Forgalommal arányosan utólag adott engedmény

Kérdés: A forgalommal arányosan utólag adott engedmény elszámolásának új előírásait részletesen ismertetik a Számviteli Levelek 1. számában, a 8. kérdésre adott válaszban. Miként volt ez 2000. december 31-ig szabályozva? A 2000. évi forgalom után utólag adott engedményt (bónuszt) melyik időszakra kell elszámolni, ha a pénzügyi teljesítés 2001-ben volt?
Részlet a válaszából: […] ...szakmai vélemények (ugyanazon szerzőtől) eltérő álláspontra helyezkednek?A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! A Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat 1999. évi 1. számában megjelent "Néhány gondolat az 1998. évi beszámoló elkészítéséhez" című cikkben valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Végelszámolás alatti adókötelezettség

Kérdés: A végelszámolás alatt álló adózónak mikor, hogyan kell megállapítania az adóalapját?
Részlet a válaszából: […] ...a) pont] a végelszámolás kezdő napjától számított 30 nap.A végelszámolás időszaka alatt az adózónak az adózás előtti eredményt könyvviteli zárlat alapján kell megállapítania, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló Tao-tv. 5. §-ának (4), illetve 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

A pénzmozgás bizonylatainak rögzítése

Kérdés: Az új Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámlaforgalomnál a hitelintézeti értesítő megérkezésekor kell a könyvekben rögzíteni. A naprakész rögzítésnek hogyan tegyen eleget az a vállalkozás, amelyik külső céget bíz meg számviteli feladatainak elvégzésével?
Részlet a válaszából: […] ...meg számviteli feladatainak elvégzésével.A pénzeszközöket érintő gazdasági eseményeket kell – a hivatkozott előírás szerint – a könyvviteli nyilvántartásokban a pénzmozgással egyidejűleg rögzíteni. A törvény nem nevesíti, hogy a rögzítésnek a főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Tao.-adóalap, személyi jellegű költségek

Kérdés: Milyen esetben kell az adózás előtti eredményt módosítani a személyi jellegű egyéb kifizetések címén elszámolt költséggel?
Részlet a válaszából: […] ...mint kedvezményezett javára kötötte; a szakszervezeti tisztségviselő számára biztosított munkaidő-kedvezményre a Munka Törvénykönyvében előírt rendelkezések alapján fizetett távolléti díjat, pótszabadságra fizetett keresetet és az igénybe nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Előleg és áfája az új Szt.-ben

Kérdés: Az immateriális javakra, a beruházásokra, a készletekre adott előleget áfa nélkül, a vevőtől kapott előleget a befolyt összegben, az áfával növelt értéken kell kimutatni az új Szt. szerint. Miért kell eltérően kimutatni az adott, illetve a kapott előleget?
Részlet a válaszából: […] ...az a gazdálkodó, aki az előleget kapja, a pénzmozgással egyidejűleg az általa kiállított számlát helyettesítő okmány alapján könyveli a pénz növekedését költségvetési befizetési kötelezettségként (a fizetendő általános forgalmi adóval azonos összegben)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Le nem vonható áfa könyvelése

Kérdés: A le nem vonható áfát minden esetben az áfaalaphoz könyveljük, vagy az egyéb ráfordítások között szerepeltetjük? Különbözik-e az az eset, amikor az áfa levonása az áfatörvény szerint tilos (személygépkocsi, benzin) attól, amikor a vállalkozás dönt úgy, hogy bizonyos költségek áfáját nem vonja le?
Részlet a válaszából: […] Az áfatörvény meghatározza azokat az eseteket, amikor az előzetesen felszámított általános forgalmi adó nem vonható le, illetve amikor az – az áfatörvényben meghatározott – feltételek mellett válik esetleg a későbbiek során levonhatóvá. Az áfatörvény előírásaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...az árfolyamveszteséget pedig a 85. § (3) bekezdésének f) pontja szerint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell könyvelni.Néhány külföldi pénzértékre szóló gazdasági esemény elszámolása (választott hitelintézet árfolyamaival számolunk):1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Üzleti jelentés könyvvizsgálata

Kérdés: Része-e a könyvvizsgálatnak az üzleti jelentés könyvvizsgálata? Ha igen, mennyiben?
Részlet a válaszából: […] ...hitelesítő záradéka a (2) bekezdésben hasonló tartalmú.]Ebből következően, az üzleti jelentés felülvizsgálata is beletartozik a könyvvizsgálatba, a könyvvizsgálói záradék minősítésénél erre tekintettel kell lenni.Az üzleti jelentéssel szembeni követelményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Mikor kötelező a könyvvizsgálat?

Kérdés: Hogyan alakul a könyvvizsgálati kötelezettség 2001-től? Ha például a kft. éves árbevétele az alábbi, miként alakul a könyvvizsgálati kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Ft,2002. évben: 10 millió Ft,2003. évben: 30 millió Ft.Az új Szt. 155. §-ának (2)–(5) bekezdése szabályozza azt, mikor kötelező a könyvvizsgálat, mikor nem kötelező, illetve mikor nem lehet alkalmazni a 155. § (3) bekezdését. Ezért csak egy ismérv [a 155. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Az éves beszámoló záradékolása

Kérdés: Az Szt. 158. § előírásaiból egy lépés hiányzik: a) A közgyűlésre, a taggyűlésre beterjesztett beszámoló csak előzetes, hiszen ott döntenek az éves eredmény sorsáról (így a könyvvizsgálói záradék is előzetes). b) Az elfogadott határozat alapján készült beszámolót a könyvvizsgálónak közzétételre alkalmas végleges záradékkal kell ellátnia [158. § (6) bekezdése]. Így a könyvvizsgálónak kétszer kell a beszámolót véleményeznie: – a testületi ülésre kerülő beszámolót, – a testület döntése alapján véglegesített beszámolót [87. § (4)–(5) bekezdés]. Helyes-e ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 158. §-a (5) bekezdésének előírásából valóban az következik, hogy a könyvvizsgálónak a beszámolót a közgyűlés, a taggyűlés elé terjesztés előtt kell záradékkal vagy a záradék megadásának elutasításával ellátnia. Az viszont nem következik, hogy ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.