Óvadék címén visszatartott összeg kimutatása

Kérdés: Üzleti létesítményét részünkre üzemeltetésre átadó partnerünknek havi rendszerességgel jutalékot számlázunk, amelyből szerződés szerint havonta egy fix összeget óvadék címén visszatart. Az így folyamatosan összegyűlő óvadék csak a határozatlan idejű üzemeltetési szerződés lejártakor jár részünkre vissza, a szerződés megszűnésekor fennálló tartozásunkkal csökkentett összegben. Az így felgyűlt óvadékot hol kell könyvelni, és hol kell a mérlegben bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az üzleti létesítményét átadó partner fizeti a jutalékot, amelyből egy fix összeg visszatartásra kerül óvadék címén. Ennek a könyvelési tétele: T 311 – K 91-92, 467, az óvadékkal csökkentett összeg kiegyenlítésekor: T 384 – K 311. Így az óvadék a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Határozatlan idejű szerződés szerinti előleg elszámolása

Kérdés: Partnereink részére – határozatlan idejű szerződés szerint – termékeket szerzünk be. A szerződés szerint átlag egyhavi vásárlás finanszírozására egyszeri előleget kapunk, amellyel azonban csak a szerződés megszűnésekor (esetleg sok-sok év múlva) kell elszámolnunk. A kapott előleg miatti kötelezettséget hova soroljuk be a könyvelésnél, illetve a mérlegkészítéskor?
Részlet a válaszából: […] Az előleg – a gyakorlatban – a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően fizetett pénzösszeg, amelyet a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékébe beszámítanak. Az Áfa-tv. szerint előleg, ha a termékértékesítés és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Külföldön érvényesített és visszaigényelt áfa könyvelése

Kérdés: Külföldön kiállított és ott devizában pénzügyileg rendezett számlák áfa-visszaigénylését követően az áfa visszatérítésének könyvelése hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] A külföldön kiállított és ott devizában pénzügyileg rendezett számlák áfatartalma – a külföldi számla alapján – kétféleképpen könyvelhető: előfordul, hogy az áfa visszaigényelhető összege egyértelműen nem határozható meg, ez esetben az áfával növelt számlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Egyházi tulajdonú társaság saját rezsis beruházása

Kérdés: Az egyház az általa alapított kft. közreműködésével többcélú felhasználásra alkalmas csarnokot épít saját rezsis beruházás keretein belül. Az építkezéshez vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt. Az építkezés 1999-ben kezdődött, várhatóan 2002-ben befejeződik. Kérem segítségüket a helyes könyvelési tételek megadásával.
Részlet a válaszából: […] ...munkák ellenértékét. Az egyház a kft. által számlázott összeget számolja el beruházásként, a csarnok bekerülési értékeként. (A könyvelést meghatározza az, hogy az egyház egyszeres, illetve kettős könyvvitelt vezet.)A kérdésből az is következhet, hogy a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Előre fizetett "bónusz"

Kérdés: Szállító partnerünk – a vele kötött szerződés szerint – bizonyos forgalmi nagyságrend eléréséhez (két évre előre) ún. bónuszt fizet. Az ilyen jellegű engedményt a pénzügyi rendezéskor kell bevételként elszámolni, vagy évekre az elhatárolható? Hogyan kell ezt számlázni? Helyes-e, ha azt áfa nélkül egyszerűen csak átutalja partnerünk a bankszámlára?
Részlet a válaszából: […] ...átvett pénzeszközt – elszámolni, amely összeget – mivel nem fejlesztési célú támogatás – nem lehet időbelileg elhatárolni (könyvelési tétel: T 384 – K 9895).Az előre fizetett "bónusz"-t – mivel nem termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Csak az egyszeres könyvvitelt érintő változások

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépett – csak az egyszeres könyvvitelt érintő – legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor – nyitás után – elvégzendő, eredményt érintő tételek könyvelését az új Szt. 163. §-ának (1) bekezdése részletezi. A Tartalékot növelő tételek teljes körét azonban nem tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Könyvelési díj számlázása

Kérdés: Vállalkozásunk olyan alapítvány részére végez számviteli szolgáltatást, amelyik vállalkozási tevékenységet is folytat. Felmerült az alapítvány részéről az az igény, hogy a könyvelési díj számláját bontsuk meg alapítványi és vállalkozási teljesítésre. Eddig közvetett költségként kezeltük a könyvelést, és az áfát nem igényeltük vissza. Megtehetjük-e, hogy például a rögzítési szám alapján megbontva a könyvelési díjat, a felmerült igény alapján minden hónapban két számlát állítunk ki?
Részlet a válaszából: […] ...a nyújtott szolgáltatások bekerülési értékébe. Ezt az előírást az alapítvány költségeinek elszámolásánál is alkalmazni kell. A könyvelés számlázott ellenértéke nem tartozik abba a költségkörbe, amely az eszköz-előállítással, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Alvállalkozói teljesítmények könyvelése

Kérdés: Cégünk biztonságtechnikai rendszerek telepítéséhez, karbantartásához, javításához igénybe vesz alvállalkozókat. A közvetített szolgáltatás kritériumai nem teljesülnek. Ezen igénybe vett szolgáltatások – mint alvállalkozói teljesítések – az iparűzésiadó-alapot csökkentik. Ezen szolgáltatásokat az 5-ös számlaosztályban, mint igénybe vett szolgáltatásokat könyveljük, holott az új Szt. nem nevesíti az alvállalkozó fogalmát. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a társaság által igénybe vett szolgáltatásnál (ideértve az alvállalkozói teljesítményeket is) a közvetített szolgáltatás kritériumai nem teljesülnek, az ilyen szolgáltatások számlázott, elfogadott értékét valóban az 5. számlaosztályban, mint igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Export: szállítási és rakodási költség megosztása

Kérdés: Az új Szt. 74. §-ának (3) bekezdése szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási költség. Hogyan kell a számlát megbontani és kontírozni, hogy az előírásnak eleget tegyünk, ha az exportáló végzi a szállítást, illetve ha más vállalkozó végzi azt?
Részlet a válaszából: […] ...(szállításhoz), rakodáshoz több vállalkozó szolgáltatását veszi a társaság igénybe.Az előbbi – számlázott – tételek könyvelése: a felrakodás, a belföldi útszakaszra jutó fuvarozás ellenértéke (költségei): T 521 – K 454; a külföldi útszakaszra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Közvetített szolgáltatás utólagos bizonylatolása

Kérdés: Az új Szt. szerinti közvetített szolgáltatással kapcsolatban kérdezem, ha a vállalkozás az év elején elmulasztotta az új Szt.-nek megfelelő számlázást, azt hogy a kibocsátott számlán szolgáltatásfajtánként külön tüntesse fel a közvetített szolgáltatást, ezt a számla utólagos helyesbítése nélkül lehet-e valamilyen más módon, belső kimutatással pótolni annak érdekében, hogy a szolgáltatást megfelelő módon könyvelhessük és az iparűzési adó alapjának megállapításánál, adóalapot csökkentő tételként érvényesíthessük?
Részlet a válaszából: […] ...idéztük a kérdést, hogy a rövid válasz egyértelmű legyen. Az új Szt. előírásainak nem megfelelően kiállított számlát nem lehet a könyvelés, az adóalap-megállapítás szabályszerű bizonylatának tekinteni, és nincsen olyan technikai megoldás, amivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
1
180
181
182
191