Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

11 találat a megadott kötelezettség tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás
Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszból: […]szembeni garanciális kötelezettségvállalásból az anyavállalatra hárulnának. (A kérdés szerinti szerződésben mindenképpen rögzíteni kell, hogy milyen időpontig felmerülő javítások tartoznak az átvállalt kötelezettség összegébe. Például a szerződés megkötésének időpontjától számított 10 év leteltéig, függetlenül attól, hogy ténylegesen mennyi garanciális javítást kell a kft.-nek elvégeznie!)Nyilvánvaló, ha nincs a kérdés szerinti szerződés, akkor a kft.-nek a ténylegesen elvégzett garanciális javításokat - az áfa felszámításával - az anyavállalat felé számláznia kell. A kérdés szerinti esetben viszont, mivel a kötelezettségvállalás az üzletrészek átadásával egyidejűleg történik, a megállapodás szerinti ellenértéket a kft.-nek a szerződés hatálybalépésekor kell számláznia, 36 000 E Ft+áfa összegben. Tekintettel azonban arra, hogy az átvállalt garanciális javításokat 10 év alatt kell - a tényleges felmerülésnek megfelelően - elvégezni, az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében az előre számlázott összeget időbelileg el kell határolni, és az időbeli elhatárolást - évenként - a ténylegesen felmerült, a közvetlen önköltségbe tartozó költségekhez rendelten, azokkal azonos összegben kell megszüntetni. Amennyiben a szerződés lejáratakor, 10 év elteltével az időbelileg elhatárolt összeg teljes összegében nem került megszüntetésre, a különbözetet a 10. év végével kell megszüntetni.Az egy összegben történő számlázás veszteséget eredményezhet az anyavállalatnál, mivel nála időbeli elhatárolás nem lehetséges, a kft. által számlázott - áfa nélküli - összeget a szerződés hatálybalépésével az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell elszámolni.A saját üzletrészek visszavásárlásakor az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint az eredménytartalékból kell lekötni, és a lekötött tartalékba átvezetni a visszavásárolt saját üzletrészek könyv szerinti értékét. Jelen esetben ez a visszavásárlási érték 36 000 E Ft, a visszavásárláshoz így az is szükséges, hogy a kft. legalább 36 000 E Ft eredménytartalékkal rendelkezzen (a lekötött tartalékba történő átvezetés miatt az eredménytartalék nem lehet negatív előjelű).Ha a Ptk., az Szt. követelményei teljesülnek, akkor lehet a nem szokványos ügyletet lebonyolítani:Könyvelés az anyavállalatnál:- a 10 000 E Ft törzsbetét értékű üzletrész eladása: T 366 - K 9721 [36 000 E Ft];- az eladott üzletrészek könyv szerinti értékének kivezetése: T 8711 -K 171-173 [nem feltétlenül 10 000 E Ft];- az értékesítés árfolyam-különbözetének megállapításához (összevezetés): T 9721 - K 8711 (jelentős összegű árfolyamnyereség);- a kft. által számlázott összeg: T 529, 466 - K 454 (az áfa levonható): 36 000 Ft + áfa;- ha az anyavállalat az átvállalt kötelezettségekkel kapcsolatosan korábban céltartalékot képzett, akkor annak összegét fel kell oldani: T 421 - K 9651.Tekintettel arra, hogy a kft.-vel szembeni követelés összege és a kft.-vel szembeni kötelezettség áfa nélküli összege azonos, az áfa megfizetése után a két számlát össze kell vezetni: T 454 - K 366.Az anyavállalatnál az ügylet lebonyolításakor (a szerződés hatálybalépésekor) várhatóan jelentős veszteség lesz. A további években viszont a garanciális javítások elmaradása miatt költség nem merül fel.Könyvelés a kft.-nél:- a 10 000 E Ft törzsbetét értékű üzletrész beszerzése (csak visszavásárolt saját üzletrész lehet): T 373 - K 478 (36 000 E Ft), ezt megelőzően- a lekötött tartalékba az eredménytartalék átvezetése: T 413 - K 4142 (36 000[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7782
2. találat: Követelésvásárlás csökkentő tétellel
Kérdés: "A" cég megvásárolta "B" cég tartozását. A vételár - mint bizonytalan követelés piaci értéke - a nominális összeg töredéke volt. A követelést "A" a fizetett vételáron tartja nyilván. Háromoldalú megállapodással "A" hozzájárulását adta, hogy követelésének egy részét "B"-től a szerződésbe belépő "C" átvállalja. Ezzel az átvállalt résszel "B" tartozása csökkent. Van-e ez esetben "A" cégre vonatkozóan bármilyen könyvelendő tétel, mivel sem a vásárolt követelés összértéke, sem annak vételára nem változott?
Részlet a válaszból: […]de akkor ezen követeléseket a "B" cég partnereitől lehet megvásárolni. Lehet az is, hogy a "B" cégnek vannak bizonytalan követelései, amelyeket az "A" cég vásárolt meg. Ez utóbbit igazolja vissza a szerződésbe belépő "C" cég, amely a követelés egy részét átvállalja.A kérdésre a válasz - az előbbiek figyelembevétele mellett - az, hogy ha az "A" cég követelést vásárolt, feltételezhetően nem egyet, hanem többet, akkor nem elegendő egy összegben kimutatni a vételárat, azt jellemzően a megvásárolt követelések eredeti, illetve törlesztéssel csökkentett eredeti értékük arányában indokolt megbontani és követelésenként külön-külön kimutatni. Ebből az következik, hogy ha "C" cég a követelések egy részét átvállalja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7283
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Kötelezettség elengedése végelszámolásnál
Kérdés: A családi vállalkozásban működő bt.-nél a szülők a bel- és kültagok, gyermeküket munkaviszonyban foglalkoztatják. A gyermek X forintot adott eszközvásárláshoz, amelyet a bt. hátrasorolt kötelezettségként mutat ki. A bt. a tartozás háromnegyed részét visszafizette. A tulajdonosok a bt. egyszerűsített végelszámolását tervezik. Úgy tudom, akkor szűnhet meg egyszerűsített végelszámolással a cég, ha senkinek nem tartozik, és neki sem tartoznak. Megoldás lehet-e, ha a fiú elengedi a tartozást, a bt. egyéb bevételként könyveli, és a társasági adóban adózza? Ezenkívül van-e még valami kötelezettsége a bt.-nek, illetve az adósságot elengedőnek?
Részlet a válaszból: […]nincs.A kötelezettséget célszerű még az egyszerűsített végelszámolás megindítása előtt rendezni. a rendezés egyik lehetséges módja - a kérdésben leírtakhoz kapcsolódóan - az, hogy hitelező (az adott esetben a gyermek) elengedi követelését, és ezáltal megszűnik a cég tartozása (az adott esetben a kölcsön igénybevétele miatt).A bt.-nél az elengedett tartozást valóban egyéb bevételként kell elszámolni, és mint ilyen része lesz az adózás előtti eredménynek. (Ha az egyéb bevételként elszámolt összeg miatt az adózás előtti eredmény pozitív előjelű lesz, vagy annak összege növeli a pozitív adózás előtti eredményt, akkor az társaságiadó-fizetési kötelezettséggel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7072
4. találat: Kötelezettség elévülése
Kérdés: 2007-ben Hollandiából vásároltunk árut, amit nem fizettünk ki. A szállító nem követelte az ellenértéket. 2013-ban leírhatjuk-e elévült kötelezettségként? Ha igen, milyen bizonylat kell hozzá, és hogyan kell könyvelni, milyen társaságiadó-vonzata van?
Részlet a válaszból: […]számviteli előírások szerint jártak el, akkor a kötelezettség nem évül el. A vevő nem elégedhet meg azzal, hogy a külföldi eladó nem követelte az ellenértéket. A vevőnek kell ez esetben a szállítóját megkeresni, tájékoztatni arról, hogy miért nem fizet. Ha ezt a kérdező nem tette meg, az a számviteli fegyelem megsértésén túlmenően a partnerek közötti etikai követelményekkel sem egyeztethető össze.Tehát a kötelezettség a számviteli előírások megtartása mellett nem évülhet el. Mit lehet tenni? A külföldi szállítótól kell olyan írásbeli dokumentum, amelyben közli, hogy a konkrét, nevesített követelését elengedi, azt a magyar vevőnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6092
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Elengedett követelés, kötelezettség
Kérdés: Ha két kapcsolt vállalkozás között van követelés, de az egyik kapcsolódó vállalkozás nem tudja visszafizetni a kötelezettségét, mert nagyberuházást hajtott végre, és nincs lehetősége a kölcsönök visszafizetésére, ezért elengedjük neki követelésünket, akkor milyen adóvonzatai vannak a két vállalkozásnak az Szt. és Tao-tv. alapján?
Részlet a válaszból: […]kivételt fogalmaz meg a Tao-tv.:- Az egyik kivételt a Tao-tv. 29/I. §-ának (2) bekezdése tartalmazza, amely szerint - utoljára abban az adóévben, amelynek utolsó napja 2012-ben van - a bevételt elszámoló adós csökkentheti az adózás előtti eredményét a 2009. december 31-éig elengedett kötelezettség miatt elszámolt bevétellel a Tao-tv. 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és a 7. §-a (8) bekezdésének előírása szerint. Ez azt jelenti, hogy a csökkentéssel akkor lehetett élni, ha az eredeti jogosult engedte el a kötelezettséget, és a kötelezettséget alapítványnak, társadalmi szervezetnek, köztestületnek, egyháznak, lakásszövetkezetnek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak és ellenőrzött külföldi társaságnak nem minősülő adózó vagy magánszemély engedte el. A csökkentéssel abban az adóévben lehetett élni passzív időbeli elhatárolás esetén, amikor azt bevételként kimutatták (azaz amely részt az adóévben nem határolták el, illetve amely részt az időbeli elhatárolás megszüntetésével az adóévében visszavezették). Nem lehetett csökkentéssel élni, ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján történt a kötelezettség elengedése.- A másik kivételt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5835
6. találat: Követelés, kötelezettség kimutatása számla nélkül
Kérdés: Lehetséges-e úgy követelést vagy kötelezettséget kimutatni egy adott időpontban, hogy arról a bizonylat még nem vagy csak később áll rendelkezésre? Például januárban bocsátják ki a decemberi teljesítésű számlát.
Részlet a válaszból: […]pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódnak. Ebből az következik, ha a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás megtörtént, és azt a partner elfogadta, akkor a teljesítésről a számlát a szerződés szerinti teljesítés időpontjával (időszakában) ki kell állítani. Ha a számla kiállítása késedelmesen történik, akkor is a szerződés szerinti teljesítés időpontjával kell könyvelni. Ha egy decemberi teljesítésű termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a számla a mérlegkészítés időpontjáig nem kerül kiállításra, az a bizonylati fegyelem megsértésén túlmenően még önellenőrzési kötelezettséget is "eredményez". Az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése - értelemszerűen - a követelésekhez hasonlóan határozza meg a kötelezettséget. Nyilvánvalóan, ha az eladó, a szolgáltató a teljesítés időpontjában (időszakában) a számlát kiállította (amelyet a vevő elfogadott, elismert), akkor a vevő a kötelezettséget számla alapján tudja könyvelni akkor is, ha a decemberi teljesítésű számla a mérlegfordulónap után került kiállításra, de még a mérlegkészítés időpontja előtt eljutott a vevőhöz, a szolgáltatást igénybe vevőhöz. A számviteli törvény azonban a vevőt, a szolgáltatást igénybe vevőt akkor is kötelezi a kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4996
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Kötelezettség árfolyam-különbözete csődeljárás esetén
Kérdés: A csődeljárás megindítása: 2010. 02. 26.; jóváhagyó csődegyezségi tárgyalás: 2010. 04. 12.; a csődeljárás befejezése: 2010. 10. 01. Helyesen járt-e el a társaság, ha a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget 2010. 04. 12-i dátummal könyvelte? A társaság egyik hitelezője egy lízingcég. A tartozás értéke 15 000 CHF. A kötéskori árfolyama 160 Ft/CHF. Könyveinkben 180 Ft/CHF árfolyamon szerepel. A szerződésünket 2010. 02. 05-én felmondták. A hitelező szerint a tőketartozás kötéskori árfolyamon: 2 400 000 Ft. A tőke árfolyam-különbözete (a szerződés felmondásakori árfolyam figyelembevételével) 600 000 Ft. Egyéb költségek és késedelmi kamat 400 000 Ft. A csőd­egyezség keretében elfogadásra került, hogy a hitelezők részére a tőkén kívül semmilyen járulékjellegű követelést, kamatot, eljárási költséget nem fizetünk. Kérdés, hogy a tőkére felszámított árfolyam-különbözet tekinthető-e járulékjellegű követelésnek? Milyen árfolyamon kell a tartozás értékét megállapítani, és ennek megfelelően az elengedett összeget rendkívüli bevételként elszámolni? Figyelembe kell-e venni azt, hogy a hitelező forintösszegben jelentkezett be?
Részlet a válaszból: […]számított összegét kell rendkívüli bevételként elszámolni. A válaszadó számára értelmezhetetlen, ha a lízingcég követelése CHF-ben van, akkor a csődeljárás során miért forintösszeget jelentett be? Ha a lízingszerződés devizalapú, akkor is az elengedett CHF-et kellett volna bejelenteni. De nem ezt tette, hanem követelését forintban jelentette be, külön a tőketartozást és külön annak az árfolyam-különbözetét, az előbbit a kötéskori árfolyamon, az utóbbit pedig a kötéskori és a szerződés felmondásakori árfolyamok különbözetével meghatározva. Nem tekinthető ez így szabályosnak, de a CHF-követelés tényleges értékének megadása helyett - jobb híján - el kell fogadni. Mit jelent ez? Azt, hogy a lízingcég forintban meghatározott tőkekövetelése és annak az árfolyam-különbözete együttes összegéből meghatározható - a felmondáskori CHF/Ft árfolyammal való osztással - a CHF-tartozás összege. Ezt összevetve a könyvekben a CHF-ben kimutatott kötelezettség összegével, a különbözet lesz az elengedett kötelezettség CHF-értéke, és ennek a könyvekben kimutatott árfolyamon számított forintértéke a rendkívüli bevételként elszámolandó összeg. A kérdésben szereplő - kerekített - adatok alapján, 200 Ft/CHF árfolyam mellett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4853
8. találat: Romániában alapított cég adózása
Kérdés: Egy magyar kft. (belföldi magánszemély tulajdonosokkal) magyar terméket értékesítene Romániában a tengerparton nyaralóknak. Ott kellett egy céget alapítania ahhoz, hogy pénztárgépet üzemeltethessen, nyugtát adhasson. A magyar tulajdonos a kinti cég tulajdonosa is. A két cég számvitele, adózása, bevallása, bejelentési kötelezettsége miként alakul? (Pl. Mo. Beszámoló, Adóbevallások: 1029 Tao. 1008.) A kinti könyvelésnek van valami köze az ittenihez? A tag Magyarországon fizeti a járulékokat, szja-t. Nyári szezonális a tevékenység.
Részlet a válaszból: […]teljesíteni. Eltérés az 1008-as bevallás vonatkozásban van, azt Magyarországon kell teljesíteni, mivel a magyar magánszemélyek romániai munkavégzése után
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4813
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Devizában fennálló kötelezettség engedményezése
Kérdés: Az "A" külföldi hitelező (nem pénzintézet) egy magyarországi kft. részére devizában kölcsönt nyújtott. Ezt a kölcsönt egy "B" külföldi hitelező (nem pénzintézet) megvásárolta. A kft. értesítést kapott, hogy a korábban "A" követeléseként kimutatott kölcsönt "B" követeléseként mutassák ki. Pénzmozgás nem történt. A hitelező személyének változása okoz-e a kölcsönváltás napjával a kft.-nél realizált árfolyam-különbözetet? Vagy az ügylet nem kerül könyvelésre, és csak az analitikus nyilvántartásban kell a kölcsönt nyújtó személyének változását átvezetni?
Részlet a válaszból: […]könyvviteli nyilvántartásba felvenni. A hivatkozottakból egyértelműen következik, hogy amikor a devizakölcsönt nyújtották, az adott devizakölcsönt milyen devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a kötelezettségek között kimutatni. A kérdésben leírt esetben nem történt pénzmozgás, nem fizették vissza a kölcsönt, és nem vettek fel - egy időben - új kölcsönt, el sem engedték a kötelezettséget, csupán a hitelező változott. Ez a változás érdemi változás, hiszen az engedményezés miatt a kölcsön szereplői megváltoztak, módosult a szerződéses kapcsolat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4146
10. találat: Devizás követelések, kötelezettségek értékelése év közben
Kérdés: Társaságunk a devizás követeléseit és kötelezettségeit az árfolyam-különbözet miatt, folyamatosan, minden hónap végén átértékeli (a számviteli politika tartalmazza). Ennek során az előző havi átértékelés visszavonására kerül sor egy technikai számla segítségével, és az adott hónap átértékelését könyveljük le. Ezután ennek egyenlegét átvezetjük a 97. vagy a 87. számlacsoportba, annak megfelelően, hogy nyereség vagy veszteség. Év végén viszont a jövedelemminimum számításánál a 97. számlacsoportot is figyelembe kell venni, így ott halmozódás van a 12 hónap alatt. Év végén a 87. és a 97. számlacsoportot összevezetjük, és az egyenleget vesszük figyelembe. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszból: […]természetesen teljeskörűen. Nemcsak a devizás követeléseket, kötelezettségeket értékeli az árfolyamváltozása miatt, hanem minősíti is a vevőket, értékvesztést, terven felüli értékcsökkenést számol el, céltartalékot képez, és év közben is elvégzi az év végi zárlati munkákat, a mérleget leltárral támasztja alá stb. A leírtakból következik, hogy a devizás követelések, kötelezettségek árfolyamváltozása év közbeni hatásának a havonkénti megállapítása csak a könyvvitelen kívül történhet, annak az adatait a főkönyvi számlákon könyvelni nem lehet. Ha viszont - az előbbiekben leírtak ellenére - a devizás követeléseket, kötelezettségeket havonta értékelték az Szt. 60. §-ában foglaltak figyelembevételével, akkor az árfolyamváltozás hatását a tárgyhónapot követő hónap első napjával meg kell szüntetni, sztornírozni kell. Ezzel elkerülhető, hogy akár a 87., akár a 97. számlacsoportban halmozódás legyen. Az Szt. 85. §-a (5) bekezdésének előírásából egyértelműen következik, hogy a konkrét gazdasági eseményhez kapcsolódó árfolyamnyereséget más gazdasági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4034
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést