Egyszerűsített végelszámolás – a céget nem törölték

Kérdés: A bt. egyszerűsített végelszámolással kívánt megszűnni kb. 2 évvel ezelőtt. Annak rendje és módja szerint minden adóbevallást, beszámolót elkészítettem, benyújtottam, elkészült a vagyonfelosztási javaslat is. A vagyonfelosztási javaslatban kiadható vagyon szerepelt, aminek adófizetési kötelezettsége volt. Ezt a kötelezettséget a megfelelő bevallási nyomtatványon be is vallottam, és az ügyvéd be is fizette. Abban az évben jött az új rendelet, miszerint a cégbíróságnak elektronikus úton meg kell küldeni bizonyos dokumentumokat, hogy a céget törölni tudja. Ezt sajnos nem tudtam, és több hónap után derült ki, hogy a céget nem törölték, hanem újra élő céggé tették. Most újra meg szeretném szüntetni a céget, de nem tudom, hogy az anno beküldött bevallásokkal, befizetésekkel mit tegyek, mert a cég akkor nem szűnt meg, és az elmúlt években élő társaság volt tevékenység nélkül. Milyen vagyont tudok most kiosztani, ha nem volt tevékenység? Mit kell tennem most, milyen beszámolót adjak be, mert a vagyonkiosztást akkor leadóztam, és a cég azóta semmilyen tevékenységet nem végzett? Milyen tartalmú bevallást kell benyújtanom?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kb. 2 évvel ezelőtt elvégzett egyszerűsített végelszámolás sikertelen volt, mert a céget a cégbíróság a cégjegyzékből nem törölte. (A cég törlését évtizedek óta a végelszámolásra kerülő cég végelszámolójának kellett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. március 10.

Kata hatálya alól visszatérő nyitómérlege

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda jelenleg katás, a katába 2018. 01. 01-jén lépett be, bevételi nyilvántartást vezet. Előtte társasági adós volt, neki nem kellett annak idején teljesíteni az osztalék utáni adóval kapcsolatos adókötelezettségeket, nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót azóta sem. 2022. 03. 01-től ki szeretne lépni a katából, és vissza szeretne térni a társasági adó hatálya alá. A nyitó mérleggel kapcsolatban szeretném kérdezni a következőket: a 2017-es zárómérlegében eredménytartalékban 2301 ezer forint, illetve adózott eredményként még 4140 ezer forint szerepel, ezek után nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót, mert nem kellett fizetni. Tegyük fel, hogy február végén a bankszámláján 300 ezer forint fog szerepelni, pénztár nincs nyilvántartva, egyéb eszköze nincs. Jegyzett tőkéje 100 ezer forint, egyéb kötelezettsége 150 ezer forint. Hogyan alakul konkrétan ezekkel az összegekkel a nyitó mérlege, ezen belül a saját tőkéje és az eredménytartaléka, illetve milyen adófizetési kötelezettsége lesz és mikor a le nem adózott eredményekkel kapcsolatban? Mire érdemes figyelni az áttéréssel kapcsolatban?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adóalannyá (kata) váló ügyvédi iroda tagjánál – ha kataalanyisága 2018. szeptember 25-e előtt keletkezett – az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját nem képező, a Katv. 26. § (2) bekezdése szerinti összeg.Ha az ilyen ügyvédi iroda visszatér a Tao-tv....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. február 24.
Kapcsolódó címkék:    

Mulasztási bírság könyvelése

Kérdés: 2021 decemberében ügyfelemnél próbavásárlás során nyugtakibocsátás elmulasztása miatt eljárás indult. 2022. januárban megérkezett a határozat 150 ezer forint mulasztási bírságról. Ezt a bírságot melyik évre és hogyan könyveljük? 2021-re kötelezettség, vagy 2022-re, és elhatároljuk 2021-re?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...elve nem teszi lehetővé (a mulasztási bírság fizetési kötelezettsége nem a 2021. évi bevétel megszerzése érdekében merült fel), bár a kiváltó hiányosság 2021-ben következett be. Ez utóbbira tekintettel nincsen azonban akadálya annak, hogy az Szt. 41. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. február 24.
Kapcsolódó címke:

Csökkentő tételek kivaalanyiság megszűnésekor

Kérdés: Kivából kilépés esetén mit jelent pontosan a 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (4a) bekezdésében megfogalmazottak szerint a kiva-adóalanyiság megszűnésekor elvégzett számításkor, hogy a nyereség/veszteség összegét csökkenteni kell az alábbi tételekkel?
1. Tárgyi eszközök kiva-adóalanyiság megszűnésekor fennálló könyv szerinti értéke;
2. Kiva-adóalanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összege;
3. Megfizetett (fizetendő) kiva összege.
A 2-es pont esetén ez nem azt jelenti, hogy a veszteség duplán szerepel negatív összeggel, tekintve, hogy az előző évek nyereség/veszteség összegében már számításra került negatív előjellel?
A 3-as pont szerint a teljes kiva-adóalanyiság időszakában megfizetett (fizetendő) kivaösszeg a csökkentő tétel? Ha nem, akkor mi? Ha igen, akkor ez nem szintén duplikálás, hiszen a kiinduló összeg (nyereség/veszteség) már az ezzel csökkentett összeget jelenti.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(3)–(5) bekezdése szerint megállapított negatív egyenleg. Ezért a veszteség nem szerepel duplán az áttérési különbözetben.Igen, a kivaalanyiság időszakában megfizetett összes kiva csökkentő tétel. A kiinduló összeg nem a mérleg szerinti eredmény, hanem az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Kétéves szabály értelmezése

Kérdés: A kkv 2 éves szabályának értelmezését szeretném pontosíttatni. A vonatkozó törvényben a "beszámolóval lezárt év" kifejezés szerepel (ha jól emlékszem), ez a kritikus rész. A konkrét példánk: 2018-2019-ben meghaladtuk a kkv-kritériumokat. 2020 áprilisában elkészült a 2019-es év beszámolója. A beszámolóval lezárt évünk a 2019-es év. Eszerint 2020. 01. 01-től minősülünk nagyvállalatnak, vagy csak 2021. 01. 01-től? Adószakértő álláspontja a 2020. 01. 01. volt, de a Számviteli Levelek egyik 2019-es válaszában a másik értelmezés szerepel, emiatt szeretném tisztázni. Folytatva mindezt, 2020 és 2021 években újra belefértünk a kkv-kritériumokba. A 2021-es év 2022 áprilisában már beszámolóval lezárt év lesz. Ennek alapján 2022. 01. 01-től minősülünk újra kkv-nak, vagy csak 2023. 01. 01-től?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kétéves szabály alkalmazásakor is. Ebből következően attól függ, hogy melyik 2 év beszámolója a besorolás alapja, hogy mely időpontra kívánja a vállalkozás meghatározni a méretét. Azinnovációsjárulék-kötelezettség, illetve a járulék alóli mentesség tekintetében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. február 24.
Kapcsolódó címke:

Perköltség könyvelése

Kérdés: Ügyfelünk építőipari tevékenységet folytat. Az egyik megrendelő az elkészült épületnél hibákat fedezett fel, ami alapján nem ismerte el a teljesítést, és nem fogadja be a végszámlát. Majd teljesítési szakértő bizottság lett felkérve, amely felmérte a munkát, és egy alacsonyabb összeget határozott meg, ami alapján a végszámla korrigálásra került. Amegrendelő még ezt sem hajlandó befogadni és kifizetni, így ügyvéddel peres eljárást indított ügyfelem. A perrel kapcsolatos ügyvédi és bírósági költségeket hogyan kell könyvelni? Adott évi költség lesz, vagy esetleg követelésként kell szerepeltetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...időtartamra meg kell fizetni. Az ügyvédi és a bírósági költségeket nem lehet időbelileg elhatárolni. Ha azt a megrendelőre át kívánják hárítani, akkor azt csak akkor lehet egyéb bevételként könyvelni, ha az áthárított összeget a megrendelő kifizette. Így...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. február 10.
Kapcsolódó címke:

Ágazati bértámogatás kivás cégnél

Kérdés: A cég, melyet könyvelek, ágazati bértámogatási programban vett részt [hazai és uniós forrásból megvalósuló, a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerint]. Ez a támogatás 2020/11.-2021/05. hónapig tartott. Ez de minimis (csekély összegű) támogatásnak minősül-e, és jeleznem kell-e a 2021. évi taobevallásban? Ha de minimisnek minősül, akkor kivás cég esetén fel kell ezt tüntetnem valahol?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...támogatásnak minősül, de nem csekély összegű támogatás. Azt, hogy a 2021. évi bevallásban fog-e szerepelni (külön), még nem ismert.A kivaalanyoknak (legalábbis eddig) nem kellett a de minimis támogatásokat a kivabevallásban feltüntetni, és nincs olyan előírás,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. február 10.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély tulajdonosok társaságai kapcsolt vállalkozások?

Kérdés: Társaságunk a kiva hatálya alá szeretne bejelentkezni. Az adózó cégben anya és fia (vezető tisztségviselő is) a tulajdonosok, a másik cégben apa (vezető tisztségviselő) és lánya a tagok, a gyerekek féltestvérek. Az a kérdésünk, hogy a kata/kiva törvény 16. § (3) bekezdésében írtak alapján a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23. c) vagy f) pontjában foglaltakra tekintettel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tao-tv. 4. § 23/c) pont alapján a két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozás, mivel az anya az egyik, az apa a másik gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkezik a Ptk. 8:2. § (1) és (5) bekezdése alapján. Az egyik gazdasági társaságban ugyanis az anya és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. február 10.
Kapcsolódó címkék:    

Élettársak közötti ajándékozás

Kérdés: Hivatalosan – közjegyző előtt bejegyzett – élettársak vagyunk a párommal. Az általam részére adott ajándék, akár ingatlan, ingó, bankszámlájára általam átutalt készpénz, kézben átadott készpénz után van-e valamilyen adó- vagy járulék-, vagy illeték-, vagy bármilyen fizetési kötelezettsége a megajándékozottnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Ettől lényegesen különbözik az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába bejegyzett élettársi kapcsolat. Ez...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. február 10.
Kapcsolódó címke:

Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...általános gyakorlat az, hogy a tárgyévben kiemelkedően végzett munkát a következő évben jutalomutazással kívánják elismertetni. Valóban jogos az aggályuk. A jó munkát a bérköltség és járulékai terhére kitűzött prémium, jutalom kitűzésével, majd annak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. január 13.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
23
24
25
…
117