5171 talált cikk a könyv kifejezésre

Kérdés: A tenyészállat hízóba történő visszaminősítése esetén szükséges-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni a visszaminősítés miatt, még addig, amíg tárgyi eszköz az állat? Illetve a visszaminősítés kontírozása megfelelő-e úgy, hogy a tenyészállat bruttó értékét kivezetem (tartozik) 511. költségre, majd a korábban elszámolt értékcsökkenést és a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést átvezetem az 511. számla Követel oldalára? Majd a tenyészállat nettó értékén hízóba állítom az állományváltozással szemben? (T 511 – K 151, T 159 – K 511, T 158 – K 511, T 242 – K 581.) Van-e másik módja a tenyészállat hízóba történő visszaminősítésének?

Kérdés: Szíveskedjenek szakmai állásfoglalást adni a háztartási méretű kiserőműveknél (HMKE) többlettermelésként jelentkező, a villamosenergia-hálózatba visszatáplált áram számviteli elszámolásáról. Részletezve: Havi szaldós elszámolás esetén, amennyiben a HMKE-rendszernél a hónapot tekintve többletbetáplálás nem történik – tehát a hálózatból vételezett energia több, mint a HMKE által visszatáplált energia –, az energiaszolgáltató nettó számlát állít ki, a felhasznált energia mennyiségét csökkenti a visszatáplált energia mennyiségével. Az így nettósított számlát cégünk költségként könyveli. Abban az esetben, ha a betáplálás meghaladja a villamos hálózatból vételezett energiát, a szolgáltató csak rendszerhasználati díjat számláz, áramdíjat nem, a többletbetáplálást cégünknek kell a szolgáltató felé számlázni. Az általunk kiállított számlát árbevételként könyveljük. Helyes ez az elszámolás? Ugyanaz a HMKE által termelt energia egyszer költségcsökkentő, máskor árbevétel? Amennyiben számlázunk, terméket vagy szolgáltatást értékesítünk?

Kérdés: Adott cég franchise-jogot értékesít. A joghoz kapcsolódó jószág ki van mutatva a szellemi termékek között, ezen belül tartozik hozzá egy névhasználati jog. A jog megvásárlásánál a feltételeket szerződésben rögzítették, eladáskor a 92. számlacsoportba könyveltük az első nagyobb részletet, majd a hozzákapcsolódó havi díjak is itt kerülnek kimutatásra. A szerződésben változás áll be, és emiatt a partner visszaszámláz a kezdeti vételárból (bérleti díjból) egy nagyobb összeget, franchise-jog-visszavásárlás címen (ez szerepel az általa kiállított számlán). Ebben az esetben nekünk ezt az 52-es számlacsoportban, esetleg a 8-asok között kellene kimutatni, vagy más lenne a helyes eljárás számviteli szempontból? Utóbbi esetben hogyan járunk el helyesen?

Kérdés: Saját fejlesztésű ügyviteli szoftvereket forgalmazunk havi, negyedéves és éves díjfizetéssel. Az ügyfél a programbérleti díj megfizetésével csak használati jogot szerez. A programok különböző regisztrációs időszakokra bérelhetők, melyek megfelelnek a díjfizetési időszakoknak. A számla mindig az időszak elején kerül kiállításra. A regisztrációs időszakot kell értelmeznem számviteli teljesítésnek? Az időszak eleje vagy vége a konkrét számviteli teljesítési nap a könyvelésben? A szerződésbe beírhatom-e, hogy a számla kelte a számviteli teljesítés, mivel akkor már rendelkezésre áll a program használata arra a negyedévre, amiről a számla szól? Ha esetleg a regisztrációs időszak 2023. július 1-től tartana 2024. június 30-ig, és a számlát július elején állítom ki, akkor is lehetne a kelte a számviteli teljesítés napja, vagy akkor már elhatárolni kell? Hogyan kell könyvelnem akkor, ha már decemberben kiállítom a következő év első negyedévéről a számlát? A könyvelés nem manuális, ezért az elhatárolás körülményes, persze ha csak az szabályos, akkor nem kérdés, de hogyan lehetne megoldani máshogy az áthúzódó időszak számlázását és könyvelését, ha a számla kelte, mint számviteli teljesítés, nem járható út? Valamint az elhatárolás a bevételre vonatkozik, de mi a helyzet a vevővel, azt mikor kell kimutatni a mérlegben mint követelést? Az Áfa-tv. szerinti teljesítésre az Áfa-tv. 58. §-a szerint járnék el.

Kérdés: Intézményünk dolgozói mozilátogatáson vettek részt. A vetítés helyszínére autóbusszal utaztak, és végül egy közös vacsorán is részt vettek. Ebben az esetben a buszköltség, a mozijegyek, az előadás és a vacsora költségei együtt összeadva lesznek adókötelesek? Az összérték 1,18-szorosa után kell 15% szja-t és 15% szochót fizetni? Könyvelése a főkönyvben az 55-ös számlaosztályra?

Kérdés: A kft. devizaszámlával rendelkezik. Ha a devizaszámlájáról betétlekötés történik, keletkezik-e árfolyam-különbözet? Vagyis a devizaszámláról a lekötés könyv szerinti árfolyamon történik, és a lekötött betétszámlán való jóváírás pedig a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyamon átszámított forintértéken, amennyiben a kft.-nél a választott árfolyam az MNB-árfolyam. Vagy mivel összességében a kft. devizakészlete nem változik, emiatt nem is keletkezhet árfolyam-különbözet, és ebből következően a devizaszámláról történő betétlekötés miatt a devizaszámla-csökkenés könyv szerinti árfolyamon történik, és a betétszámlán lévő betétjóváírás pedig a könyv szerinti árfolyamon?

Kérdés: Jelen kérdésem a 9188-as kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódik. Amennyiben a társaság tagjai a térítésmentesen kapott üzletrészt a saját tőke emelésére fordítják, keletkezik-e közteherfizetési kötelezettség a magánszemélynél vagy a társaságnál? Alkalmazhatók-e 2023-ban a Számviteli Levelek 2015. évi 326. számában, a 6689. számú kérdésre adott válaszban megfogalmazottak?

Kérdés: Cégünk ipari csarnokot épít. Az egyik bérlőnk egyedi iroda kialakítását kérte. A bérleti szerződést úgy fogalmazták meg, hogy az irodakialakítás extra költségei a bérbevevőt terhelik. A bérbeadó, azaz a cégünk szerződött a kivitelezővel. A kivitelezési munkák arányos részét (ami a szerződésben megnevezésre került) pedig továbbszámlázta a bérbevevő (a megkeresésben: bérbeadó) részére. A bérbevevő felé számlázott összeg minek minősül a cégünknél? Beszélhetünk-e itt közvetített szolgáltatásról? Milyen módon kell a könyveinkben szerepeltetni?

Kérdés: Könyvelt cégünk magyarországi székhelyű kft., amelyet egy külföldi házaspár tulajdonol. Ugyanennek a házaspárnak a saját hazájában is van egy kft. formátumú vállalkozása. A magyar cég 2021-ben CED 20C pályázaton indult, amelynek keretében el is nyert vissza nem térítendő támogatást részben a saját, részben a külföldi cég eszközeire. A saját eszköz beszerzésének könyvelésével nincs problémánk, ott a kapott támogatást elhatároltuk, és a beszerzett eszközök értékcsökkenésének meghatározott része feloldásával rendezzük. A külföldi céggel van probléma. A pályázat kiírása szerint az ottani eszközbeszerzés úgy is támogatható, hogy a magyarországi cég ázsiós tőkeemelést hajt végre a külföldi cégben. Ez megtörtént, megkaptuk a taggyűlési határozatot és az ottani cégbírósági bejegyzést. Az ázsiós tőkeemelési részre jutó támogatás összegével mit kell kezdenünk? Ez marad egyéb bevételként, és adózik, vagy itt is figyelembe vehetünk bizonyos bevételcsökkentő vagy költségnövelő tételeket?

Kérdés: Kínából rendelt áru esetében mi a számla minimális adattartama, hogy a számla (magyar áfaalanyként) befogadható legyen, és le lehessen könyvelni költségként?