Garanciális visszatartás elszámolása

Kérdés: Társaságunk korábban elvégzett egy munkát, amely esetben szerződés szerinti garanciális (pénzügyi) visszatartásra voltunk kötelezettek. A garanciális időszak alatt történt meghibásodás, amelyet társaságunk kapacitáshiány miatt nem tudott elvégezni, így azt a megbízónk végezte el. A megbízó által, de társaságunk helyett elvégzett munka értékét miként kell elszámolni? Értjük ez alatt, hogy a társaságunk által korábban kibocsátott számlát helyesbíteni szükséges ezzel az értékkel, vagy a megbízó állít ki számlát a társaságunk felé?
Részlet a válaszából: […] ...elvégzett munkáról állítson ki számlát a kérdező társaság számára, amelyet a kérdező társaság igénybe vett szolgáltatásként könyveljen, és kötelezettségként mutassa ki. Pénzügyi rendezésre nincs szükség, ha a megbízó által elvégzett és számlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Visszabérelt üzlethelyiség költségeinek áthárítása

Kérdés: Adott egy kereskedelmi vállalkozás, amely egy nagyobb méretű üzlethelyiségben működik. Ezt az üzlethelyiséget az egyik tulajdonos tavaly év végén megvette a cégtől, és a kft. most visszabérli tőle. A vállalkozás könyveiből kikerült, arra értékcsökkenés a továbbiakban nem kerül elszámolásra. Ugyanakkor a rezsiszámlák továbbra is a cég nevére szólnak, és ha vannak kisebb-nagyobb felújítások, azokat is a vállalkozás végzi el, szükség esetén bérelt ingatlanon végzett beruházásként aktiválva. A kérdésem az, hogy ezek alapján a kapott bérleti díj szja-előlegének kiszámításakor lehetőség van-e az értékcsökkenést mint költségtényezőt figyelembe venni? (Tegyük fel, hogy 100 millió Ft volt a vételár, akkor évi 2 millió Ft értékcsökkenést lehetne a bevétellel szembeállítani.) A vásárlással kapcsolatban felmerült még az illeték mint kiadás. Ezt hogyan kell/lehet figyelembe venni? Szembe lehet-e állítani közvetlenül a 2024. évi bevétellel?
Részlet a válaszából: […] A kapott bérleti díj szja-előlegének kiszámításakor lehetőség van az értékcsökkenést mint költségtényezőt figyelembe venni. Erre az Szja-tv. 17. § (3) bekezdés ab) pontja ad lehetőséget, amely alapján az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

MVM-elszámolószámla könyvelése

Kérdés: Az alapítvány az alábbi MVM-elszámolószámlát kapta:
A teljesítés kelte: 2023. 12. 06.; a számla kelte: 2024. 01. 06; elszámolási időszak: 2022. 12. 14. – 2023. 12. 06.; fizetési határidő: 2024. 01. 15.; összeg: –424.813 forint. Hogyan kell szabályosan kezelni a fenti mínuszos elszámolószámlát? A számla helyes könyvelésére vonatkozóan könyvelési tételekkel kérek útmutatást. Hogyan fog szerepelni a beszámolókban ez a számla?
Részlet a válaszából: […] ...MVM-elszámolószámlát is ugyanúgy kell könyvelni, mint az egyéb MVM-számlákat. Jelen esetben is a teljesítés napjával, azaz 2023. 12. 06-tal kell könyvelni a mínuszos számlát, költséget csökkentően. Tekintettel azonban arra, hogy a számla kelte 2024. 01. 06., azaz 2023. 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Tárgyi eszköz hibás összeggel aktiválva

Kérdés: Egy tárgyi eszköz hibás összeggel lett aktiválva évekkel ezelőtt. Ez az eszköz személygépkocsi, amelynek maradványértéke sem lett meghatározva. A beszerzéshez kapcsolódó iratok alapján hogyan tudom ezt szabályszerűen javítani?
Részlet a válaszából: […] ...tér el érdemileg a maradványértéktől, akkor a különbözet lehet a maradványérték. Ez esetben csak a bruttó érték változását kell könyvelni. Jelentős eltérés esetén az elszámolt értékcsökkenési leírást is.(Kéziratzárás: 2024. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Cég dolgozói részére szervizszolgáltatás

Kérdés:

Cégünk főtevékenysége személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, mely keretein belül szervizszolgáltatást is nyújtunk. A dolgozóinknak szeretnénk kedvezni azáltal, hogy ha a saját autójukat szeretnék nálunk javíttatni, a biztosítós javítások biztosító által nem térített részéből (önrész, avulás) szeretnénk legalább egy részt „visszatéríteni” részükre, melyet így nem kellene befizetniük. A kérdésem az, hogy adózási szempontból milyen adónemek érintettek, kinek, milyen költsége keletkezik? Hogyan kell lekönyvelni az átvállalással kapcsolatos tételeket?

Részlet a válaszából: […] ...és a bérköltség járulékaként vagy csekély értékű ajándék esetében személyi jellegű egyéb kifizetésként tudják könyvelni [Számviteli tv. 79. § (2)–(3) bekezdések].(Kéziratzárás: 2024. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Saját használatú út átadása

Kérdés: A társaság a tulajdonában lévő ingatlant (kivett saját használatú út) szeretné ingyen átadni, ajándékozni egy önkormányzatnak, ahol közösségi tér funkciót töltene be a továbbiakban. Szíveskedjenek a legköltségkímélőbb mód megtalálásában segítségünkre lenni, és a gazdasági esemény adó-, járulék-, áfa-, illetve illetékvonzatait közölni.
Részlet a válaszából: […] ...ingyenes átadás/átvételt a térítés nélküli átadás/átvétel szabályai szerint kell könyvelni: az átadónál a könyv szerinti értéket egyéb ráfordításként kell elszámolni. Társasági adó, áfa szempontjából az a meghatározó, hogy az átadás/átvétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Számla könyvelése

Kérdés: A társaság az általa végzett szolgáltatásról számlát bocsátott ki. A számla adatai: a számla kelte: 2024. január, az áfateljesítés kelte: 2024. január, fizetési határidő: 2024. január, a számlázási időszak: 2023. január. A számla áfát tartalmaz. A fenti számlát a főkönyvi könyvelésben vevőkövetelésként kell-e könyvelni az árbevétellel, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben, vagy a bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni az árbevétellel és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben? A társaság által befogadott azonos tartalmú számla esetében a számlát szállítói tartozásként kell-e könyvelni a költséggel és egyéb rövid lejáratú követeléssel szemben, vagy passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...mivel a számlát már 2023 februárjában ki kellett volna bocsátania, a számlát pedig a vevővel szemben 2023 februárjában szabályosan könyvelnie kellett. A társaság azonban nem ezt tette. Ez azonban nem módosítja a törvényi előírást (Áfa-tv. 163. §-a), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Termőföld vásárlására nyújtott támogatás könyvelése

Kérdés: Társas vállalkozásunk (kft.) 30 millió forint támogatást szeretne nyújtani 25%-ot birtokló tagjának termőföld vásárlására az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.37/d. pontja alapján. A feltételek azonosak a törvényben meghatározottakkal. A kft.-nél a gazdasági eseményt pontosan hova és hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetések közé tartozik, és azt indokolt a munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű egyéb kifizetések között kimutatni. Könyvelése a kifizetéskor: T 553 – K 384, a kifizetés időszakának az eredményét terheli.(Kéziratzárás: 2024. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Szükséges-e, hogy a számla a könyvelőirodánál legyen?

Kérdés: Egyre többször felmerül a kérdés, hogy egy könyvelőirodában szükség van-e arra, hogy a számlákat az ügyfelek fizikailag behozzák az irodába? Többen szeretnék ezt úgy megoldani, hogy a könyvelendő bizonylatot beszkennelt formában, pdf-fájlként küldik el számunkra, illetve már rendelkezésre állnak olyan programok, ahol a NAV-hoz feltöltött számlákat elő tudjuk hívni, és még egy használható „számlaképet” is megnézhetünk (természetesen vannak olyan esetek, ahol a lehívható információk hiányosak).
1. A számviteli törvény (167. §) előírásainak megfelelhet-e az a gyakorlat, hogy a bejövő számlák kapnak egy iktatószámot, ami a számlán feltüntetésre kerül (tollal ráírják), majd ezt a számot a könyvelésben szerepeltetjük, a könyvelési tételen belül is és a folyószámlás nyilvántartásban is. A beszkennelt számlákon ez az iktatószám már látszana. A kontírozás nem lenne ráírva a számlára, de az iktatószám alapján a kapcsolódó könyvelés a könyvelési programban előhívható lenne. Ha megfelelő lehet ez az eljárás, akkor szükség van-e bármilyen más, pl. könyvelési napló kinyomtatására és lefűzésére, pl. a havi számlás dossziéban? Lehetséges lenne, hogy a belső iktatószám helyett, maga a számlaszám jelentené a logikai hozzárendelést a könyveléshez?
2. Kimenő számláknál a kimenő számla egyértelműen beazonosítja a bizonylatot. Itt szükség van arra, hogy a kontírozás a számlán megjelenjen? Ebben az esetben a számlaszám alapján lehet megkeresni a könyvelést.
Mindkét esetben „csak” a gépen a könyvelési programban lennének előkereshetők a számlához kapcsolódó érintett könyvviteli számlák. A rögzítés időpontjának feltüntetésére a program alkalmas. Hogyan lehetne a régi, jól bevált kontírozást modern változatra cserélni, amely a számviteli törvénynek és egyéb jogszabályoknak is megfelelne?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményéből kell kiindulni. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerűnek tekinthető-e a beszkennelt számla? Formailag igen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Váltópénz nyilvántartása

Kérdés: Az intézményünkbe látogatók a belépőjegyeket készpénzes automatában is megvásárolhatják. Az automata működéséhez szükséges, hogy váltópénz legyen benne. Az automatába betöltött váltópénzt hova kell könyvelni? Ezt az összeget hogyan kell a könyveinkben kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...belépőjegy-automatát pénztárnak (kihelyezett pénztárnak) kell tekinteni, külön főkönyvi számlán a pénzmozgást nyilvántartani. Így az automatába a váltópénzt az intézmény pénztárából (3811.) vagy az intézmény bankszámlájáról (3841.) kell feltölteni (T 3812 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.
1
6
7
8
490