5107 talált cikk a könyv kifejezésre

Két könyvkiadó és egy szövetség polgári jogi társaságot hozott létre egy könyv kiadására. A felek polgári jogi társasági konzorciumi szerződést kötöttek a könyv kiadására, terjesztésére, értékesítésére. Vagyoni hozzájárulásként a felek a könyvkiadás egyes folyamatainak költségeit szétosztották, és döntöttek arról, hogy melyik folyamat költségét melyik tag állja. A könyv terjesztését megállapodás alapján mindegyik tag végezheti. A tagok között a legyártott példányokat szétosztották. A tagok jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az elkészült könyvek közös tulajdont képeznek, ezért a legyártott darabszámok egymás közötti elosztása nem minősül értékesítésnek, csupán a raktárkészletek közötti mozgásnak. Így a legyártott példányok egymás közötti elszállítása nem jár számlakiállítással sem. A tagok megállapodtak abban, hogy a tevékenység együttes eredményéről évente elszámolnak egymással és a tevékenység eredményét egymás között a vagyoni hozzájárulás, a költségek arányában megosztják. A közös tevékenység felosztott eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként számolják el. Az eredmény meghatározásánál figyelembevételre kerül az eladott könyvekre jutó teljes önköltség is.
Helyes-e az az értelmezés, hogy a könyvek közös tulajdont képeznek, a tagoknak egymás között a könyv előállításával kapcsolatos költségeket nem kell átterhelni, továbbszámlázni, illetve a könyvek tagok közötti szétosztását szintén nem kell értékesítésként kezelni és számlázni? Vagy a legyártott könyvek közös tulajdona nem értelmezhető számvitelileg, a legyártott példányszámokat az egyik tagnak kell a készletek között nyilvántartásba vennie a teljes önköltségen? Ha ez a helyes eljárás, akkor a tagoknak ki kell jelölni maguk közül egy tagot, aki a könyvet készletként teljes önköltségen nyilvántartásba veszi, és a könyv előállításával a másik két tagnál felmerült költséget részére át kell számlázni? Ebben az esetben a könyveket nyilvántartásba vevő tag a könyvek szétosztásakor ki kell, hogy számlázza a többi tag felé az átadott könyveket előre meghatározott értéken?

A Számviteli Levelek 530. számában (2025. augusztus 28.) megjelent 10 002. sorszámú kérdésre adott válaszuk kapcsán merült fel a következő kérdés. Áfa kapcsán – úgy gondolom – a kezelt vagyon alanyi adómentes adóalany, míg a vagyonkezelő (mivel a vagyonkezelésen kívül egyéb áfás vállalkozói tevékenységet is végez) az általános szabályok szerint áfaalany. Az áfás vagyonkezelő és az alanyi adómentes vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartását egy könyvelőiroda (kft.) végzi. Mi a helyes számlázási (és dokumentációs) eljárás a könyvelőirodánál? A számlát a vagyonkezelő felé állítja ki, amelyen két soron tünteti fel a vagyonkezelőre, illetve vagyontömegre jutó áfás könyvelési díjat? Bizonylatolás során a vagyonkezelő 2 összegben könyveli a díjat az alábbiak szerint: a könyvelési díj rá jutó részére él az áfalevonás jogával, míg a vagyontömeg könyvelése miatti díj kapcsán áfalevonási jogát nem gyakorolja, azt bruttó összegben megtérítteti a vagyontömeggel vagy a vagyonrendelővel (szerződés szerint)? Helyes a fenti eljárási mód?