5161 talált cikk a könyv kifejezésre

Kérdés: Cégünk egyik profilja a termékeladás, termékpalettánk nagyon széles. Alapvetően gépeket és ahhoz tartozó tartozékokat, segédanyagokat, felszereléseket árulunk telephelyeinken és webáruházunkban, értékben is igen változó árakon, a pár ezer forintos tételtől a több tíz milliós gépekig. A számla mellé mikor kell adásvételi szerződést adnunk a vevőinknek? Könyvvizsgálat során merült fel, hogy a nagygépes eladásaink mellé (több millió forintos emelőgépek esetében) a számla mellé adásvételi szerződést vagy átadás-átvételi jegyzőkönyvet kértek. Több esetben előfordult, hogy ha ezek a gépek a partner részéről pályázati forrásból való beszerzéshez kapcsolódtak, akkor a pályázatban előírt dokumentumot, adásvételit kitöltöttük, de ez nem volt rendszeres gyakorlat. Nem találok törvényi előírást arra, hogy mikor kell adnunk adásvételi szerződést vagy átadás-átvételi jegyzőkönyvet még pluszban a számla mellé.

Kérdés: A cég az egyik tehergépkocsiját 2024-ben ideiglenesen kivonta a forgalomból, és bizományosi szerződést kötött az eladásra egy szakszervizzel. Az eladás egyelőre még nem történt meg. A 2024. év zárására tekintettel milyen könyvelési teendőink vannak a fentiek miatt? Az eszközt egyelőre a tárgyi eszközök között szerepeltetjük nulla értékben. (A maradványértéke is nulla?) A piaci értéket nem tudjuk.

Kérdés: Mobiltelefon-készülék számlaaktiválásához kapcsolódó a a készülék számla szerinti értéke 221.990 Ft, azonban a számlán szerepelt egy olyan sor a megjegyzésben, hogy „A 1119750 cikkszámú Apple iPhone 13 128 GB, midnight eszköz jótállási idejének meghatározásánál figyelembe vett bruttó listaár: 250.990 Ft”. Ez nem azt jelenti, hogy az eszköz értékébe beleszámít a felár is, mint egyfajta többletszolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás (ebben az esetben a jótállás), azaz az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján a felárral növelt vételárat kell figyelembe venni, mint bekerülési értéket? Az aktiválásnál a 221.990 Ft számla szerinti értéket kell figyelembe venni, vagy a megjegyzésben megadott bruttó értéket (250.990 forintot), és a különbözetet ráfordításként kell könyvelni? Vagy a megjegyzés teljesen figyelmen kívül hagyható? Ha mégsem hagyható figyelmen kívül, milyen tételeket kell könyvelni?

Kérdés: Egy társaság a főbb vevőivel megállapodást kötött, hogy meghatározott forgalom után utólag adott engedményt biztosít számukra. Ezt korábban számviteli bizonylat alapján számolták el egymás között. Az utólagosan adott engedmény összegét kompenzálással vagy átutalással rendezték. A fentnevezett társaság a jövőben a partnerei kérésére úgy szeretné módosítani a megállapodást, hogy a meghatározott forgalom elérése után ingyenesen juttat terméket a partnernek (termékben fizet). Értelmezésünkben az üzletpolitikai cél megvalósul, mert rendszeres kapcsolatban van a partnerekkel, és a további vásárlásokat szeretné ösztönözni ezzel a módszerrel, valamint előre meghatározott feltétel eléréséhez köti a juttatást. Így nem merül fel az ingyenes átadás szerinti számlázási és áfafizetési kötelezettség. A társaság elzárkózik attól a számlázási módtól a fenti feltételek teljesülése esetén biztosított termékek tekintetében, hogy a számlán először összeggel tüntesse fel a termékeket, majd a következő soron 100% engedményt adjon az előzőekben felsorolt tételekre, így generálva egy 0 forint végösszegű számlát. Két beszállító partnerére hivatkozik, akik közül az egyik grátiszszámlát, a másik rendes számlát állít ki, de mindkét fél 0 forint nettó egységáron tünteti fel a terméket, nem szerepel engedmény a számlán, egyedül a visszaváltási díj szerepel rajta megtérítendő összegként. Elfogadható-e ez utóbbi számlázási mód? A könyvelésben külön könyvelendő a 0 forintos egységáron átadott termék előállítási költsége? A hivatkozott beszállító partnerektől kapott 0 forint nettó egységárú termékek esetében megfelelő eljárási mód az, hogy 0 forinttal veszik készletre? Van lehetőség arra, hogy a 0 forintért kapott terméket ettől eltérő összeggel szerepeltessék a készletben?

Kérdés: A kft. 2024-ben kezdte meg a családi ház kivitelezését magánszemély részére. A kivitelezés 2024-ben nem fejeződött be. A magánszemély részére előlegszámlák lettek kiállítva. 2025. I. negyedévében befejeződik a kivitelezés, és végszámla készül. A 2024-ben az építéssel kapcsolatos költségeket el kell határolni a kft.-nél 2025-re?

Kérdés: A társaságok az eltérő időszaki áfát év közben tételesen az alábbiak szerint könyvelik: a következő időszakban levonható áfa a 3685. Egyéb követelések Tartozik, a következő időszakban fizetendő áfa a 4794. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Követel oldalára. A beszámoló összeállításakor év végén ennek megfelelően bruttó módon kerülnek a mérlegbe besorolásra a főkönyvi egyenlegek. Találkoztam egy cégnél olyan megoldással, ahol ezeket a főkönyveket összevontan sorolták be a mérlegbe. Tehát a következő időszaki levonható áfa és fizetendő áfa összevont egyenlegét, ha Tartozik egyenlegű, akkor az Egyéb követelések mérlegsoron szerepeltetik, ha Követel egyenlegű, akkor az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé sorolják. Összevonhatók-e ezek a következő időszakban felmerülő követelések és kötelezettségek a beszámolóban?

Kérdés: Az „A” kft. 100%-ban tulajdonosa a „B” kft.-nek. A „B” kft. beolvad az „A” kft.-be. Mindkét kft. mikrogazdálkodó. Milyen formában kell a vagyonmérleget elkészíteni? Éves, egyszerűsített éves vagy mikrogazdálkodói lehet?

Kérdés: Napelemmel rendelkező társaságok esetében rendszeresen előfordul, hogy a visszatáplált és az energiakereskedő felé visszaszámlázható energiamennyiséget és -értéket az energiakereskedő évekkel a tényleges visszatáplálást követően ismeri el összegszerűségében, és közli, hogy milyen teljesítési időpontban és milyen összegben számlázható felé a visszatáplált energia. Ez a kibocsátó oldaláról folyamatos áfa- és társaságiadó-önellenőrzést generál? Emellett akár jelentős hibaként 3 oszlopos beszámolóval is járhat, függetlenül attól, hogy a beszámolókészítés időpontjában nem volt ismert és figyelembe vehető a visszapótlásból származó bevétel összege?

Kérdés: A forgalomból kivont járművet újból forgalomba helyezik. Feltételezem, hogy vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé. Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?

Kérdés: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című, VP 2-4.1.4-16. kódszámú támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatban kérnék segítséget. A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, 20. § (1) bekezdése szerint az igénybe vett beruházási támogatás összegét kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni. Az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet viszont csak a 2014–2020. programozási időszakban igénybe vett beruházási célú támogatásokat említi. A támogatói okirat nem tartalmazza egyik jogszabályi hivatkozást sem. A fenti támogatást a tőketartalék javára kell elszámolni, vagy egyéb bevételként (halasztott bevételként)?