Elszámolás kilépőkkel szövetkezet átalakulásakor

Kérdés: Hogyan kell elvégezni szövetkezet átalakulása esetén a kft.-be be nem lépő üzletrész-tulajdonosok vagyonrészének értékelését? Lehet-e eltérően értékelni a belépő és a be nem lépő üzletrész-tulajdonosok vagyonát? A vagyonmérlegben mely sorokat érinti a be nem lépő tulajdonosokkal való elszámolás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...előírtaknak megfelelően.Az átalakuló szövetkezet vagyonmérleg-tervezete vagyonértékelés szerinti (ha nem volt átértékelés, akkor a könyv szerinti) értékei alapján a kilépő üzletrész-tulajdonosokat megillető összeget úgy kell meghatározni, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Az apport visszaadása

Kérdés: Az alapításkor a jegyzett tőke részét képező apportot a szövetkezet visszaadta az alapítónak (az eredeti állapot visszaállítása). Hogyan vezetem ki a könyvekből?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jelentő eszköznél (jellemzően tárgyi eszköznél) terv szerinti értékcsökkenést korábban már el kellett számolni, így a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke kevesebb,mint a bekerülési (bruttó) értéke. Ez esetben a nettó értéknek megfelelő értéken "el kell adni"...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

Fel nem vett osztalék

Kérdés: A kft. taggyűlése két évvel ezelőtt úgy döntött a mérleg elfogadásakor, hogy az adózott eredmény felét osztalékként kifizeti. A tagok az osztalékot nem vették fel. A kft. várhatóan veszteséges lesz. Ezért a tagok "szeretnék", ha ez a jóváhagyott osztalék visszakerülne az eredménytartalékba. Meg lehet ezt tenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...előtti eredménye, akkor lesz adózott eredménye is, és így az elengedett osztalék a mérleg szerinti eredményen keresztül, a nyitó tételek könyvelése után növeli az eredménytartalékot. Amennyiben az adózás előtti eredmény az elengedett kötelezettség ellenére is veszteség...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Könyvvizsgáló visszahívása

Kérdés: Az Szt. 155. §-ának (6) bekezdése meghatározza, hogy mikor kell a könyvvizsgálót megválasztani. A társaság a könyvvizsgálót korábban 3 évre megválasztotta. Őt vissza kívánják hívni, és a 2002. évi beszámoló felülvizsgálatával mást megbízni. Ha avisszahívás 2002. december 31-ig nem történik meg, ki jogosult a társaság 2002. évi beszámolójának könyvvizsgálatára?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy az Szt. előírásai alapján az adott társaság 2002. évi beszámolóját csak egy könyvvizsgálónak kell felülvizsgálnia, annak, akit erre a feladatra megválasztottak, akivel szerződést kötöttek. Ha a 3 évre megválasztott könyvvizsgáló nem megfelelően...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Üzleti jelentés készítése

Kérdés: A kft. beszámolóját a szükséges képesítéssel rendelkező könyvelőiroda készíti el. Az üzleti jelentést pedig az egyik tulajdonos. Az Szt. előírásai mellett vállalkozhat-e az üzleti jelentés elkészítésére ez a tulajdonos, ha nincs mérlegképes könyvelői végzettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Szt. 150. §-ának (2) bekezdése részletezi a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat. Ezek között külön nincs kiemelve az üzleti jelentés.Az Szt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés, azt az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Beolvadáskor mit könyvel a beolvasztó?

Kérdés: Az rt. 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek, amelyik beolvadt az rt.-be. Az átalakulást a cégbíróság augusztus 31-ével bejegyezte. Mit kell könyvelnie a beolvasztó rt.-nek? Ha az rt.-nél nyilvántartott üzletrész nyilvántartási értéke magasabb,mint a megszűnt kft. végleges vagyonmérleg szerinti saját tőkéje, a veszteség csökkenti-e a társaságiadó-alapot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...napjával – mint mérlegfordulónappal (augusztus 31-ével) – köteles az Szt. szerinti beszámolóját elkészíteni, az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az Szt. szerinti beszámoló – az adott esetben – a kft.-nél az Szt. 138. §-a szerint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrészvásárlás névértéken vagy piaci értéken?

Kérdés: A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy bonyolulttá teszi az elszámolást, ha például ugyanazon társaság egyik részvénye után kell értékvesztést elszámolni, mert a könyv szerinti értéke magasabb, mint a piaci értéke, a másik után pedig nem kell, mert ott éppen fordított a helyzet.)Az előbbiekből...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 3.

Amortizáció: ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ki, hogy ezen ingatlanokat a társaság bérbeadás útján a jövőben nem hasznosíthatja, akkor a még le nem írt vagyoni értékű jogok könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenésként kell az állományból történő kivezetéssel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 3.

Befektetési jegyek nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...befektetési jegyeket – az általános előírások szerint – bekerülési értéken kell a könyvekben szerepeltetni. Ha a vételkori aktuális árfolyam eltérő volt, akkor eltérő a bekerülési értékük is. Az Szt. 62. §-ának (1) bekezdése azonban ad arra lehetőséget, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Dolgozóirészvény-kibocsátás elszámolása

Kérdés: Részvénytársaságunk az alaptőkét dolgozóirészvény-kibocsátás céljából felemelte. A részvényjegyzésre jogosultak a kibocsátási árfolyam 30 százalékának befizetése ellenében jegyezhették a részvényeket. A kibocsátott részvényeket a társaság visszavásárolja. A cégbírósági bejegyzés még nem történt meg. Hogyan kell könyvelni? Mennyiben érinti a lekötött tartalékot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell kimutatni.Amikor az alaptőke-emelést a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, a bejegyzés napjával kell a jegyzett tőke emelését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni (T 414 – K 412, 413 és T 412, 413 – K 411, valamint T 332 – K 411). Ha már megtörtént...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
486
487
488
…
529