2000 talált cikk a könyvelés kifejezésre

Kérdés: Gyakran előfordul egy cég könyvelésénél, hogy hiányoznak olyan számlák, amelyeket a bankszámlakivonaton kifizetettnek látok (akár utalással, akár bankkártyás fizetéssel), viszont soha nem kapom meg, hiába küldöm rendszeresen a hiányzó számlák listáját. Rendszerint egy átvezetési számlán várakozik, és záráskor a 86-os számlára átvezetem. Bevallás elkészítésekor megnövelem az adóalapot ezzel az összeggel. Számviteli szempontból helyes ez így? Bankkártyás és utalásos tételekre is ugyanaz a szabály vonatkozik? Többféle variációt hallottam: például ezeket a tételeket a pénztárba bevételként a 96-os számlára vissza kell könyvelni?

Kérdés: Számviteli politika alapján a devizás tételeket MNB-árfolyamon tartjuk nyilván, és év végén is MNB-árfolyammal értékeljük át a követeléseket-kötelezettségeket. Lehet-e az év végi átértékeléseket az Szt. 60. §-a (6) bekezdése értelmében úgy elvégezni, hogy az egyik számlavezető bankunk év végi eladási árfolyamát használjuk, ha év közben az MNB-árfolyamon könyvelődött minden devizás tétel? Természetesen a számviteli politikában ez rögzítésre kerülne. Jelentős hatása lenne az adózás előtti eredményre.

Kérdés: Cégünk bérleti tevékenységgel foglalkozik, és az ügyfeleinktől a gép értékének függvényében kauciót szoktunk kérni, amit a bérlet lezártával visszaadunk. Kérdésem a kaució bizonylatolásával kapcsolatos.
– Kaució elvétele és visszaadása esetében mi az, amit kötelesek vagyunk adni az ügyfélnek? (Számla, pénztárbizonylat, vagy elég, ha a bérleti szerződésen szerepel az átvett kaució összege?)
– Elegendő-e a digitális tárolás a kaució bizonylatáról a dokumentumkezelő rendszerünkben, vagy papíralapon kell megőrizni?
– Hány év megőrzési idő vonatkozik a kaució dokumentumára?
– Aláírás kötelező? Ha igen, kinek kell kötelezően aláírni a kaució dokumentumát (csak ügyfél, vagy részünkről is alá kell írnia a bérlést intéző kollégának, illetve ügyvezetőnek)? Illetve aláíráson kívül kötelezően kell-e rá bármilyen adat a pénzt befizető-átvevő részéről?
– Ha nekünk is alá kell írni, erre megfelelő a digitális aláírás?

Kérdés: Az „A” társaságból átalakulással kiválik „B” társaság 10. 31-ei fordulónappal. Az „A” társaság tovább működik. Az „A” társaságnál a „B” társaságnak átadott vagyonelemeket hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Egyéni vállalkozó bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött az egyéni vállalkozás tulajdonát képező ingatlanokra, járművekre, ahol a vagyonkezelő és a vagyonrendelő is az egyéni vállalkozó.
1. Az egyéni vállalkozónál ezeket a tárgyi eszközöket ki kell vezetni a könyvelésből? Ha igen, mikori dátummal? Amikor bejegyezték a tulajdoni lapra, vagy a szerződés keltének dátumával?
2. Milyen könyvelési lépések vannak a pénztárkönyvben ezzel a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban?
3. Áfafizetés terheli ilyenkor az egyéni vállalkozást ezekre az ingatlanokra és járművekre?
4. Ha el szeretné majd ezeket a járműveket/ingatlanokat adni, akkor ki állítja ki a számlát?

Kérdés: Adott egy magyarországi önkormányzat, mely önkormányzatnak Romániában van egy vendégháza. Ezen vendégházat egy 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. üzemelteti az önkormányzattal kötött haszonkölcsön-szerződés alapján. Az üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerülnek bevételek (vendégház-bérbeadás, valamint táboroztatás) és fenntartási, szervezési költségek. Jól gondoljuk, hogy a társaságnak be kellett volna jelentkeznie Romániában, mint adóalany, illetve helyi adószámot is kellett volna igényelnie, és az ott teljesülő szolgáltatási díjakat (táboroztatási bevétel, szállítási költség) a helyi adószáma alatt kellett volna számláznia az igénybe vevők felé? Az ezen ingatlannal kapcsolatos költségeket a magyar könyvelésben minden további nélkül el tudja számolni a társaság? A társaság a haszonkölcsön-szerződés alapján használatba vett ingatlant (és egyéb eszközöket) a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. Helyesen teszi?

Kérdés: Társaságunk 2026. 01. hónapban társaságiadó-ellenőrzést kíván benyújtani a 2023-as taobevallásra vonatkozóan. A 2023-as taobevallás hibáját még a 2025. év végén feltárta, de az önellenőrzésre már nem került sor. A kérdés az önellenőrzési pótlék számviteli elszámolásával kapcsolatos. Az önellenőrzési pótlékot egyéb ráfordításként és egyéb kötelezettségként csak az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg kell elszámolni (T 86 – K 46) 2026-ban, vagy szükséges az önellenőrzési pótlék 2025. 12. 31-ig felmerült arányos részét is passzív időbeli elhatárolásként még a 2025. évre könyvelni?

Kérdés: Milyen időponttal kell könyvelni az ázsiós tőkeemelést az érintett társaságnál és a tulajdonosánál a következő esetekben? Jegyzett tőke emelése: 100 egység, ázsió 30.000 egység. Döntés az ázsiós tőkeemelésről: 2024. 12. 18.; változás befejezése 2024. 02. 18. A cégbírósági bejegyzés időpontja: 2025. 02. 01. A tőkeemelés összegének átutalása: 2024. 12. 18.

Kérdés: Cégünk euróban vezeti a könyveit, és globális minimumadó-alanyisága miatt választotta a számviteli törvény szerinti halasztott adó intézményének alkalmazását. A halaszott adókövetelés alapját legnagyobb részben elhatárolt veszteség képezi, kérdésünk az lenne, hogy könyveléstechnikailag mi a helyes eljárási mód:
a) A megelőző évi záró egyenlegének visszaforgatása és a tárgyévi forintban kalkulált halasztott adó egyenlegének átszámítása év végi árfolyamon.
b) A tárgyévi nyitó és záró forintos halasztott egyenleg különbözetének év végi árfolyamon történő eurósítása, könyvelése, majd a teljes tárgyévi egyenleg átértékelése az év végi árfolyamon.
Az a) esetben nem keletkezik árfolyam-különbözet, az árfolyamváltozásból eredő különbözet a halaszott adó ráfordításban jelenik meg, b) esetben pedig keletkezik nem realizált árfolyam-különbözet a halasztott adó követeléshez/kötelezettséghez kapcsolódóan.
Kérdésünk továbbá, hogy a halasztott adó követelés/kötelezettség tekinthető-e 60. § (2) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló követelésnek/kötelezettségnek?

Kérdés: Cégünk webáruházat üzemeltet. A vezetés úgy döntött, hogy ezen a felületen létrehoz egy lehetőséget, ahol a vásárlók adakozhatnak egy bizonyos közhasznú alapítványnak rajtunk keresztül. Cégünk így csak közvetítene az adományozó és az alapítvány között. Kérem a könyveléstechnikai lépések levezetését, az adomány feltüntetésétől az összegnek az alapítványhoz való átutalásig.