Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyszerűnek tűnő kérdést részelemeire kell bontani ahhoz, hogy a felmerülő kérdésekre választ adjunk.A kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, amely már termőre fordult.Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Kivaalapba tartozó tételek

Kérdés: 2022. január 1-től kivaadózású kft. személyi jellegű kifizetései közül melyek tartoznak a kivaadóalapjába?
Kivaadóalap:
–kifizetett jövedelmek (kivéve nyugdíjas, illetve kiegészítő tevékenységű tagok)
–reprezentációs költségek
–telefonszolgáltatás magáncélú része
–üzleti ajándék
–betegszabadság
Nem kivaadóalap:
–védőital
–orvosi ellátás költsége
–magánszemélynek fizetett bérleti díj
– védőszemüveg
–munkába járás költsége
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kivaalapba a Katv. 20. § (2) bekezdés a) pont szerint az adóévben a Tbj-tv. szerint járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítás veendő figyelembe.A felsorolt jogcímek közül járulékalapot képez az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó, önálló és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

K+F-pályázaton nyert támogatás költség vagy eszköz?

Kérdés: A társaság K+F-pályázaton támogatást nyert el. Lehetséges-e, hogy a felmerült kiadások részben költségként, részben tárgyi eszközként kerülnek elszámolásra, vagy pedig mint K+F-projektet, mint egészet kell figyelembe venni, így az összes kiadás vagy K+F-ként aktiválva, vagy költségként kerül elszámolásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ugyanis tartalmaznia kell, hogy a támogatást tárgyi eszközök beszerzéséhez, illetve a K+F-tevékenység költségeinek a finanszírozásához kívánják felhasználni. A pályázatban leírtaknak megfelelően hagyja jóvá a támogató a támogatás összegét, és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Részesedésvásárlás előtti eszközértékelés költségei

Kérdés: Társaságunk 100%-os tulajdoni részesedést vásárol egy másik társaságban. A vételárra 10% foglalót fizetünk. A megvásárolni kívánt társaság eszközeit külső szakértővel felértékeltettük. Az eszközök felértékelésének költsége – amely időben jelentősen megelőzte a vételi szerződést – beleszámít-e a részesedés értékébe? Az adott foglaló melyik számlacsoportban kerül a mérlegbe (17. vagy 35.)?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 47. §-a alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értékébe beletartozik az adott eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összege is. A részesedésvásárlás esetében a részesedés értékének (vételárának) meghatározásakor megfelelő támpont lehet az adott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. április 14.
Kapcsolódó címke:

Energiahatékonysági kvóta elszámolása

Kérdés: Üzemanyag-kereskedelemmel foglalkozó társaság a 2021-es évtől keletkező energiahatékonysági megfelelési kötelezettségének eleget téve kvótát vásárolt (tehát nem beruházással tesz eleget ezen előírásnak) 2022 februárjában (a 2022. év végéig kell teljesíteni a 2021-es kötelezettségét). Több kvótát vásárolt, mint amivel a 2021-es évi kötelezettségét teljesíti, így a többlet egy részét értékesíteni kívánja a 2022-es évben, egy részét pedig megtartja a későbbi időszaki kötelezettségének a teljesítésére. Kérem bemutatni az ügylet helyes számviteli elszámolását (2021-2022), illetve azt is, ha esetleg adótörvényt érintő hatása is van (társasági adó, áfa).
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy a kérdező társaság is a megvásárolt kvótákat az energiamegtakarítási kötelezettsége helyett annak teljesítésére kívánja felhasználni, de nem most, hanem csak később, 2022. év végéig. Addig azonban nyilván kell tartani. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. április 14.
Kapcsolódó címke:

Kriptovaluták adózása

Kérdés: Ügyfelünk kriptovaluta-bányászattal foglalkozik. A tevékenység nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, így alapvetően áfafizetési kötelezettség, levonási jogosultság nincs. A vállalkozás bővíteni szeretné tevékenységét, és bányászgépek üzemeltetését is szeretné végezni (más bányászgépeit üzemeltetné megbízás alapján). Kérem a véleményüket arra vonatkozóan, hogy az említett "üzemeltetési tevékenység" az áfatörvény hatálya alá tartozó értékesítésnek fog-e minősülni? Abban az esetben, ha igen, akkor a levonható áfa meghatározásánál alkalmazható-e arányosítás a tételesen nem elkülöníthető költségek esetében? Az arányosításnál hogyan kell meghatározni az arányosítandó bevételt? A kibányászott, leváltott vagy pénzforgalmi számlán megjelenő bevételek valamelyike értelmezhető-e az áfatörvény szerinti termékértékesítésnek/szolgáltatásnyújtásnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az is, ha ugyan az adóalany egyelőre nem realizál ténylegesen ellenértéket a tevékenységből, de szándéka szerint ellenértéket kíván szerezni a végzett tevékenység során. Az is gazdasági tevékenységnek tekintendő, ha az eredeti szándék ugyan nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. március 24.
Kapcsolódó címke:

Magyarországi fióktelep áthelyezése

Kérdés: Olasz külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe generálkivitelezést folytat Magyarországon. A munkálatokhoz részben saját tárgyi eszközeit használja. A munkálatok hamarosan véget érnek. A magyarországi fióktelep a levonulás után megszüntetésre kerül. Eközben az olasz külföldi vállalkozás egy új munkálatra kapott megbízást Svédországból, ahol szintén létrehozott egy fióktelepet. A svédországi fióktelep ugyanilyen munkálatokat fog végezni. Ezért az olasz külföldi vállalkozás úgy döntött, hogy a magyarországi fióktelep könyveiben szereplő munkálatokhoz szükséges gépeket kiviszi a svéd fióktelephez. A gépek nem fognak visszakerülni Magyarországra. A külföldi cég ezt nem tárgyieszköz-értékesítésként kívánja megoldani, mivel az ő szempontjuk szerint a fióktelepek között mindösszesen a saját tulajdonukat helyezik át. Ez az ügylet funkcionálhat-e vagyonáthelyezésként, vagy ingyenes eszközátadásként kell kezelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben rögzített egyik megoldás sem jó megoldás, bár az igaz, hogy a külföldi vállalkozás az eszközeit egyik fióktelepéről a másik fióktelepéhez helyezi át. A megoldás röviden az, hogy a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepétől...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. március 24.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozás bejelentési kötelezettsége

Kérdés: A kft. tulajdonosa anya, apa, lánya és az ő férje. Az anya szavazati aránya: 43,34%, az apa szavazati aránya: 3,33%, a lányuk szavazati aránya: 3,33, a lányuk férjének szavazati aránya: 50%. Ebben az arányban oszlik meg a tulajdoni hányad is. Az ügyvezető az anya. A kft. üzemanyagtöltő állomást üzemeltet, a lány férje egyéni vállalkozóként vásárol üzemanyagot a kft.-től a szokásos piaci áron. A kft. 2022. 01. 01-től a kiva alanya. A fentiek alapján a lány férjének egyéni vállalkozása kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a kft.-vel? Amennyiben igen, kérem szíveskedjenek kitérni az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségekre is!
Részlet az állásfoglalásából: […] A lány és a férje a Ptk. 8:1. § 1. pont szerint közeli hozzátartozók, így a Ptk. 8:2. § (5) bekezdése szerint a szavazati jogaikat egybe kell számítani. Így a kft.-ben (mindketten) többségi befolyással rendelkeznek. Aférj többségi befolyással rendelkezik az egyéni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. március 24.
Kapcsolódó címke:

Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...értékesíteni kell (egyáltalán értékesíthető-e, pénzzé tehető-e), vagy azt a tulajdonos befektetése ellenértékeként, sajátjaként kívánja hasznosítani.Ez utóbbi esetben számolni kell azzal is, hogy az Itv. 18. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlan (az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. március 10.
Kapcsolódó címke:

Kiválás vagyonkezelésbe adott kft.-ből

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében egy kft. (a továbbiakban: "A" kft.) 100%-ban berendelésre került a kezelt vagyonba. A vagyonrendelést megelőzően ennek az "A" kft.-nek a vagyonelemei szakértő által értékbecslésre kerültek, hogy meghatározható legyen az "A" kft. vagyonrendeléskori piaci értéke, ami egyúttal a vagyonrendelés szerinti értéke is lett (induló tőke). Az "A" kft. könyveiben szerepel egy 17 millió Ft-os könyv szerinti értékű üzletrész (a továbbiakban: "B" kft.), amelynek szakértő szerinti értéke 600 millió Ft, emellett szerepel még egy ingatlan 4 millió könyv szerinti értékkel, amelynek vagyonrendeléskori piaci értéke 9 millió Ft. Ezeken felül vannak még egyéb vagyonelemek is, amelyek könyv szerinti és piaci értéke is egyaránt 8 millió Ft. Összességében az "A" kft. vagyonrendeléskori piaci értéke az előbbiek alapján 617 millió Ft-ban került meghatározásra. Később, már a vagyonkezelés időszaka alatt az "A" kft.-ből kiválással létrejött egy új társaság (a továbbiakban: "C" kft.). Ez a "C" kft. vitte magával a fentebb említett 17 millió Ft könyv szerinti értékű, de a vagyonrendeléskor 600 millió Ft piaci értékre becsült "B" kft.-ben fennálló részesedést. Mind a kiválás során létrejövő "C" kft., mind pedig a jogelőd társaság ("A" kft.) tulajdonosa 100%-ban a vagyonkezelő társaság. A végleges vagyonmérleg szerint a kiváláskor átértékelési különbözet nem keletkezett, a vagyon könyv szerinti értéke lett megosztva a tovább működő és a kiválással létrejött társaság között. "A" kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, saját tőkéje 33 millió Ft a kiválást megelőzően, míg ezt követően a jegyzett tőkéje 3millió Ft, saját tőkéje viszont 17 millió Ft. A kiválással létrejött "C" kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, míg a saját tőkéje 16 millió forint.
A kezelt vagyon könyveiben, ahol jelenleg csak az "A" kft. szerepel 617 millió Ft értéken, milyen összegben és mivel szemben kell könyvelni az újonnan létrejövő "C" kft.-t, tekintettel a számviteli törvényre? Kérjük, hogy válaszukban hivatkozzanak az alkalmazandó jogszabályi helyekre!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tartalékból és a tételesen meghatározott értékelési tartalékból tevődik össze. [Az Szt. 40/A. §-ának (1) bekezdése.]"C" kft. kiválásakor a végleges vagyonmérlegek alapján az "A" és a "C" társaság kezelt vagyonában az induló tőke 3, illetve 3 millió forint lesz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. március 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
22
23
24
…
117