Találati lista:
1. cikk / 4516 Önkormányzati lakások építéséhez telek biztosítása
Kérdés: Az önkormányzat tárgyalást folytat egy gazdasági társasággal önkormányzati lakások építése témában. Az egyeztetések során az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanra építene a gazdasági társaság. Ha a lakások megépülnek, akkor a felépítményt a gazdasági társaság értékesítené, a felépítményre jutó telekrészt pedig az önkormányzat kedvezményesen vagy ingyenesen biztosítaná a faluban letelepedni szándékozó fiatalok részére. Ez esetben milyen dokumentumnak kell születnie az ingatlan vonatkozásában, hogy a gazdasági társaság el tudja kezdeni az építkezést?
2. cikk / 4516 Díszfák ültetése
Kérdés: Egy normál áfakörös vendéglátóhely, amely beltéren és kültéren is üzemel a helyi önkormányzattól bérelt ingatlanon, díszfákat ültet a kertbe. A díszfák és az ültetési munkák ellenértéke 1 M Ft + áfa. Levonható-e az áfa és milyen arányban, ha kizárólag adóköteles tevékenységet végez a kft.? Az egyéb építmények közé kell aktiválni az 1 M Ft értékű fákat, vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásként kell kezelni? Milyen leírási kulcsot alkalmazhatunk? Megfelelő-e az, ha az adott fatípus várható élettartamát vesszük alapul?
3. cikk / 4516 Nyílt végű pénzügyi lízing felmondása után értékesítés
Kérdés: A kft. a nyílt végű lízingszerződést a lejárat előtt felmondja. A személygépjárművet megvásárolja, majd két héten belül maga értékesíti. Milyen lépésekben és hogyan kell helyesen könyvelni az eseményeket, illetve a kocsit a könyvekből kivezetni? Fel fog merülni nem esedékes tőke- és kamattartozás, nem az eredeti összeggel megegyező maradványérték stb. Ezeket levonásba lehet helyezni? A végtörlesztés áfájával mi a teendő, illetve áfásan kell-e értékesíteni a személygépkocsit?
4. cikk / 4516 Telken megvalósított projekt költségeinek elszámolása
Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely rendelkezik egy telekkel, amelyet a tárgyi eszközök között tart nyilván 105 M Ft értékben. Elkezdett a telken megvalósítani egy nagyobb projektet, amelynek a kivitelezési költségeit (külső-belső szakipari munkák, közműépítés, őrzés, útépítés), valamint egyéb járulékos költségeit (tervezés, műszaki ellenőrzés, projektmenedzsmentdíj) is a készletek között tartja nyilván, ezek összértéke 227 M Ft. A beruházás éven túl valósul meg. A beruházás elkészültekor a felépítmény használati jogát átadják a helyi önkormányzatnak. Ennek a formája nem ismert. Megfelelő-e így a beruházás kezelése? Véleményem szerint a 161. főkönyvi számon kellene elszámolni a kivitelezést az Szt. 47. §-ában foglaltak figyelembevételével.
5. cikk / 4516 Kivitelezéshez tervezés megrendelése
Kérdés: Főként kivitelezéssel foglalkozó cég tervezést is végez, ha a megrendelő tervezéssel együtt rendeli meg a kivitelezést. Az elkészült tervet fel kell-e venni a szellemi termékek közé a vállalkozónál? A tervezést a vállalkozó a kivitelezési projekt keretében számlázza ki a megrendelőnek, az elkészült terv pdf-változatát adja át a megrendelőnek.
6. cikk / 4516 Különböző projektekben gyűjtött költségek figyelembevétele a beszerzési értékben
Kérdés: Cégünk több, jövőben beszerezni kívánt, illetve már meglévő tárgyi eszközéhez kapcsolódóan projekteket hozott létre. Ezekben a projektekben gyűjtjük azokat a tevékenységeket órákra lebontva, amelyeket a kollégák végeznek, és aminek a vége a beszerzendő tárgyi eszköz lesz, vagy a meglévő tárgyi eszközünk fejlesztése. Ezekhez az óraszámokhoz rendelünk bért és szociális hozzájárulási adót, amit aktiválni szeretnénk az új eszköz beszerzésekor mint saját teljesítményt, vagy a megfelelő eszközünkre ráaktiválunk, mint értéknövelő beruházást. A saját teljesítménybe mi az, ami elszámolható aktiváláskor vagy ráaktiváláskor? Milyen tevékenységeket vehetünk figyelembe? Tehát, ami nem a konkrét fejlesztői munkavégzés, de ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenység, az is figyelembe vehető?
7. cikk / 4516 Egyéni vállalkozó „átalakulásakor” a készletek bevételkénti elszámolása
Kérdés: Jól gondolom, hogy ha egy egyéni vállalkozó „átalakul” korlátolt felelősségű társasággá, nem kell a 10. számú melléklet szerint a készleteket és tárgyi eszközöket bevételként elszámolni, hanem a 49/A. § (4) bekezdése szerint a készletek és tárgyi eszközök piaci értékét bevételként, a „könyv szerinti értéküket”, azaz leltár szerinti értéküket pedig költségként kell elszámolni? Esetleg lehet, hogy a készletekre nem vonatkozik a 49/A. § (4) bekezdés?
8. cikk / 4516 Támogatástartalom igazolása a bevallásban
Kérdés: Társaságunk támogatástartalom-igazolást kapott Széchenyi Mikrohitel Konstrukció keretében kamat- és kezelésiköltség-támogatásról. Megjelölték a támogatástartalom összegét. Hogyan kell könyvelni és szerepeltetni a társaságiadó-bevallásban?
9. cikk / 4516 Faktorálás költségeinek az elszámolása
Kérdés: Szállítói számlák faktorálására egy bankkal kötöttünk szerződést. A konstrukció menete: a bank utal a szállítónak, cégünk pedig 30 napon belül ezt az összeget visszautalja a banknak. A faktorálásért az alábbiakat fizetjük:
– faktorálási díjat;
– bankköltséget az utalás után;
– kamatot a kölcsön visszatérítéséig;
– késés esetén késedelmi kamatot.
Hogyan könyvelendő ez a konstrukció?
– faktorálási díjat;
– bankköltséget az utalás után;
– kamatot a kölcsön visszatérítéséig;
– késés esetén késedelmi kamatot.
Hogyan könyvelendő ez a konstrukció?
10. cikk / 4516 Bérleti szerződés szerint a bérlő fizeti az energiaszámlákat
Kérdés: Társaságunk tulajdonosától bérlünk egy ingatlant. Bérleti szerződés értelmében mi fizetjük az energiaszámlákat, a mérőóra nem került átírásra. A számlán a cég neve úgy van feltüntetve, mint „fizető”. Az energiaszámlán az alábbi megnevezések vannak: „Fizető: cégünk neve. Vevő: felhasználó/cég tulajdonosának neve”. Jól tesszük, ha ezt a számlát saját számlaként könyveljük? Ha nem, akkor ebben az esetben mi a helyes könyvelés?
