1161 talált cikk a kiva kifejezésre

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?

Kérdés: Amennyiben egy nyomvonalas létesítmény kivitelezése során a nyomvonalat érintő közművek kiváltását is meg kell oldani, akkor a beruházónak a közművek tulajdonosaival kötött kártalanítási szerződés keretében megépített és a közműcégeknek átadott közműszakaszok után keletkezik-e ajándékozásiilleték-kötelezettsége?

Kérdés: "A" kft. 2006. október 1-jétől baromfiólakat bérel "B" kft.-től havi 500 000 forint + 100 000 forint áfa összegért, mely fizetésének esedékessége mindig a tárgyhót követő hónap 10. napja. Ezen bérleményeket tovább bérbe adja "C" kft.-nek, melynek bérleti díja negyedévenként nettó 1 600 000 forint, fizetésének esedékessége a tárgynegyedévet követő hónap 10. napja. Amennyiben "A" kft. bejelenti az adóhatóságnak, hogy ingatlan-bérbeadási tevékenységét 2007. január 1-jétől nem tárgyi adómentesen, hanem az általános szabályok szerint kívánja folytatni, akkor a példában szereplő érkező számlák áfatartalma levonható, illetve a kimenő számlában az áfa felszámítandó?

Kérdés: Társaságunk 2006 decemberében 17 millió forintot fizetett ki osztalékelőlegként a tulajdonosainak, a 25 százalékos osztalékadó megfizetésével. A társaság 2006. évi adózott eredménye a 2007. 01. 31-én elfogadott beszámoló alapján 17 millió forint, amelyet 30 millió forinttal az eredménytartalékból kiegészítettünk 10 százalékos osztalékra. Jól értelmezzük-e, hogy az osztalékelőleget a 2006. évi eredmény alapján fizetendő (25-35 százalékkal adózó) osztalék előlegének kell tekinteni? A 30 millió forint osztalékot – amit kifizettünk 2007. 02. 05-éig – pedig a megállapítás évében kifizetett, igazolt, az eredménytartalék terhére megállapított összegként 10 százalékkal adózó osztaléknak?

Kérdés: Kérdés. Pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a követelése fejében – mivel az adós nem fizetett – a fedezetként felajánlott ingatlant átveszi, amelyet az adós számláz az áfa felszámításával. Hogyan kell az átvett ingatlant könyvelni, a követelést kivezetni? (Az ingatlant a Hpt. szerint el kell idegeníteni!) Mikor lehet a felszámított áfát bevallani, illetve visszaigényelni? Az adós számlája alapján, vagy csak az értékesítéskor?

Kérdés: A cég 2006-ban vásárolt egy ingatlant, melyből az átalakításokat és modernizálásokat követően 2007-ben rendeltetésszerű használatbavételi dátummal szállodát kíván nyitni és üzemeltetni, de bérbe is kíván adni az ingatlan területéből étterem üzemeltetéséhez. 2006-ban az áfa tekintetében kell-e arányosítani a 2007-es előzetes adatok alapján?

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlant ingyenes használatba kívánja adni. Az átvevőnél ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog keletkezik. Az ingatlan ingyenes használatba adását az Áfa-tv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja vagy a 8. § (3) bekezdése alapján kell szolgáltatásnyújtásnak minősíteni?

Kérdés: Magyar leányvállalatnak dán anyavállalat kíván átadni olyan árukészletet, amelyet a dán fél egy magyar logisztikai központban raktároz. A magyar leányvállalat részéről ez Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül-e, vagyis helyes-e, ha a dán anyavállalat áfa nélkül számlázza ki az átadott árukészletet?

Kérdés: Társaságunk kutatási szerződést kötött egy kutatással foglalkozó alapítvánnyal, amely alapítvány a szolgáltatását nevünkre decemberi teljesítéssel számlázta. A pénzügyi rendezés is 2006-ban megtörtént. (Ezt a szerződést az innovációs járulék kiváltására kötöttük.) Ezen számlázott szolgáltatás teljes összegét, vagy annak csak időarányos részét számolhatjuk el egyéb ráfordításként 2006. évre vagy a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként vegyük állományba, és értékcsökkenést számoljunk el utána? A kifizetett összeg kiváltja-e, és milyen arányban a 2006. évi innovációsjárulék-fizetési kötelezettségünket?

Kérdés: A bt. főtevékenysége árufuvarozás és szállítmányozás. A társaság beltagja a férj, aki a tevékenységet végzi. Amikor az árut Magyarországról szállítja, több országon keresztül kell mennie. Az úton autópályadíjat kell fizetnie. Erről nyugtát, tikettet kap, ami csak a dátumot és euróban a pályadíjat tartalmazza. A cég nevére szóló számlát nem lehet kérni. A cég a nevére kiállított nemzetközi fuvarlevéllel tudja bizonyítani, melyik autópályán haladt. Számla hiányában nem számolhatjuk el az autópályadíjat? Az összegyűjtött nyugták, tikettek alapján az euró átszámítása után költségtérítésként fizesse ki a cég a beltag részére az autópályadíjaknak megfelelő összeget?