Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kft. törzstőkéje meghaladja a 20 000 E Ft-ot.Való igaz, nem szokványos csereügyletről van szó. A valóságban mégis mi történik? Kötelezettség átvállalása ellenérték fejében, az ellenértéket a 10 000 E Ft névértékű üzletrész jelenti. A Ptk. 6:234....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Követelésvásárlás csökkentő tétellel

Kérdés: "A" cég megvásárolta "B" cég tartozását. A vételár - mint bizonytalan követelés piaci értéke - a nominális összeg töredéke volt. A követelést "A" a fizetett vételáron tartja nyilván. Háromoldalú megállapodással "A" hozzájárulását adta, hogy követelésének egy részét "B"-től a szerződésbe belépő "C" átvállalja. Ezzel az átvállalt résszel "B" tartozása csökkent. Van-e ez esetben "A" cégre vonatkozóan bármilyen könyvelendő tétel, mivel sem a vásárolt követelés összértéke, sem annak vételára nem változott?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először a nem szakszerűen megfogalmazott kérdést értelmezhetővé kell tenni. A "B" cég tartozását nem lehet megvásárolni, legfeljebb át lehet vállalni (de itt nem erről van szó, mivel a vételárat a bizonytalan követelés piaci értéke alapján határozták meg). Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Kötelezettség elengedése végelszámolásnál

Kérdés: A családi vállalkozásban működő bt.-nél a szülők a bel- és kültagok, gyermeküket munkaviszonyban foglalkoztatják. A gyermek X forintot adott eszközvásárláshoz, amelyet a bt. hátrasorolt kötelezettségként mutat ki. A bt. a tartozás háromnegyed részét visszafizette. A tulajdonosok a bt. egyszerűsített végelszámolását tervezik. Úgy tudom, akkor szűnhet meg egyszerűsített végelszámolással a cég, ha senkinek nem tartozik, és neki sem tartoznak. Megoldás lehet-e, ha a fiú elengedi a tartozást, a bt. egyéb bevételként könyveli, és a társasági adóban adózza? Ezenkívül van-e még valami kötelezettsége a bt.-nek, illetve az adósságot elengedőnek?
Részlet a válaszából: […] ...nem tartozik, és neki sem tartoznak, legalábbis akkor, ha csak pénzeszközei, illetve könnyen pénzzé tehető eszközei vannak, a nem vitatott kötelezettségeit rövid időn belül rendezni tudja, vitatott kötelezettsége pedig nincs.A kötelezettséget célszerű még az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Kötelezettség elévülése

Kérdés: 2007-ben Hollandiából vásároltunk árut, amit nem fizettünk ki. A szállító nem követelte az ellenértéket. 2013-ban leírhatjuk-e elévült kötelezettségként? Ha igen, milyen bizonylat kell hozzá, és hogyan kell könyvelni, milyen társaságiadó-vonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...első kérdésre egyértelmű a válasz: nem lehet el­évült kötelezettségként leírni.Az Szt. 69. §-a alapján a mérleget leltárral kell alátámasztani. A leltárba kerülő kötelezettségek valódiságáról minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Elengedett követelés, kötelezettség

Kérdés: Ha két kapcsolt vállalkozás között van követelés, de az egyik kapcsolódó vállalkozás nem tudja visszafizetni a kötelezettségét, mert nagyberuházást hajtott végre, és nincs lehetősége a kölcsönök visszafizetésére, ezért elengedjük neki követelésünket, akkor milyen adóvonzatai vannak a két vállalkozásnak az Szt. és Tao-tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...adósnak az elengedett kötelezettség összegét rendkívüli bevételként kell elszámolni, azzal, hogy ha eszközhöz kapcsolódik, akkor halasztott bevételként kell kimutatni. A követelést elengedő adózó az elengedett követelés összegét rendkívüli ráfordításként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Követelés, kötelezettség kimutatása számla nélkül

Kérdés: Lehetséges-e úgy követelést vagy kötelezettséget kimutatni egy adott időpontban, hogy arról a bizonylat még nem vagy csak később áll rendelkezésre? Például januárban bocsátják ki a decemberi teljesítésű számlát.
Részlet a válaszából: […] ...válasz alapvetően attól függ, hogy követelésről vagykötelezettségről, illetve mihez kapcsolódó követelésről, kötelezettségről vanszó. A válaszban a termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóköveteléseket, illetve a termékbeszerzéshez, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Kötelezettség árfolyam-különbözete csődeljárás esetén

Kérdés: A csődeljárás megindítása: 2010. 02. 26.; jóváhagyó csődegyezségi tárgyalás: 2010. 04. 12.; a csődeljárás befejezése: 2010. 10. 01. Helyesen járt-e el a társaság, ha a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget 2010. 04. 12-i dátummal könyvelte? A társaság egyik hitelezője egy lízingcég. A tartozás értéke 15 000 CHF. A kötéskori árfolyama 160 Ft/CHF. Könyveinkben 180 Ft/CHF árfolyamon szerepel. A szerződésünket 2010. 02. 05-én felmondták. A hitelező szerint a tőketartozás kötéskori árfolyamon: 2 400 000 Ft. A tőke árfolyam-különbözete (a szerződés felmondásakori árfolyam figyelembevételével) 600 000 Ft. Egyéb költségek és késedelmi kamat 400 000 Ft. A csőd­egyezség keretében elfogadásra került, hogy a hitelezők részére a tőkén kívül semmilyen járulékjellegű követelést, kamatot, eljárási költséget nem fizetünk. Kérdés, hogy a tőkére felszámított árfolyam-különbözet tekinthető-e járulékjellegű követelésnek? Milyen árfolyamon kell a tartozás értékét megállapítani, és ennek megfelelően az elengedett összeget rendkívüli bevételként elszámolni? Figyelembe kell-e venni azt, hogy a hitelező forintösszegben jelentkezett be?
Részlet a válaszából: […] ...első kérdésre egyszerű a válasz: a társaság helyesen jártel akkor, amikor a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget acsődegyezségi tárgyalás időpontjával, az adott esetben 2010. 04. 12-i dátummalkönyvelte.A második kérdéscsokor a válaszadó számára zavaros...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Romániában alapított cég adózása

Kérdés: Egy magyar kft. (belföldi magánszemély tulajdonosokkal) magyar terméket értékesítene Romániában a tengerparton nyaralóknak. Ott kellett egy céget alapítania ahhoz, hogy pénztárgépet üzemeltethessen, nyugtát adhasson. A magyar tulajdonos a kinti cég tulajdonosa is. A két cég számvitele, adózása, bevallása, bejelentési kötelezettsége miként alakul? (Pl. Mo. Beszámoló, Adóbevallások: 1029 Tao. 1008.) A kinti könyvelésnek van valami köze az ittenihez? A tag Magyarországon fizeti a járulékokat, szja-t. Nyári szezonális a tevékenység.
Részlet a válaszából: […] ...Romániában alapított céggel kapcsolatos kötelezettségeketRomániában kell teljesíteni. Eltérés az 1008-as bevallás vonatkozásban van, aztMagyarországon kell teljesíteni, mivel a magyar magánszemélyek romániaimunkavégzése után is Magyarországon kell a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Devizában fennálló kötelezettség engedményezése

Kérdés: Az "A" külföldi hitelező (nem pénzintézet) egy magyarországi kft. részére devizában kölcsönt nyújtott. Ezt a kölcsönt egy "B" külföldi hitelező (nem pénzintézet) megvásárolta. A kft. értesítést kapott, hogy a korábban "A" követeléseként kimutatott kölcsönt "B" követeléseként mutassák ki. Pénzmozgás nem történt. A hitelező személyének változása okoz-e a kölcsönváltás napjával a kft.-nél realizált árfolyam-különbözetet? Vagy az ügylet nem kerül könyvelésre, és csak az analitikus nyilvántartásban kell a kölcsönt nyújtó személyének változását átvezetni?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál az Szt. 60. §-a (1) bekezdésének előírásábólkell kiindulni. A külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülésnapjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - választott- devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Devizás követelések, kötelezettségek értékelése év közben

Kérdés: Társaságunk a devizás követeléseit és kötelezettségeit az árfolyam-különbözet miatt, folyamatosan, minden hónap végén átértékeli (a számviteli politika tartalmazza). Ennek során az előző havi átértékelés visszavonására kerül sor egy technikai számla segítségével, és az adott hónap átértékelését könyveljük le. Ezután ennek egyenlegét átvezetjük a 97. vagy a 87. számlacsoportba, annak megfelelően, hogy nyereség vagy veszteség. Év végén viszont a jövedelemminimum számításánál a 97. számlacsoportot is figyelembe kell venni, így ott halmozódás van a 12 hónap alatt. Év végén a 87. és a 97. számlacsoportot összevezetjük, és az egyenleget vesszük figyelembe. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...leírtak nem egészen egyértelműek. Így a kérdésreadandó válasz az, hogy nem járnak el helyesen. A számviteli törvény az eszközök, a kötelezettségekmérleg-fordulónapi értékelését kötelezően az üzleti év mérlegfordulónapjáhozkötötten írja elő, de nem tiltja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.
1
2