az építmény helyén egy új épület létesül, és parkosítás, nagyobb zöldterület kerül kialakításra. Kell-e módosítani a vagyonkezelői szerződést a lebontott épületek, építmények miatt, és azok értékével csökkenteni kell-e az átadott ingatlanok értékét? A bontási költségeket rá kell-e aktiválni a telek értékére, és ezzel módosítani a vagyonkezelői szerződést? Kell-e módosítani a visszapótlási kötelezettség előírt összegét? Van-e esetleg más teendő, amit a könyvekben, a szerződésben szerepeltetni kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...építményt éppen a fejlesztés miatt le kell bontani. Ez az indoka a vagyonkezelői szerződés módosításának. A szerződés módosítását kiváltó ok miatt nincsen akadálya annak, hogy a bontás költségeivel az építmény alatt lévő telek értékét növeljék, rögzítve ezt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 16.
Kapcsolódó címke:

Kedvezményezett-e a beolvadásos kiválás?

Kérdés: Kedvezményezettnek minősül-e az a beolvadásos kiválás, amennyiben például 2026. 03. 10-én határoznak a folyamat megindításáról, és ebben az időpontban mind a kiválással induló társaság, mind a végső „céltársaság”, amelybe a beolvadás történik, ugyanazon két magánszemélynek a tulajdonában van? Első olvasatra egyértelműnek tűnik, hogy igen, de a bizonytalanságot az okozza, hogy a fenti tulajdonosi azonosság a „céltársaságban” csak 2026. 03. 10-én jön létre, előtte két idegen magánszemély volt a tulajdonos. Viszont a vagyonmérleg-tervezetekhez a 2025. 12. 31-i éves beszámoló adatait szeretnénk felhasználni.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...döntést ezt követően hozzák meg (a kérdésből nem ismerhető meg ez az időpont).A Ptk. 3:45. § (3) bekezdése szerint a beolvadásos kiválás feltétele, hogy a döntéshozó szerv szétválásról (kiválásról) szóló döntéséhez az a jogi személy is hozzájáruljon...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:

Kiválásos beolvadás sorrendje

Kérdés: Átalakulással kapcsolatban kérdezem: lehetséges-e az alábbi beolvadásos kiválás egy eljárás keretében? „A” cégből kiválik „a”, „B” cégből kiválik „b”, majd „a”-ba beolvad „b”. Vagy csak két lépésben működik (1. eljárás kiválás)? „A” cégből kiválik „a”, majd – miután az elsőt bejegyezték, 2. eljárás (beolvadásos kiválás): „B” cégből kiválik „b”, és beolvad „a”-ba?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdésben leírtak szerint kiválással egy új társaság jön létre:„A” esetében „a” cég, „B” esetében „b” cég, de az így létrejövő „b” cég beolvad az „a” cégbe. Egyetértünk a kérdezővel, hogy ez csak két lépésben történhet meg.Ha a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozó által okozott kár elszámolása, megtérítése

Kérdés: Az építőiparban dolgozó ügyfelem alvállalkozót vett igénybe egy építési projekt teljesítése során. Az alvállalkozó feladata üzemcsarnok acélszerkezetének építése volt. Ezt a munkát nem a szakmai elvárásoknak megfelelően végezte el, emiatt a nagy nyári vihar letarolta az általa felépített szerkezetet. A fővállalkozónak ez jelentős többletköltséget eredményezett. Az alvállalkozó felelősségbiztosítása a többletköltség 2/3 részét térítette meg, ez volt a biztosításának a maximumösszege. Az alvállalkozó az újonnan vásárolt vasanyagból elkészítette a szerződésben általa vállalt munkát, és számlázta a szerződéses összeget a megbízó fővállalkozónak. Az építési naplót az alvállalkozó átadta a fővállalkozónak, amiben szintén dokumentálásra került a viharkár. Mi lehet a megoldás a meg nem térült költségek (az összes költség 1/3-a) megtérítésére? Ügyfelem nem szeretné kifizetni az alvállalkozó számláját, és a kártérítés részeként kívánja kezelni. Megoldás lehet-e az, hogy az alvállalkozó felé számlázzák a kártérítéssel nem fedezett összeget? Amennyiben ez történne, milyen áfakulcsot kell alkalmazni a számlázás során? (Az eredeti projekt fordított áfás volt.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ a viharkár elszámolásával kezdjük (bár erről a kérdésben nincs szó.).A fővállalkozónál az alvállalkozói teljesítményt, mint igénybe vett szolgáltatást befejezetlen termelésként kellett könyvelni a számla szerinti összegben. A nyári vihart követően kellett a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4
…
117