4770 talált cikk a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2025. 10. 01. óta szünetelteti a vállalkozását. Tekintettel arra, hogy a 2025-ös évben a szüneteltetés időszaka nem érte el a 181 napot, ezért egész évre adóalanynak minősült, így a teljes 2025. évről (időszak: 2025. 01. 01. – 2025. 12. 31.) adtunk be HIPAK- (iparűzési adó) bevallást 2026. május 20-án. A 2026-os évben továbbra is szünetel – jelenleg is –, és minden bizonnyal el fogja érni a szünetelés időszaka a 181 napot, azaz június 30-án iparűzésiadó-alanyisága megszűnik.
– A mostani 25HIPAK iparűzésiadó-bevallásban kell-e fizetendő adóelőleget feltüntetni (2026. 09. 15., ill. 2027. 03. 15. dátumokra)?
– 2026. 06. 29-ét – azaz az adóalanyiság megszűnését – követő 30 napon belül kell-e soron kívüli záróbevallást benyújtani a 2026. évről, vagy majd csak 2027. 05. 31-ig, ha a szüneteltetés tovább folytatódik?
– Illetve kell-e soron kívüli záróbevallást benyújtani abban az esetben, ha később megszüntetné az egyéni vállalkozói tevékenységét?

Kérdés: Amikor az egyéni vállalkozó kft.-vé alakul, a nyitó mérlegben eredendően eltérhet az eszközök és források összege. Hol találok arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a különbözet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kerül?

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelő 100%-ban tulajdonosa két társaságnak (kft.-nek), amit a részesedései között tart nyilván. A részesedései után a kft.-től kapott osztalékot hova kell könyvelni a bizalmi vagyonkezelőnél (96-ba vagy a 97-be)?

Kérdés: Társaságunk munkaviszonyban lévő ügyvezetője tagi hitelt adott a kft.-nek, a tagi hitel után kamatot fizet neki a társaság. Milyen adó- és járulékkötelezettsége van a magánszemélynek és a cégnek?

Kérdés: Szállítói számlák faktorálására egy bankkal kötöttünk szerződést. A konstrukció menete: a bank utal a szállítónak, cégünk pedig 30 napon belül ezt az összeget visszautalja a banknak. A faktorálásért az alábbiakat fizetjük:
– faktorálási díjat;
– bankköltséget az utalás után;
– kamatot a kölcsön visszatérítéséig;
– késés esetén késedelmi kamatot.
Hogyan könyvelendő ez a konstrukció?

Kérdés: Társaságunk tulajdonosától bérlünk egy ingatlant. Bérleti szerződés értelmében mi fizetjük az energiaszámlákat, a mérőóra nem került átírásra. A számlán a cég neve úgy van feltüntetve, mint „fizető”. Az energiaszámlán az alábbi megnevezések vannak: „Fizető: cégünk neve. Vevő: felhasználó/cég tulajdonosának neve”. Jól tesszük, ha ezt a számlát saját számlaként könyveljük? Ha nem, akkor ebben az esetben mi a helyes könyvelés?

Kérdés: Adott egy egyéni vállalkozó, aki tervezi, hogy kft.-vé alakul. Az egyéni vállalkozásban nyilvántartott vállalkozói betétet beviheti a kft.-be mint tagi kölcsönt?

Kérdés: A végelszámolás lezárásakor a cég birtokában van 2 M Ft nyilvántartási értékben egy üzlethelyiség, amelyet a cég 1999-ben vásárolt. Jelenleg az ingatlan piaci értéke 40 M Ft. Az ingatlant a tulajdonos vagyonfelosztáskor kívánja saját magának kiadni.
1. A kiadott ingatlan értéke vállalkozásból kivont jövedelemnek számít. Milyen értéket kell alapul venni a magánszemély szja- és szochokötelezettségének kiszámításakor? A könyv szerinti 2 M Ft-ot, vagy a 40 M Ft piaci értéket?
2. Amennyiben a 40 M Ft után kell fizetni, milyen irattal kell alátámasztani a piaci értéket?
3. A cég a vagyonfelosztási javaslatban a 2 M Ft nyilvántartás szerinti értéken adja ki az ingatlant a tulajdonosnak?
4. A cégnek keletkezik társasági vagy más adófizetési kötelezettsége annak következtében, hogy a piaci érték jelentősen meghaladja a nyilvántartási értéket?
5. A magánszemélynek milyen érték után kell illetéket fizetnie?
Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy kedvezőbb-e a fenti eljárás, ha a cég a tulajdonos részére először értékesíti az ingatlant, és a végelszámolást azt követően zárná le, az ingatlan ellenértékét is tartalmazó pénzeszköz kiadásával?

Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban kérdezem: A cégünknél van egy igazgatósági tag, aki megbízási jogviszonyban látja el a tisztséget (díjazása havonta eléri a minimálbér 30%-át). Ő beszámítható-e az átlagos statisztikai állományi létszámba, és ezáltal kell-e utána rehabilitációs hozzájárulást fizetni? Illetve, amikor eléri a létszám a 25 főt, attól a negyedévtől áll fenn a fizetési kötelezettség?

Kérdés: Van egy 40 órás munkaviszonnyal rendelkező dolgozó, aki emellett mellékállásban egyéni vállalkozó. Ha a hölgy a főállású munkaviszonyában GYES-re megy, hogyan alakul ebben az esetben az egyéni vállalkozása és a járulékfizetése? Egyéni vállalkozóként főállásúvá válik, és ott kell megfizetnie a járulékokat, vagy ott marad mellékállású?