Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott követelés (behajthatatlan) tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Értékvesztéssel csökkentett behajthatatlan követelés - áfa

Kérdés: Van egy követelés még 2015-ből 227.060 Ft értékben. 2016-ban 109.000 Ft értékvesztést elszámoltam, amivel a társaságiadó-alapot növelem. Most behajthatatlanná vált. Pénzforgalmi áfa szerint könyvelek. Hogyan kell most kivezetnem, hogy a pénzforgalmiáfa-számlámon is kivezetésre kerüljön?
Részlet a válaszból: […]kézhezvételekor állapítja meg.A törvényi előírásból az következik, hogy az áfabevallásba a fizetendő adót csak az ellenérték kiegyenlítésekor, jóváírásakor kell beállítani. Ezért fizetendő áfaként a 467. számlára is csak ekkor szabad könyvelni. Tekintettel azonban arra, hogy a számlának ez esetben is tartalmaznia kell a fizetendő áfát, és így azt a vevővel szembeni követelés is magában foglalja, a fizetendő áfát is könyvelni kell, de nem a 467. számlára, hanem egy elszámolási, technikai számlára (pl. 4798 számlára).A fentiek alapján a könyvelés 2015-ben:T 311 (227.060) - K 91-92 (178.780)4798 (48.280)2016-ban az értékvesztés elszámolása: T 8662 - K 315 (109.000 Ft).Könyvelés akkor, amikor behajthatatlanná vált a követelés:- az elszámolt értékvesztés megszüntetése: T 315 - K 8691 (109.000 Ft),- mivel a követelés behajthatatlan, áfafizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7940
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Behajthatatlanként leírt követelés minősítése

Kérdés: A kft. megalakulása után az rt. helyett kifizette a szolgáltatói számlákat, majd azokat továbbszámlázta az rt.-nek. Az rt. nem fizetett, a kft. a követelést behajthatatlannak minősítette, mert a bíróság az rt.-t fizetésképtelennek minősítette, amelyet a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyott, mert a bank több milliárd forintos zálogjogot jegyeztetett be. Helyesen jár el a kft.?
Részlet a válaszból: […]nélkülözhetetlen szolgáltatások kerültek veszélybe, ha nem fizetik ki az rt.-t terhelő számlákat. Az rt. helyett kifizetett számlák továbbterhelése (továbbszámlázása) az rt.-re pedig a szolgáltatások tényleges igénybevétele esetén jogosnak tűnik.Amennyiben a kft. követelése jogos volt, akkor a fizetési határidőn túli követelések behajthatatlan követeléskénti leírása a kérdésben leírtak alapján kellőképpen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7715
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszból: […]dokumentáltan rendelkezésre áll, a különbözet összegét behajthatatlan követelésként kell leírni;- ha a behajthatatlanság ténye és mértéke megbízható módon nem dokumentált, a különbözet összegét értékvesztésként kell elszámolni.Itt jegyezzük meg, a vevőnként, az adósonként kis összegű követelések csoportos értékelése esetében - a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - behajthatatlan követelés nem értelmezhető, a követeléscsoporthoz kapcsolódóan csak értékvesztést lehet (kell) elszámolni.A behajthatatlanná minősítésnek a - társaságra érvényes, a számviteli előírásokkal összhangban lévő - részletes szabályait a számviteli politikában, illetve az értékelési szabályzatban indokolt rögzíteni.A behajthatatlan követelés kritériumai:Behajthatatlan követelés az a követelés a végrehajtó írásbeli nyilatkozata alapján, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi. Amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető.Behajthatatlan követelés az a követelés az egyezségi megállapodás alapján, amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során az egyezségi megállapodás keretében elengedett, mert a követelés behajtására nincs, vagy csak részben van fedezet.Behajthatatlan követelés az a követelés a felszámoló írásbeli nyilatkozata, a vagyonfelosztási javaslat alapján, amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet.Behajthatatlan követelés az a követelés, amelyre a vagyonfelosztási javaslat alapján a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet. A felszámolás befejezésekor a követelés fejében kapott eszköz értéke és a követelés könyvekben szereplő magasabb összege, könyv szerinti értéke közötti különbözetet hitelezési veszteségként kell elszámolni (mert behajthatatlan).Behajthatatlan követelés az a követelés, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni. Egyik esete ennek az, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget).A követelés érvényesítéséhez kapcsolódó költségnek tekintendők az érvényesítés előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos költségek, mint például a végrehajtó díja, az ügyvédi díj, a bírósági illeték, fizetési meghagyásos eljárásnál a közjegyzői díj stb. Ha ezen kalkulált költségek megközelítik vagy meghaladják a követelés végrehajtásával elérhető becsült bevételt, akkor azt a követelést indokolt behajthatatlan követelésként leírni.Behajthatatlan követelés az a követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel. Az adós nem lelhető fel kritérium teljesüléséhez nem elegendő, hogy a társaság folyószámla-egyeztetőt vagy fizetési felszólítást küld az adósnak, és a küldemény "címzett ismertetlen" jelzéssel visszajön. A társaságnak azt kell bizonyítania, hogy az adós a hivatalos címén nem lelhető fel, az adóhatóság sem találja. Ezért az adós hivatalos címét az illetékes hatósági adatokkal (cégjegyzékadatok, önkormányzat igazolása stb.) alá kell támasztani.Behajthatatlan követelés az a követelés, amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet.Abban az esetben, amikor a társaság a hibájából, mulasztásából adódóan kerül olyan helyzetbe, hogy a követelés behajthatósága kétségessé válik, nem lehet azt automatikusan olyannak tekinteni, amely "bírósági úton nem érvényesíthető". Ehhez az adott helyzetben fennálló körülményeket, feltételeket alaposan meg kell vizsgálni. A Ptk. 6:121. §-a a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követeléseket ismerteti. Ezek közül kiemelendők azon követelések, amelyek bírósági úton való érvényesítését törvény kifejezetten kizárja. Példa erre az az eset, amikor a hitelező a jogszabály alapján rendelkezésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7387