4516 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés:

Egy kft. 11. hóban felmerült reprezentációs költséget könyvel. Tudomásunk szerint az ügylet után fizetendő szja-t és szochót 2026. 01. 12-ig kell bevallani és megfizetni [Szja-tv. 69. § (5) bekezdés a) pont]. Milyen dátummal kell könyvelni az előírandó adókat? Megfelelő-e, ha 2025. 12. 31-ével, vagy 2026. 01. 12-re kell könyvelni, és elhatárolni a költséget 2025-re?

Kérdés: Az ügyfélkörünkben merült fel a következő kérdés az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményével kapcsolatban. Az adózó 2023 nyarán egy irodaház felújításába kezdett, melyhez kapcsolódóan az előaudit megállapította, hogy következő fejlesztésekkel lehet energiahatékonysági célt elérni:
– nyílászárócsere,
– homlokzati és padlás-hőszigetelés,
– hőszivattyús fűtési rendszer kialakítása elavult gázfűtés helyett.
Ez egy egybefüggő beruházás, amely kizárólag energetikai célokat szolgál.
2023 nyarán elkezdődtek a munkálatok, és 2025 őszén lesz elvégezve a munka, így a 2025. évi társaságiadó-bevallásban szeretnénk érvényesíteni a kedvezményt. Az adókedvezmény szabályai 2023. december 1-i hatállyal megváltoztak, ezek a változások csak a 2023. november 30-át követően megkezdett energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra alkalmazhatóak [Tao-tv. 29/A. § (134) §]. Cégünk esetében a 2023. december 1. előtti szabályokat kell alkalmazni, mert a beruházás 2023 nyarán elkezdődött. A 2023. december 1. előtti szabályozás szerint az adókedvezmény adózónként és beruházásonként, felújításonként nem haladhatja meg jelenértéken az elszámolható költségek (Budapesten) 30 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.
Jól értelmezzük, hogy a mi esetünkben a régi szabályokat kell alkalmazni, azaz – mivel kisvállalkozásról van szó – a beruházás 50 százaléka adókedvezményként érvényesíthető? A cég rendelkezik egy beruházás előtti és egy tervezett energetikai tanúsítvánnyal, illetve elkülönítve, táblázatos formában nyilván vannak tartatva a beruházás bizonylatai, ahol az összes számla adatai fel vannak tüntetve, illetve rendelkezésre fog állni a kapcsolódó kormányrendelet szerinti igazolás.
Van még a leírtakon túl valamilyen kötelezettségünk, hogy megfeleljünk az igénybevétel feltételeinek?

Kérdés: Kulturális szolgáltatás igénybevételére nyújtott adómentes juttatás témában kérem szíves állásfoglalásukat. Az Szja-tv. előírásában kulturális szolgáltatásnak tekinthető esemény a színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, melyek közös jellemzője, hogy élő szereplősek és kulturális szórakozást nyújtanak. Az étkezéssel egybekötött színházi előadás (belépőjegy + vacsora) megfelel-e az Szja-tv. adómentes előírásainak?
Kérdéseink ezzel kapcsolatban:
1. A szolgáltatónak hogyan kell kiállítania a számlát az adómentességhez?
2. Mi az adózási kötelezettség,
– ha egy soron kerül kiállításra a számla (belépőjegy és vacsora egyben), vagy
– ha meg van bontva külön soron belépőjegyre és külön soron vacsorára?

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelés esetében a magánszemély vagyonrendelésekor – részvény, üzletrész, ingatlan –
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?

Kérdés: Egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője napi 8 órában munkaviszonyban van foglalkoztatva, a járulékokat megfizeti a kft.-ben, 1 fő alkalmazottja van. 2026-ban lehet-e átalányadózós egyéni vállalkozó, ha lehet, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-ben és az egyéni vállalkozásában? Továbbá a kft.-ben ingatlankezeléssel (közös képviselő) foglalkozik, lehet-e ugyanez a tevékenysége az átalányadózós egyéni vállalkozásában is?

Kérdés: Gabonakereskedelemmel foglalkozó cég saját üzemeltetésű járművekkel is szállítja az árut tárolóba, raktárba. A raktárba történő beszállítás költsége a beszerzési ár része. Önköltségszámítási szabályzat alapján megállapításra kerül a felmerült költség. Milyen könyvelési tételekkel, milyen számlaösszefüggéssel kell átvezetni ezen költséget a 2. Számlaosztályba, elsődleges ötös könyvelési rendszer alkalmazása esetén?

Kérdés: Egy cégcsoport novemberben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, emiatt és karácsony alkalmából november végén a munkavállalókat vacsorával és borkóstolóval vendégeli meg. Ez a vendéglátás reprezentációként elszámolható? Az megfelelő, ha az anyacég kapja a számlát, és ő számolja el reprezentációként? Vagy célszerű a számlát az egyes tagcégekre szétszedni a munkavállalók létszámának megfelelően? A munkavállalók nagy része a leányvállalatoknál dolgozik. Mivel a székhelyen lesz az ünnepség, a különböző telephelyeken dolgozó munkavállalók szállását is fizeti a cég. Ez a szállás milyen jogcímen számolható el? Lehet adómentes juttatás?

Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozó cég napelemes rendszert akar telepíteni költségmegtakarítás céljából 15-20 millió Ft értékben. A felmerülő energiaköltség 80%-a továbbszámlázásra kerül. Igénybe vehető-e beruházási kedvezmény a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján?

Kérdés: Szoftverfejlesztő cég K+F keretében létrehozott egy szoftverterméket. A költségeket aktiválta, és a közvetlen költségre jutó (arányszámmal megállapított) értékcsökkenéssel csökkentette a társaságiadó-alapot a 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján. 2025-ben jogszabályi változás következtében a megcélzott felhasználói kör gyakorlatilag megszűnt, így a fejlesztésre terven felüli értékcsökkenést kell elszámolnunk. Ebben az esetben hogyan alakulnak a társaságiadóalap-módosító tételek? Gondolok itt arra, hogy mivel a fejlesztés költségét nem a felmerülés adóévében számolta el a társaság, hanem állományba vette, és az elszámolt értékcsökkenés összegéig csökkentette az adó alapját, így, ha most terven felüli értékcsökkenést számolunk el, akkor ez a tétel adóalap-csökkentő tétel lehet az 1. számú melléklet 10. b) pontja alapján? (Nem történik állományból kivezetés.) Milyen további feltételnek kell megfelelni, hogy a fenti elszámolás helyes legyen? Van-e olyan jogszabályi hely, amit figyelembe kell venni a fentieken túl az adóalap meghatározása során? A fejlesztést mikor lehet/kell kivezetni a könyvekből? Most még nem tennénk meg, mert a változó jogszabályi környezet akár még lehetőséget adhat későbbi felhasználásra.

Kérdés: A szállítókartonok rendezése során pár tétellel nem tudunk mit kezdeni. Ehhez kérnénk szakmai iránymutatást. Díjbekérő vagy pro forma alapján utaltunk a szállítónak, és bár kértünk számlát, de pár esetben nem kaptunk. Van olyan tételünk, ami már 2022 óta „lóg” így a szállítókartonon mint utalás, és várja a számla párját, és évről évre magyarázni kell a könyvvizsgálóknak. Tudjuk, hogy a cég kötelessége a teljesítést követően a számla kiállítása, ezek rendszerint meg is történnek, mert a NAV adatszolgáltatásában megtaláltuk, csak hozzánk nem ért ide. Ezekben az esetekben hogyan tudjuk ezeket a tételeket fizikai számla hiányában rendezni? Ha a NAV online adatszolgáltatásában megvan a számla, tehát a cég elkészítette, esetleg ez alapján bizonylat hiányában le lehet könyvelni a számlát? Ha nem, akkor mi az eljárás, hogy rendben legyen a szállítói karton?