Közérdekű kötelezettségvállalás játszóterek építésére

Kérdés: Egy társaság társasházat épít, és az önkormányzattal kötött településrendezési szerződésben a felek abban állapodtak meg, hogy a társaság az önkormányzat részére közérdekű kötelezettségvállalás jogcímen játszóterek fejlesztésére pénzbeli hozzájárulást fizet. A társaság könyveiben hogyan számoljuk el ezt a kifizetést? A társaságiadó-kalkuláció során kapcsolódik adóalap-korrekció a kifizetéshez?
Részlet a válaszából: […] ...társaságnak, a társaság tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának – a Tao-tv. 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Szennyvízszivattyú cseréjekor szennyvízkiszippantás

Kérdés: Szennyvízszivattyút kellett cserélni a telephelyen, amely nagy összegű beruházás volt. A szivattyúházban lévő szennyvíz kiszippantásának költsége belefér-e a bekerülési értékbe? Vagy az külön igénybe vett szolgáltatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...cseréje esetén:– a kicserélt (leszerelt) szennyvízszivattyú könyv szerinti (nettó) értékét egyéb ráfordításként kell elszámolni, a leszerelés költsége pedig a felmerüléskor (a leszereléskor) az eredményt terheli, azt a leszerelt szivattyú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Lízingelt tehergépkocsira a fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Pénzügyi lízing keretében beszerzett tehergépkocsira a cég fejlesztési tartalékot kíván feloldani. A tárgyieszköz-nyilvántartásban a teljes bekerülési érték szerepel. A feloldás mértéke a teljes bekerülési érték alapján számolható el, vagy pedig csak olyan összegig, amennyit a tárgyévi részletekben megfizetett? Zárt végű és nyílt végű pénzügyi lízing esetében is alkalmazható a feloldás?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési értékét – a számviteli előírások szerint – először mint tárgyi eszköz bekerülési értékét beruházásként kell könyvelni, és csak a rendeltetésszerű használatbavételkor kell azt a tárgyi eszközök (a járművek) között nyilvántartásba venni. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Saját részvény vagy tőkeleszállítás

Kérdés: Egy zártkörűen működő részvénytársaság saját részvénye kapcsán szeretnék segítséget kérni. A zrt. jegyzett tőkéje 2024. XII. 31-én 53.630 ezer forint. Saját tőkéje 47.402 E Ft, adózás előtti eredménye 4697 E Ft volt. 2024. XII. 31-én saját részvénnyel nem rendelkezik. A részvényesek 1 fő magánszemély és 2 belföldi társaság. A részvényeit vissza kell vásárolnia részben vagy egészében? Szeretnék a gazdasági esemény könyvelésében is segítséget kérni, mind a zrt.-nél, mind a részvényeseknél.
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. 3:312. §-a szerint közzé kell tenni. Ha a Cégbíróság az alaptőke-leszállítást a cégjegyzékbe bejegyezte, akkor a zrt.-nél a könyvelés: T 411 – K 412. A tulajdonosoknál – a tőkeleszállítástól függetlenül – az Szt. 54. §-a szerint már eddig is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Áfamentes tárgyi eszköz értékesítése

Kérdés: Alanyi áfamentes kft. tárgyi eszközét értékesíti 27%-os áfamértékkel. Az Áfa-tv. 195. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján egyúttal áfalevonási jogát is gyakorolja. Mi a helyes kontírozási tétel?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszközt beszerezte, a szállító által előzetesen felszámított áfát is beruházásként számolta el, része volt a T 161 – K 455 könyvelési tétel értékének, ezzel a tárgyi eszköz beszerzési értékének.Fel kell hívni a figyelmet az Áfa-tv. 136. §-ára, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Igénybe vett adótanácsadói számla a vagyonkezelőnél

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelő által vagyonkezelői tevékenységéhez igénybe vett adótanácsadásról befogadott áfás szállítói számla helyes könyvelése a vagyonkezelő könyvelésében, illetve a kezelt vagyon könyvelésében? Ennek a kontírozására szeretnék útmutatást kapni. Ha az adótanácsadói számla, mint szállítói kötelezettség, a vagyonkezelő könyveiben szerepel, de a pénzügyi teljesítés a kezelt vagyon könyvelésében szereplő bankszámláról történik (mert a kezelt vagyon hozamából kell teljesíteni a vagyonkezelői szerződés szerint), akkor ennek a tranzakciónak mi a helyes könyvelése a kezelt vagyon könyveiben, milyen főkönyvi számla áll szemben a bankszámlával, valamint mi történik a vagyonkezelő könyveiben szereplő szállítói kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...által a saját vagyonkezelői tevékenységéhez igénybe vett adótanácsadásról befogadott szállítói számlát a vagyonkezelőnek a saját könyvelésében kell elszámolnia (őt terheli a kötelezettség), mint igénybe vett szolgáltatást (T 52 – K 45). Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Társaságtól megváló taggal történő elszámolás

Kérdés: A kft.-nek 2 tagja volt, anya és fia, 1800 ezer-1800 ezer forint vagyoni hozzájárulással. Az anya április hónapban elhunyt. Az ügyvéd május hónapban a halotti anyakönyvi kivonat alapján töröltette az anyát a tagok közül, és tagként beléptette a fiú feleségét 1800 ezer forint vagyoni betéttel. A július hónapban kelt hagyatékátadó végzés szerint az anya örököse a fiú, a végzés szerint megnyílt azon jogosultsága, hogy a társaság tagjaival való megegyezés alapján a társaságba tagként belépjen, vagy ilyen megegyezés hiányában vele a társaság, a társaságtól megváló taggal elszámoljon. A fenti esetben már egyébként is tagja a társaságnak az örökös, ebben az esetben az elhunyt vagyoni hozzájárulásának összegével növekszik a fiú vagyoni hozzájárulása? Az ügyvéd szerint kiveheti az örökös a vagyoni hozzájárulásának összegét, de mi lesz a saját tőke többi elemével (eredménytartalék)?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a tőkeemelés Ptk. és Szt. szerinti szabályait is a társaság végrehajtsa, a tőkeleszállítás, a tőkeemelés hatásai a könyvvitelben is megjelenjenek. Célszerű lett volna megvárni a hagyatékátadó végzést, és akkor megkérdezni az örököst, hogy belép-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Vállalkozásba adott beruházáshoz igénybe vettek saját munkavállalókat

Kérdés: Társaságunk új tárgyi eszközt hoz létre, raktárcsarnokot épít. A kivitelezést egy vállalkozás végzi el (Kivitelező). A teljes beruházási érték döntő többségét a Kivitelező fogja számlázni, azonban a Beruházó (társaságunk) munkavállalói is fognak dolgozni az építkezésen, illetve társaságunk is fog saját magának beszerezni. Kérem véleményüket a következőkben:
1. Az Áfa-tv. szerint nem kezelendő saját rezsis beruházásként, tekintettel arra, hogy a kivitelezői szolgáltatás díja meghaladja a Beruházó saját költségeit.
2. A Kivitelező által benyújtott számlákat közvetlenül a beruházási számlára könyveljük. A beruházó által beszerzett anyagok költségét, felmerült bér- és járulékköltségét a megfelelő 5-ös számlára könyveljük, majd ezeket a tételeket év végén T 16 – K 58 könyvelési tétellel mutatjuk ki beruházásként.
Éven átnyúló beruházás esetében is így járunk el.
3. Az iparűzési adó alapjából a beruházó által beszerzett anyagok költsége nem vonható le.
Részlet a válaszából: […] ...szerint termékértékesítésnek.Helyes, hogy a Kivitelező által benyújtott számlákat a társaság közvetlenül a beruházási számlára könyveli, feltételezve, hogy ezek a számlák a beruházó munkavállalói által elvégzett munkákon felhasznált anyagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Ingatlan értékhelyesbítése

Kérdés:

Közel 30 éve tulajdonunkban van egy ingatlan, amelynek a bekerülési értéke 6,3 millió Ft volt, a jelenlegi könyv szerinti értéke 2,2 millió Ft, az ingatlan-értékbecslő az ingatlan piaci értékét 120 millió forintban határozta meg. Ezért a könyvvizsgáló kérte az értékhelyesbítés alkalmazását. Ekkora eltérésről már kötelező alkalmaznunk az értékhelyesbítést vagy választási lehetőségünk van? Az értékhelyesbítést alkalmazhatjuk-e csak egy-egy eszközcsoportra, vagy a társaság összes eszközére kell? Amennyiben elvégezzük az értékelést, onnantól kezdve ezt minden évben meg kell tennünk, vagy csak egy üzleti évben, amikor a feltételek fennállnak? Könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. A piaci ár megállapításához független értékbecslőt bízunk meg. Amennyiben minden évben értékbecslőt kell igénybe venni, minden évben könyvvizsgálóval is hitelesíteni kell az ingatlanok értékét? A számviteli politikában az értékeléssel kapcsolatban mit kell szerepeltetni? A számviteli politikában jelenleg jelentős összegnek 150 millió forintot határoztunk meg. Ez befolyásolja az értékhelyesbítés könyvelését? A jelentős összeget, a 150 millió forintot eszközönként vagy az értékhelyesbítéssel érintett eszközcsoportonként kell számolnunk? Értékhelyesbítésnél külön meg kell határoznunk, hogy mit tekintünk jelentős összegnek? Az átértékelt ingatlanok értéke hogyan változik az értékhelyesbítés után? Amennyiben lehetőség van, egy konkrét példán keresztül legyenek szívesek bemutatni az értékhelyesbítés alkalmazását. Egyéb szervezetnek minősülő szervezet vagyunk, jegyzett tőkénk nincs, osztalékot nem fizetünk.

Részlet a válaszából: […] ...idéztünk, de olyan számviteli ismerethiányra utal, ami mellett szó nélkül nem mehetünk el. Egy olyan egyéb szervezetnél, ahol kötelező a könyvvizsgáló, biztosan van saját tőke, a saját tőkének pedig a jegyzett tőkének megfelelő eleme, legfeljebb azt nem jegyzett tőkének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Nem jegyzett valuta forintra történt átszámítása

Kérdés: Az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése meghatározza a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékét, amennyiben rendelkezésre áll a választott hitelintézet árfolyama vagy hivatalos devizaárfolyam.
Az Szt. 60. §-ának (5) bekezdése szabályozza a nem jegyzett valutára vonatkozó kötelezettség forintra történő átszámítását, azonban nem teljesen egyértelmű, hogy mit ért a törvény a valuta szabadpiaci árfolyamán. Ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján lehet elvégezni az átszámítást.
Kérem állásfoglalásukat a szabadpiaci árfolyam értelmezése kapcsán, illetve, hogy van-e tudomásuk olyan országos napilapról, ami közli a világ valutáinak tájékoztató adatait.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 60. §-ának (4)–(6) bekezdései egyértelműen rögzítik, hogy a vállalkozás könyvvezetése során milyen hitelintézeti árfolyamok közül választhat. A számviteli törvény előírása a számviteli politikában rögzített, választott hitelintézet által az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
1
…
6
7
8
…
511