Találati lista:
1 Vagyonmérleg könyvvizsgálója
Kérdés: A gazdasági társaság – bár a számviteli törvény szerint könyvvizsgálatra nem kötelezett, de – saját elhatározásából 2025-re a beszámolóját könyvvizsgáltatta, arról a könyvvizsgáló (értelemszerűen) jelentést bocsátott ki. Amennyiben ez a gazdasági társaság 2026 folyamán az átalakulási törvény szerinti beolvadásos kiválásban vesz részt, akkor a végleges vagyonmérlegek, végleges vagyonleltárak (törvény szerint kötelező) könyvvizsgálatát végezheti az a könyvvizsgáló, aki a 2025. üzleti év beszámolóját (nem törvényi kötelezettség alapján) könyvvizsgálta?
2 Bemutatásra szánt termék áfája
Kérdés: Egy társaság szanitertermékeket gyárt. Előfordul, hogy szükség van a termék bemutatására a későbbi rendelések elősegítésére. A bemutatási célra szánt terméket ingyen adja, mert ez a feltétele, hogy adott ügyletben legyen esély részt venni. Két fő példa:
1. Projektek, ahol a bemutatás a végső termékkiválasztáshoz szükséges. Pl.
– lakóparkprojektek, ahol a beruházó fenntart egy irodát a lakások eladására, és a leendő lakók a bemutatott termékek alapján döntik el, mi kerüljön a megvásárolt lakásba beépítésre,
– szállodai mintaszobák, ahol megépített szobák alapján születik jellemzően a döntés a végső specifikációról,
– tenderek, ahol a bemutatott termékek alapján történik a beszállító kiválasztása.
2. Forgalmazói bemutatótermek, ahová csak akkor lehet bekerülni, ha ingyen adja a kiállításra kerülő terméket.
Az ingyenes mintatermék-átadás egy jövőbeli projekt/együttműködés reményében, a későbbi értékesítés elősegítése érdekében történik. A termékek jellege miatt azonban a mintaként átadott termékek teljesen megegyeznek a funkcionáló normál termékekkel, beépítés után használatra alkalmasak. Jól gondoljuk, hogy ezek a termékek nem felelnek meg az áfatörvény szerinti áruminta áfamentességének, és így számlát kell kiállítani az ügyletről? Milyen értéken kell ezeket a termékeket számlázni? Hogyan kell jelölni a számlán azt, hogy a vevőnek nincs fizetési kötelezettsége (az áfát sem téríti meg)? Mi a helyes számviteli elszámolása ezen ingyenes mintatermék-átadásnak?
1. Projektek, ahol a bemutatás a végső termékkiválasztáshoz szükséges. Pl.
– lakóparkprojektek, ahol a beruházó fenntart egy irodát a lakások eladására, és a leendő lakók a bemutatott termékek alapján döntik el, mi kerüljön a megvásárolt lakásba beépítésre,
– szállodai mintaszobák, ahol megépített szobák alapján születik jellemzően a döntés a végső specifikációról,
– tenderek, ahol a bemutatott termékek alapján történik a beszállító kiválasztása.
2. Forgalmazói bemutatótermek, ahová csak akkor lehet bekerülni, ha ingyen adja a kiállításra kerülő terméket.
Az ingyenes mintatermék-átadás egy jövőbeli projekt/együttműködés reményében, a későbbi értékesítés elősegítése érdekében történik. A termékek jellege miatt azonban a mintaként átadott termékek teljesen megegyeznek a funkcionáló normál termékekkel, beépítés után használatra alkalmasak. Jól gondoljuk, hogy ezek a termékek nem felelnek meg az áfatörvény szerinti áruminta áfamentességének, és így számlát kell kiállítani az ügyletről? Milyen értéken kell ezeket a termékeket számlázni? Hogyan kell jelölni a számlán azt, hogy a vevőnek nincs fizetési kötelezettsége (az áfát sem téríti meg)? Mi a helyes számviteli elszámolása ezen ingyenes mintatermék-átadásnak?
3 Követelések, kötelezettségek egyeztetése elmaradt
Kérdés: A cég 2018-ban kiválással jött létre. A vagyonmérlegben szerepeltek követelések és kötelezettségek, amelyeket átvitt az új cégbe. A könyvelő a 2024. évet könyvelte, de a 2025. évet már nem vállalta. 2024-ig a cég semmilyen egyeztetést, levezetést nem végzett ezen tételek rendezésére, így kivezetésre sem kerültek, a mérlegben is szerepelnek. A cég 2026 októberében kezdte meg a levezetést, egyeztetést a tételek rendezésére. Kinek kell könyvelni a vitatott tételeket, milyen bizonylat alapján, melyik évben? (A 2025. év még nincs lezárva.)
4 Behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése
Kérdés: A taoalany gazdasági társaság követelést enged el a kivaadóalany gazdasági társasággal szemben. A követelés nem minősül behajthatatlannak sem a számviteli, sem a Tao-tv. alapján. A társaságok között nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony. Van-e és milyen adóalap-módosítási kötelezettsége a társaságoknak? Ha van, pontosan melyiknek? Illetékkötelezettség felmerülhet? Felmerül-e a bejelentési kötelezettség? Amennyiben a vevőkövetelés elengedése történik, szükséges-e számlahelyesbítés?
5 Követelés-kötelezettség könyvelése – mikrogazdálkodó
Kérdés: A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás év végi elszámolásával kapcsolatban kérem szakmai álláspontjukat az alábbi két esetben:
1. Bejövő számla: könyvelési díj.
A vállalkozás a könyvelőjétől az alábbi számlát fogadta be: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., a szolgáltatás: 2026. december havi könyvelési díj.
2. Kimenő számla: havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás saját ügyfelének 2026 decemberében nyújtott, havi elszámolású szolgáltatásáról kiállított számla: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., szolgáltatás: 2026. december havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás mindkét példában 2026-ban és 2027-ben a mikrogazdálkodói szabályokat alkalmazza. A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat az alábbiakban:
A januári számlakibocsátás miatt a bejövő számla költségét és a kimenő számla árbevételét 2027-ben kell elszámolni, annak ellenére, hogy mindkét szolgáltatás teljes egészében 2026 decemberére vonatkozik? Vagy a decemberi szolgáltatási tartalom alapján a bejövő számlát 2026. december 31-én nyitott szállítói kötelezettségként, a kimenő számlát nyitott vevőkövetelésként kell kimutatni; 2026. évi költség, illetve árbevétel elszámolásával, miközben az áfa 2027. januári?
1. Bejövő számla: könyvelési díj.
A vállalkozás a könyvelőjétől az alábbi számlát fogadta be: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., a szolgáltatás: 2026. december havi könyvelési díj.
2. Kimenő számla: havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás saját ügyfelének 2026 decemberében nyújtott, havi elszámolású szolgáltatásáról kiállított számla: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., szolgáltatás: 2026. december havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás mindkét példában 2026-ban és 2027-ben a mikrogazdálkodói szabályokat alkalmazza. A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat az alábbiakban:
A januári számlakibocsátás miatt a bejövő számla költségét és a kimenő számla árbevételét 2027-ben kell elszámolni, annak ellenére, hogy mindkét szolgáltatás teljes egészében 2026 decemberére vonatkozik? Vagy a decemberi szolgáltatási tartalom alapján a bejövő számlát 2026. december 31-én nyitott szállítói kötelezettségként, a kimenő számlát nyitott vevőkövetelésként kell kimutatni; 2026. évi költség, illetve árbevétel elszámolásával, miközben az áfa 2027. januári?
6 Kártérítés egyetemleges felelősséggel
Kérdés: Két kapcsolt társaság (Vállalkozók) kártérítési felelősséggel tartoznak a Megrendelőjük felé, melyet írásos megállapodásban egyetemlegesen elismertek, és a fizetési ütemezésben is megállapodtak. A megállapodás dátuma 2026, összege 100 millió Ft, az ütemezett fizetési kötelezettség részben 2026-ban, részben 2027-ben esedékes, illetve annak egy része anyagszállítással is teljesíthető.
Véleményem szerint, mivel elismert kötelezettségről van szó, azt könyvelni szükséges a 86 Egyéb ráfordításokkal szemben taoalap módosítása nélkül. (Felmerülhet, hogy 2025-ben már céltartalékképzési kötelezettség is könyvelendő lett volna, ezt szükséges önellenőrzéssel rendezni?)
Ha álláspontunk elfogadható, akkor felmerül, hogy a két kapcsolt társaság hogyan kezelje az egyetemleges kötelezettséget? Mindkét cégnél könyvelni kellene a 100 millió Ft-ot? Valamilyen megosztást kellene érvényesíteni, mondjuk az eredeti vállalási kötelezettség szerint? Amennyiben ettől mégis eltérnek, akkor a két Vállalkozó egymással szemben kell, hogy rendezze a differenciát?
Véleményem szerint, mivel elismert kötelezettségről van szó, azt könyvelni szükséges a 86 Egyéb ráfordításokkal szemben taoalap módosítása nélkül. (Felmerülhet, hogy 2025-ben már céltartalékképzési kötelezettség is könyvelendő lett volna, ezt szükséges önellenőrzéssel rendezni?)
Ha álláspontunk elfogadható, akkor felmerül, hogy a két kapcsolt társaság hogyan kezelje az egyetemleges kötelezettséget? Mindkét cégnél könyvelni kellene a 100 millió Ft-ot? Valamilyen megosztást kellene érvényesíteni, mondjuk az eredeti vállalási kötelezettség szerint? Amennyiben ettől mégis eltérnek, akkor a két Vállalkozó egymással szemben kell, hogy rendezze a differenciát?
7 Saját honlap készítése támogatásból
Kérdés: A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programnál hogyan kell könyvelni a költségszámlát és a támogatást? A vállalkozás bruttó 1.500.000 forintért nyert el pályázatot, ami keretében az alábbi adatok szerepelnek a szerződés mellékletében, de összeg szerint nincsenek részletezve: Domainnév foglalása 2 évre, reszponzív weblap elkészítése (új weboldal domainnévvel), webtárhely 24 hónapra, e-mail-fiókok, webmail-hozzáférés, segédanyagok az e-mail-fiók beállításához, tartalomkezelő rendszer, alap-kibervédelem, logótervezés, közösségimédia-profil létrehozása, emelt szintű kibervédelem stb. A számla a támogatásból kerül engedményezésre, tehát nem kell fizetni, mert a támogatás egyből a webkészítő céghez érkezik meg.
8 Szakorvosi szolgáltatás támogatásának adózása
Kérdés: Egy társaság támogatást nyert a „GINOP Plusz-3.2.6-25 – Munkáltatók egészségtudatosságának fejlesztése” program keretében. A támogatás foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szolgáltatásra legfeljebb 15.000 Ft/fő, a szakorvos javaslata alapján igénybe vett, a Közleményben felsorolt egyéb orvosi vizsgálatokra pedig átlagosan legfeljebb 170.000 Ft/fő összegben vehető igénybe. Az egyéb orvosi vizsgálatok támogatásának elszámolása a programban meghatározott egységköltségek alapján történik. A munkavállalók által igénybe vett vizsgálatokról kiállított számlák a társaság nevére szólnak. A program az Európai Szociális Alap Plusz és Magyarország költségvetésének társfinanszírozásával valósul meg. Az OFA Nonprofit Kft. honlapján közzétett „Gyakran Ismételt Kérdések” című dokumentumban szereplő tájékoztatás szerint a projekt keretében a munkáltató által a munkavállalók számára biztosított egészségügyi vizsgálatok az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) 1. számú mellékletének 4.25. alpontja alapján mentesülnek a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alól. Ehhez kapcsolódóan az alábbi kérdésekben kérem szíves szakértői véleményüket:
1. Ha egy vizsgálat tényleges díja meghaladja a hozzá kapcsolódó támogatás összegét, és a különbözetet a társaság saját forrásból fizeti meg, az adómentesség a szolgáltatás teljes értékére alkalmazható? Például, ha a vizsgálat díja 30.000 Ft, az elszámolható támogatási egységköltség 25.000 Ft, és a fennmaradó 5000 Ft-ot a társaság viseli, a teljes 30.000 Ft adómentes juttatásnak minősül, vagy kizárólag a támogatásból finanszírozott 25.000 Ft? Amennyiben a különbözet adóköteles, milyen jogcímen kell azt kezelni?
2. Keletkezik-e a szolgáltatások nyújtásával összefüggésben szociális hozzájárulási adó vagy társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozó kötelezettség a munkáltatónál, illetve a munkavállalónál? Kérem, válaszukban külön térjenek ki a támogatásból finanszírozott részre és a társaság saját forrásából megfizetett különbözetre.
Kérem, tájékoztatásukban jelöljék meg az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket is!
1. Ha egy vizsgálat tényleges díja meghaladja a hozzá kapcsolódó támogatás összegét, és a különbözetet a társaság saját forrásból fizeti meg, az adómentesség a szolgáltatás teljes értékére alkalmazható? Például, ha a vizsgálat díja 30.000 Ft, az elszámolható támogatási egységköltség 25.000 Ft, és a fennmaradó 5000 Ft-ot a társaság viseli, a teljes 30.000 Ft adómentes juttatásnak minősül, vagy kizárólag a támogatásból finanszírozott 25.000 Ft? Amennyiben a különbözet adóköteles, milyen jogcímen kell azt kezelni?
2. Keletkezik-e a szolgáltatások nyújtásával összefüggésben szociális hozzájárulási adó vagy társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozó kötelezettség a munkáltatónál, illetve a munkavállalónál? Kérem, válaszukban külön térjenek ki a támogatásból finanszírozott részre és a társaság saját forrásából megfizetett különbözetre.
Kérem, tájékoztatásukban jelöljék meg az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket is!
9 Helyesbítő vagy sztornószámla
Kérdés: 1. Amennyiben egy számlán az áfateljesítés nem megfelelő (így például előző időszakra vonatkozik), kiállítható-e helyesbítő számla az eredeti számlára hivatkozva, de a megfelelő áfateljesítési dátummal, ha igen, milyen módon szükséges kiállítani, milyen formai feltételek mellett? Ebben az esetben a két számla együttesen értelmezhető az eredeti számlával, és az eredeti számla áfája áttehető-e a helyesbítő számla teljesítési időszakába (adóalap, adóösszeg nem változik)?
2. Amennyiben nem helyesbítő számla kerül kiállításra, hanem az eredeti számlát sztornózzák, és új számla kerül megfelelő áfateljesítéssel kiállításra, a sztornószámla csak a kiállításkor csökkentheti az adóalapot?
2. Amennyiben nem helyesbítő számla kerül kiállításra, hanem az eredeti számlát sztornózzák, és új számla kerül megfelelő áfateljesítéssel kiállításra, a sztornószámla csak a kiállításkor csökkentheti az adóalapot?
10 Többgyermekes anyák nyugdíjazás utáni jövedelme
Kérdés: 1. Ha a nyugdíjas jogviszony 2026-ban kezdődik, pl. 2026. 09. 01-jével, akkor is a teljes évi jövedelmet kell összeszámítani (nyugdíjas és nyugdíj előtti jövedelem), vagy csak a nyugdíjas időszakra fizetett összegnél kell figyelembe venni az éves átlagkereset négyszeresét?
2. Ha a jövedelem kifizetőtől származik, és a munkavállaló nem kéri havonta a 3-4 vagy többgyermekes anyák szja-mentességét (mivel év végén egy összegben kéri majd a NAV-tól), akkor is a kifizetőnek kell utána megfizetni a szociális hozzájárulási adót?
2. Ha a jövedelem kifizetőtől származik, és a munkavállaló nem kéri havonta a 3-4 vagy többgyermekes anyák szja-mentességét (mivel év végén egy összegben kéri majd a NAV-tól), akkor is a kifizetőnek kell utána megfizetni a szociális hozzájárulási adót?
