2000 talált cikk a könyvelés kifejezésre

Kérdés: Hitelezett értékesítéseknél – a készpénzes értékesítésekhez hasonlóan – a vevőszámlákról összesítő feladás készül, és a feladás alapján összevontan történik az árbevétel könyvelése. (Vevőanalitikával rendelkezünk.) A bevételelszámolás alkalmazott módszere mellett szükséges-e valamennyi számlán a rögzítés időpontja, a kontírozás, a rögzítés tényének igazolása?

Kérdés: Szövetkezetünknél elsődlegesen költséghely-költségviselő, másodlagosan költségnemkönyvelés van. Saját állományból történő tenyésztésbe állításkor év végén hogyan kell megszüntetni a 792. és 799. főkönyvi számlákat? És mi a helyzet elhullásnál, kényszervágásnál?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaságnak Németországban bejelentett fióktelepe van. Hogyan kell a kinti könyvelés adatait az év végi beszámolóba integrálni? Van-e Magyarországon adóbejelentési teendő? Németországban az adóhatóságnál bejelentették a fióktelepet.

Kérdés: Társaságunk ipari tevékenységet végez. Könyvelését és a beszámoló készítését munkaviszonyban (alkalmazásban) álló mérlegképes könyvelő látja el. Könyvelőnknek kell-e kérnie regisztrálását?

Kérdés: Kérdésünk a Számviteli Levelek 39. számában közzétett 778. válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írják, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni az szja-val együtt. Egy másik szakkönyvben ezt az igénybe vett szolgáltatások közé sorolják. Melyik a helyes? A könyvvizsgáló cég szerint a természetbeni juttatások szja-ja, fogyasztási adója az egyéb bérjárulékok közé tartozik. A cégautóadót, amit a munkavállalókkal megtéríttettek, az egyéb ráfordításokra, a meg nem fizetett részt pedig az egyéb bérjárulékokra könyveltette át. Összhangban van-e ez az Szt. előírásaival?

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: A társaság bizományosi konstrukcióban értékesíti az árut. Amíg a bizományos kisebb forgalmat bonyolított le, addig a bizományba átadott áruk értékét, a bizományból történő értékesítés eladott áruk beszerzési értékét (elábéját) minden gond nélkül meg tudtuk állapítani. Partnerünk forgalma megnövekedett, ezért készleteit raktárprogrammal kívánja nyilvántartani. A program azonban nem adja meg a bizományba adott áruk értékét, csak az értékesített áruk beszerzési értékét. Háttérinformációként mennyiségben nyilvántartja a bizományosnak átadott árukészletet, de azt a vállalkozás saját raktárában lévő készletként kezeli. (Értékesítéskor a háttérkészletből veszi le a mennyiséget, az elábét viszont saját raktárból történő értékesítésnek tekinti.) Elfogadható-e ez a módszer? A főkönyvi könyvelésben értékben nem tudjuk követni a bizományosnál lévő árukészlet alakulását.

Kérdés: A december hónapról szóló telefonszámla áfája már levonási tilalom alá esik, ha a teljesítés időpontja 2003-ban van? Hogyan jelenik meg ez a számviteli elszámolásokban?

Kérdés: Könyvelési irodánk számítógépes könyvelési rendszert használ. Az Szt. szerint a bizonylaton a kontírozást fel kell tüntetni. Megfelel-e ennek a követelménynek az, ha a kontírozást nem a bizonylaton tüntetjük fel, hanem a könyvelési naplón, amit a teljes könyvelési anyag dokumentálásánál szintén kinyomtatnak?

Kérdés: A közvetített szolgáltatás elszámolható-e oly módon, hogy a beérkezett számlát a 3-as számlaosztályban megnyitott technikai számlán könyveljük a szállítóval szemben, a kibocsátott számlát (továbbszámlázás) pedig a vevővel szemben könyveljük a technikai számlára?