1161 talált cikk a kiva kifejezésre

Kérdés: Kiválás esetén a korábban felhalmozott negatív adóalap megosztásra kerül a kiválással létrejövő társaság és a kiválás előtti átalakuló társaság között a vagyon arányában. A negatív adóalap ilyen módon történő megosztása során mit kell értelmezni a vagyonon, a mérlegfőösszeget vagy a saját tőkét?

Kérdés: A kft. székhelyét a tagok tulajdonában lévő lakásba kívánja áttenni. Ott kerülne kialakításra az iroda is. Mi a helyes eljárás a szerződés megkötésekor, milyen elszámolást kell követni a térítésmentes bérlet (a kft.-nél), illetve a magánszemélyeknél elszámolásra kerülő közös költségek tekintetében? Hogyan kezelendő a közös költségek áfatartalma?

Kérdés: Közös tulajdon megszüntetésével (házasságfelbontást követően) kapcsolatos szerződés esetében a felek megállapodnak abban, hogy "xy" megváltási árat fizet "z-nek" 1/2-ed hányadú ingatlanrészéért. Ez a megváltási ár jövedelem lesz-e "z-nek", ill. "xy"-nál beszerzési értéknek számít-e majd, ha értékesíteni kívánná az ingatlant? Illetékköteles-e ez az összeg?

Kérdés: A kft. tagjai természetes személyek. Az egyik tag a társaságból kivált, a társaság az üzletrészt visszavásárolta, jóval a névérték felett, de kevesebbért, mint a tagra jutó sajáttőke-rész, mert várhatóan a társaság veszteséges lesz. A kilépő tag ezt tudomásul vette, az üzletrész a visszavásárlási áron a társaság tulajdonába került. A társaság a saját üzletrészt térítés nélkül kívánja a meglévő tulajdonosoknak átadni. Az átadáskor keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettség? A Számviteli Levelekben a 2986. kérdésre adott választ ismerem. A személyi jövedelemadó megállapításánál a piaci érték meghatározásakor hogyan és milyen módon lehet figyelembe venni a várható veszteséget?

Kérdés: A 2959. számú, Bérbeadásból származó jövedelem járuléka című kérdéshez szeretnék még kérdést feltenni. Amennyiben a bérbeadó belföldi magánszemély, és szintén az összevont adóalap részeként kíván ezen jövedelme után adózni, akkor 14 százalék eho-fizetési kötelezettsége ugyan nem keletkezik, de 11 százalékos eho-fizetési kötelezettsége igen?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft. evaidőszak előtti eredménytartalékból osztalékot szeretne fizetni. Tulajdoni hányad: 1 fő 50 százalék, 3 fő 16,67 százalék. Kedvezményesen, 25 százalékkal kifizethető osztalék 5560 ezer forint a 4 fő részére. A tulajdonosok taggyűlési határozatban döntenek arról, hogy a kivehető 5560 ezer forint osztalékból rájuk eső részt nem kívánják felvenni, átengedik az 50 százalék tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak. A társasági szerződésben nincs kikötés a tulajdoni hányad arányában történő eredményfelosztásra. Így ő egy személyben venné fel a 5560 ezer forint osztalékot. Kérdésem az, hogy a kivehető osztalék így is kedvezményes 25 százalék adókulccsal adózik, vagy csak a tagnak eredetileg járó 2780 ezer forint és a fennmaradó 2780 ezer forint 35 százalékkal?

Kérdés: Egy kft. tagja a saját gazdasági társaságának bérbe adja magánszemélyként az egyébként tulajdonában lévő lakást. Összevonandó jövedelemként kívánja adózni a bevételét, erről már az év elején nyilatkoznia kell? Ha nem éri el a jövedelme az éves 1 700 000 forintot, akkor a kifizető vonhat-e tőle 18 százalék adóelőleget? Ha ilyen módon adózik a bérleti díj után, kell-e százalékos ehót fizetni és mennyit, mert a 14 százalékot csak a külön adózó jövedelem után írja elő a törvény.

Kérdés: Társaságunk kereskedő cég. Vevőink az általunk szállított árut alapanyagként használják. Vevőink részéről felmerült az az igény, hogy áruinkból tartsunk kisebb készletet az ő raktárukban, de csak akkor számlázzuk azt, amikor felhasználták. Vevőink havonta tájékoztatnának a felhasznált készletről, lehet, hogy hónapokkal a szállítás után, és mi akkor számláznánk. Helyes-e ez az eljárás? Hogyan kezeli ezt az Áfa-tv.? Lehet-e a teljesítés időpontja az az időpont, amikor a vevő felhasználja az árut?

Kérdés: Evás kft. 2006. évi adózott eredménye 1000 E Ft, osztalékra igénybe vehető eredménytartaléka 5000 E Ft. A Gt. és a társasági szerződés szerint az osztalékfizetés vagyoni értékű juttatásként is teljesíthető. A kft. tulajdonában lévő lakóingatlan könyv szerinti értéke 3 millió forint, kivásárlási értéke 7800 E Ft. Az "A" tulajdonos 60 százalékos, a "B" tulajdonos 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A kivásárlási érték és az osztalékként meghatározott érték közötti különbözetből 300 E Ft-ot "A", 1500 E Ft-ot "B" tulajdonos fizet, így az ingatlanban 50-50 százalékos tulajdoni hányadot szereznek. Hogyan könyvelendő az osztalék és az ingatlan könyv szerinti értéke közötti különbözet? Erre felhasználható a kft. 3 millió forintos pénzkészlete? Ez utóbbi esetben, mivel nincs pénzmozgás, ez a 3 millió forint nem képez evaalapot? Az evát csak a 300 E Ft + 1500 E Ft után kell megfizetni? Hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Mindhárom társaságnak a "B" társaság lesz a tulajdonosa. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Kérdés az, hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét? Milyen bekerülési értéken fog szerepelni "B" társaság könyveiben az "A1", az "A2", illetve az "A3" társaság?