2039 talált cikk a könyvelés kifejezésre

Kérdés: Az „A” kft. és a „B” kft. egyaránt kisvállalati adóalany. A tervek szerint „B” kft. 2026. 06. 30-i fordulónappal beolvad „A” kft.-be. A beolvadás könyv szerinti értéken valósul meg. A Kiva-tv. 19. § (5) bekezdés d) pontja alapján az egyesülés következtében az adóalanyiság megszűnik, ugyanakkor a Kiva-tv. 19. § (8a) bekezdése szerint az egyesüléssel érintett adózó az egyesülés napját követő 15 napon belül bejelentéssel ismételten választhatja a kivaalanyiságot, amely ebben az esetben az egyesülés napján jön létre. A kérdés az átvevő (fennmaradó) társaság beszámolókészítési kötelezettségére vonatkozik. Egyes álláspontok szerint az átvevő társaságnak a beolvadás napjával lezárul az üzleti éve, ezért
– 2026. 01. 01. – 2026. 06. 30. időszakra önálló beszámolót kell készítenie és közzétennie;
– majd 2026. 07. 01. – 2026. 12. 31. időszakra egy második beszámolót is kell készítenie és közzétennie.
Más álláspont szerint az átvevő társaság jogfolytonosan fennmarad, könyveit nem zárja le, ezért a 2026. üzleti év nem szakad meg, és elegendő egyetlen, a 2026. 01. 01. – 2026. 12. 31. időszakra vonatkozó éves beszámoló elkészítése és közzététele. Bizonytalanságot okoz a 26 KIVA kitöltési útmutató 30–31. oldalán szereplő alábbi megfogalmazás: „Annak az átalakuló gazdasági társaságnak, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál, leválásnál a változatlan társasági formában tovább működő gazdasági társaság), a következőképpen kell eljárnia. Az ilyen típusú adózó az átalakulás kapcsán az Szt. VII. fejezete szerinti sajátos beszámolókészítési kötelezettséggel ugyan nem bír, de a lezárt üzleti évről az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.” Kérdések:
1. A beolvadás során fennmaradó átvevő társaságnál a beolvadás napjával lezárul-e az üzleti év?
2. Köteles-e az átvevő társaság a 2026. 01. 01. – 2026. 06. 30. időszakra önálló beszámolót készíteni és közzétenni?
3. Vagy elegendő egyetlen, a 2026. 01. 01. – 2026. 12. 31. időszakra vonatkozó éves beszámoló elkészítése és közzététele?
4. A 26 KIVA kitöltési útmutatóban szereplő „lezárt üzleti év” kifejezést a beolvadás során fennmaradó átvevő társaság esetében hogyan kell értelmezni?

Kérdés: A kft. a nyílt végű lízingszerződést a lejárat előtt felmondja. A személygépjárművet megvásárolja, majd két héten belül maga értékesíti. Milyen lépésekben és hogyan kell helyesen könyvelni az eseményeket, illetve a kocsit a könyvekből kivezetni? Fel fog merülni nem esedékes tőke- és kamattartozás, nem az eredeti összeggel megegyező maradványérték stb. Ezeket levonásba lehet helyezni? A végtörlesztés áfájával mi a teendő, illetve áfásan kell-e értékesíteni a személygépkocsit?

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely rendelkezik egy telekkel, amelyet a tárgyi eszközök között tart nyilván 105 M Ft értékben. Elkezdett a telken megvalósítani egy nagyobb projektet, amelynek a kivitelezési költségeit (külső-belső szakipari munkák, közműépítés, őrzés, útépítés), valamint egyéb járulékos költségeit (tervezés, műszaki ellenőrzés, projektmenedzsmentdíj) is a készletek között tartja nyilván, ezek összértéke 227 M Ft. A beruházás éven túl valósul meg. A beruházás elkészültekor a felépítmény használati jogát átadják a helyi önkormányzatnak. Ennek a formája nem ismert. Megfelelő-e így a beruházás kezelése? Véleményem szerint a 161. főkönyvi számon kellene elszámolni a kivitelezést az Szt. 47. §-ában foglaltak figyelembevételével.

Kérdés: Társaságunk az idegen pénznemben kiállított számlákat a számviteli politika alapján választott árfolyamon átszámítva könyveli, forintban. A levonható áfa tekintetében pedig a bizonylaton megjelenő forintösszeg kerül könyvelésre. Ezáltal az áfabevallásban az adóösszegek a partner adatszolgáltatásával egyező összegben, míg az adóalapok eltérően kerülnek bele a belföldi összesítő jelentésekbe. Hogyan oldható fel az az ellentmondás, hogy egyszerre feleljünk meg a számviteli törvény és az Áfa-tv. rendelkezéseinek?

Kérdés: Társaságunk tulajdonosától bérlünk egy ingatlant. Bérleti szerződés értelmében mi fizetjük az energiaszámlákat, a mérőóra nem került átírásra. A számlán a cég neve úgy van feltüntetve, mint „fizető”. Az energiaszámlán az alábbi megnevezések vannak: „Fizető: cégünk neve. Vevő: felhasználó/cég tulajdonosának neve”. Jól tesszük, ha ezt a számlát saját számlaként könyveljük? Ha nem, akkor ebben az esetben mi a helyes könyvelés?

Kérdés:

A le nem vonható áfa mikor bekerülési érték? Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: „az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi”. A 47. § (3) bekezdése alapján: „a bekerülési értéknek nem része a levonható áfa, továbbá az Áfa-tv. szerint megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada”. (Ez egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.) A fentiek alapján az alábbi esetek közül melyiket kell bekerülési értékként (vagy üzemanyagköltségként, igénybe vett szolgáltatásként) vagy egyéb ráfordításként elszámolni? A társaság kizárólag áfás tevékenységet végez.

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet folytató ügyfél esetében a fordulónapot követően, de a mérlegkészítés előtt megérkezett földalapú támogatást az egyéb követelések vagy az aktív időbeli elhatárolások közé kell könyvelni?

Kérdés: Egy alkalmazottnak adómentes távmunka-költségtérítést fizet egy kft. a minimálbér 10%-os összegében. A kft. milyen kontírozási tétellel könyveli le az eseményt?

Kérdés: A banki tranzakciós illeték könyvelése minek minősül a számvitelben? Része a bankköltségnek, csak külön soron szerepel a banki kivonaton? Vagy az Önök korábbi véleménye alapján egyéb ráfordítás? Esetleg véglegesen átadott pénzeszköz? Véleményem szerint a bankköltség része, ahogyan a kivonaton szereplő „könyvelési díj” sem igénybe vett szolgáltatás. Véglegesen átadott pénzeszközről az átadó (is) döntene, de ebben az esetben nincs döntési jogunk, hiszen szükségünk van banki szolgáltatásra, és a bankok áthárítják ezeket a költségeket. Ha véglegesen átadott pénzeszköz lenne, akkor az adózás előtti eredményt is meg kellene növelni vele? Hiszen nincs az átadás mögött jogszabályi kötelezettség, ami mentesítene az adóalap növelése alól.

Kérdés: A T Kft.-t könyvelem, amely tulajdonosa volt a QT Kft.-nek. A QT Kft. beolvadt a QM Zrt.-be. A QT kft.-nek voltak QM részvényei, amiket a beolvadás után megkapott a T Kft., a részvényeket jóvá is írták a részvényszámlán. Hogyan kell könyvelni a T Kft. részvényszámláján megjelenő QM részvényeket?