4724 talált cikk a kötelezettség kifejezésre

Kérdés:

Egy áfakörös, 2022. 09. 01. óta átalányadózás alatt működő egyéni vállalkozó megszüntetné tevékenységét 2026 nyarán. A tárgyi eszközei között van egy tehergépkocsi és néhány 200 E Ft alatti értékű tárgyi eszköz, amelyeknek az áfafigyelési időszaka már eltelt. Lesz-e bármilyen adófizetési kötelezettség a megszűnéskor a tárgyi eszközök vonatkozásában?

Kérdés: A cég a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vett személygépkocsi lízingszerződését a szerződés szerinti lejárat előtt megszünteti. A ízingszerződés lezárásakor a cég egyik munkavállalóját jelöli ki vevőként. A személygépkocsi piaci értéke 20 millió forint, könyv szerinti értéke 8 millió forint. A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét hogyan kell könyvelni? A munkavállalót terheli-e valamilyen adó? Kell-e a különbözetről számlát kiállítani? Ha igen, akkor áfával vagy áfa nélkül? Hogyan történik a számla kiegyenlítése?

Kérdés:

A kft. taggyűlése úgy döntött, hogy a kft. tulajdonosai a saját tőkét megemelik a tulajdonosok által átadott eszközök (anyagok, tárgyi eszközök) piaci értékével, esetleg pénzeszközök átadásával, amelyek együttes értéke 20 millió forint lesz. A 20 millió forint összegű eszközátadásból a jegyzett tőkét 12 millió forinttal emelik meg, a különbözetet, 8 millió forintot pedig a tőketartalékba helyeznek. Hogyan kell a fentiek szerinti tőkeemelést bizonylatolni és könyvelni?

Kérdés: Többgyermekes nyugdíjas anyák jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni 2026. évben, ha a kifizetőtől származó jövedelme nem haladja meg a 34.356.720 Ft-ot (felette a kifizető köteles az adót megfizetni). Ugyanakkor az egyéni vállalkozói minőségben szerzett jövedelemkorlát szintén 34.356.720 Ft, e jövedelem felett a magánszemély fizeti a szochót. Megerősítést szeretnék abban, hogy az egyéni vállalkozónál a jövedelem számít, nem a bevétel, mert számos értelmezésben keverednek a bevétel- és a jövedelemfogalmak, vagyis, ha egy általányadózó nyugdíjas egyéni vállalkozó bevételének jövedelemtartalma (pl. 80%-os költséghányaddal) nem több, mint 34.356.720 Ft, akkor nem kell szochót fizetnie? Ha a magánszemély nyugdíjas egyéni vállalkozó kifizetőtől munkabért kap, de egyéni vállalkozásból is származik jövedelme, akkor a jövedelemkorlát a 34.356.720 Ft duplája, vagy az összes jövedelme nem haladhatja meg az éves átlagkereset négyszeresét a szochomentességhez?

Kérdés: Egyik partnerünk támogatást kap, amelyből elszámolhatja a kiállításokon, rendezvényeken való részvétel számláit (a teljes összeget szolgáltatásnak tekintjük, ez alapján tudja a társaság elszámolni a saját támogatását). Ugyanakkor pályázatot ír ki, majd a nyertes cégek ingyen részt vehetnek a fenti rendezvényeken, kiállításokon. Kiszámolja a támogató, hogy milyen mértékben részesül a kiállítás számlájából, erről az összegről megállapodás készül, amely tartalmazza, hogy a támogatás de minimis, és erről számlát állít ki a támogató, de csak az áfa befizetése miatt. A támogatott az áfaösszeget kifizeti. Helyesen járunk-e el, ha nem értékesítési bevételként, hanem egyéb bevételként számoljuk el a számlázott összeget, majd egyéb ráfordításként a nyújtott támogatás összegét (eredményhatás 0 Ft)? Véleményem szerint a nyertes pályázó szolgáltatásként kapja a támogatást.

Kérdés: A kft. novemberben értékesítette a tehergépjárművét. Januárban a KGFB biztosító visszautalja az előző évnek arra a részére eső – korábban már pénzügyileg rendezett – részét, amikor már nem volt a cég tulajdonában a tehergépkocsi. Az ügyletre vonatkozó, helyes januári könyvelési tételekre vonatkozóan kérjük a segítségüket: szimplán T 3841 – K 533, vagy esetleg az egyéb bevételekkel szemben történő könyvelés a helyes?

Kérdés:

Az Otthontámogatásról szóló 361/2025. Korm. rendelettel kapcsolatban a jogosultság, az igénylési feltételek és az ügyintézés menete részben már ismert számunkra, ugyanakkor az egyes adózási kérdésekre még nem kaptunk választ.
1. Az adózást, bevallást hogyan kell teljesíteni? Hogyan kell értelmezni ezt a részt az Szj-tv. 71/A. §-ából: „A támogatás a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok szerint visel közterheket”? Ez csak a közterhek összegszerűségét érinti, vagy a bevallás módját is?
2. „(2) Az (1) bekezdés szerinti közterhekkel összefüggő adókötelezettséget (így különösen az adómegállapítási, -bevallási és megfizetési kötelezettséget) az a személy teljesíti, aki (amely) a magánszemély részére a támogatást a Magyar Államkincstártól igényli (lehívja).”
Kérdés abban az esetben merül fel, ha a fenntartó igényli a támogatást. Jogszabály szerint az adózási feladatokat az igénylőnek kell teljesítenie. Ha az igénylés alapján a fenntartó megkapja pl. az 1 munkavállalóra jutó 1 millió Ft-ot, + 28% közterhet, amelyből 1 milliót továbbutal a munkáltatónak, aki továbbadja a munkavállalónak. A közterhek bevallása, befizetése a fenntartónál marad, vagy ezt is továbbadhatja (bevallási terhekkel együtt) a munkáltatónak?
3. Át kell futtatni ezt a tételt a bérszámfejtési rendszeren? Kinek? A fenntartónak vagy a munkáltatónak? A fenntartó milyen nyomtatványon, milyen módon vallja be ezt a támogatást?
Összes fenntartott intézmény + saját munkavállalói tekintetében is egy összegben fogja ezt megtenni?
4. Elfogadható megoldás-e az, hogy – a bankköltség csökkentése érdekében – a fenntartó közvetlenül a munkavállalóknak utalja a támogatást?
5. Amennyiben a munkáltató (fenntartó nélkül) igényelte és kapta a támogatást, akkor a fenti kérdések egy része nem merül fel, hiszen minden jogosultság és kötelezettség egy kézben van. A kérdés azonban itt is az, hogy bérszámfejtendő-e?

Kérdés: Árut rendelek külföldről továbbértékesítés céljából, a rendelés összege 50.000 euró. Kapok róla pro forma számlát, ami 25.000 euró. Úgy tudom, hogy ezt az utalás napján érvényes árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Ezt az előleget a devizaszámláról teljesítem. Ekkor össze kell vetnem a devizabetét árfolyamával, és így fog keletkezni különbözet, amit le kell könyvelnem? Amikor megkapom a végszámlát, és beszámítom az előleget, csökkentem a szállítói kötelezettséget, de még nem utalom a fennmaradó összeget (amit az elszámolási betétszámláról utalnék), akkor kötelezettségként a számla szerinti teljesítés napján érvényben lévő MNB-árfolyamon vezetem fel a nyilvántartásba. Már akkor is el kell számolnom az árfolyam-különbözetet erre a két árfolyamra, vagy csak akkor, amikor az utalás megtörténik? Tehát, hogyan alakul a könyvelés és a számok, ha az átutalt előleg árfolyama 360 Ft/euró, a végszámla rögzítése napján utalás nélkül 365 Ft/euró, a fennmaradó összeg az utalás napján 367 Ft/euró eladási árfolyamon, 364 Ft/euró MNB-árfolyamon?

Kérdés:

Cégünk határidős ügyleteket köt (CO₂-kvóta) egy bankkal következő évi fizetéssel és leszállítással. A bank számlát állít ki a szerződött áron leszállítás előtt pár nappal. Nem számol nyereséget, veszteséget sem. A bank havonta értékelést küld a kötött ügyletekről. Az adott év végén, december 31-én, szükséges a valós értéket elszámolni a származékos ügyletek értékelési különbözetével szemben? Illetve a leszállításkori piaci ár és a fizetett (szerződött) ár különbözetét el kell számolnom a pénzügyi eredményben?

Kérdés: Egy belföldi adóalany függönyanyagok, méteráruk, bútorszövetek értékesítésével is foglalkozik. 2026. évtől a kft. az alanyi adómentességet választotta. Időközönként EU-ból is vásárol továbbértékesítési céllal bútorszövetet, méterárut. Az EU-ból vagy EU-n kívülről vásárolt árukat szintén alanyi adómentesként értékesítheti adómentesen? Ez von maga után bármilyen bevallási kötelezettséget (A60)?