Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.A kérdésből nem derül ki, hogy az érintett társaság kapcsolt vállalkozása-e vagy sem. Ha kapcsolt vállalkozása, akkor a szokásos piaci ártól való eltérés miatt kell az elengedett követelés összegével az adózás előtti eredményt növelni.Ha nem kapcsolt vállalkozása, akkor nála az elengedett kötelezettség, mint rendkívüli bevétel, része lesz az adózás előtti eredménynek, így a társasági adó alapjának. Ezért az elengedett követelés összege utáni társasági adót a partner fizeti meg.Ha a magánszeméllyel szembeni követelést elengedi a kkt., akkor a magánszemély kkt.-vel szembeni kötelezettsége megszűnik. Ha a magánszemély kötelezettsége megszűnik, az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a magánszemélynek bevétele keletkezik (nem pénzben megszerzett bevétele), amely bevétel teljes összegében a magánszemély jövedelme. Feltételezhetően[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezik (a 2011-ben elszámolt) nyilvántartott értékvesztéssel, s az "fedezi" a csökkentő tétel összegét [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja].- Az időközben elévültté vált követelések alapján (mivel a fogalom szerint az elévülés miatt is behajthatatlannak minősül a követelés) a társaság jogosult az elszámolt értékvesztés mértékéig csökkenteni az adózás előtti eredményét, az azon felüli összeget pedig (amelyet nem számolt el értékvesztésként) az elévülés miatt hitelezési veszteség címen el kell számolnia ráfordításként, és a teljes összeggel növelni kell az adózás előtti eredményt. Ha az 1000 követelésből 600 el lett számolva értékvesztésként, és 200 figyelembe lett véve 2012-ben adózás előtti eredménycsökkentésként, akkor a nyilvántartott értékvesztés mértékéig (400) lehet csökkenteni az adóalapot, a könyv szerinti értéket (ami szintén 400) el kell számolni ráfordításként, és 1000 a növelő tétel [Tao-tv. 3. sz. mell. A) fejezet 10. pont].- Ha a követelést a társaság 2013-ban 100%-os értéken értékesíti még az elévülést megelőzően, akkor a könyv szerinti értéket meghaladó bevétel 600 (a követelés bekerülési értéke 1000, elszámolt értékvesztés 600, könyv szerinti érték 400), ezért a nyilvántartott értékvesztés mértékéig, azaz (500+100-200) = 400-zal csökkenthető az adózás előtti eredmény [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja].- Ha a követelést a társaság 2013-ban a könyv szerinti értéken értékesíti, akkor a követelés (311. számla tartozik oldala) és az értékvesztés (315. számla követel oldala) összevezetése következtében adódó egyenleg (1000-500-100) = 400, amely megegyezik az ellenértékkel, így nem keletkezik olyan bevétel, amely alapján - a nyilvántartott értékvesztés mértékéig - csökkenthető lenne a társaságiadó-alap. A megelőző adóévben a Tao-tv. behajthatatlan követelés fogalma alapján levont összeggel ekkor nem kell növelni az adózás előtti eredményt. A nyilvántartott értékvesztés (a példában 500+100-200 = 400) összegéig pedig már sem 2013-ban, sem a későbbiekben nem vehető figyelembe csökkentés, miután az értékesítés miatt nincs az adózónál kimutatva követelés [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja].Kapcsolt vállalkozás részére történő értékesítés esetén szükséges transzferár-nyilvántartást készíteni, ha a szerződés jellege, a teljesítés összege alapján nem sorolható a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet 1. §-a (3) bekezdésében felsorolt azon[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kivételt fogalmaz meg a Tao-tv.:- Az egyik kivételt a Tao-tv. 29/I. §-ának (2) bekezdése tartalmazza, amely szerint - utoljára abban az adóévben, amelynek utolsó napja 2012-ben van - a bevételt elszámoló adós csökkentheti az adózás előtti eredményét a 2009. december 31-éig elengedett kötelezettség miatt elszámolt bevétellel a Tao-tv. 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és a 7. §-a (8) bekezdésének előírása szerint. Ez azt jelenti, hogy a csökkentéssel akkor lehetett élni, ha az eredeti jogosult engedte el a kötelezettséget, és a kötelezettséget alapítványnak, társadalmi szervezetnek, köztestületnek, egyháznak, lakásszövetkezetnek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak és ellenőrzött külföldi társaságnak nem minősülő adózó vagy magánszemély engedte el. A csökkentéssel abban az adóévben lehetett élni passzív időbeli elhatárolás esetén, amikor azt bevételként kimutatták (azaz amely részt az adóévben nem határolták el, illetve amely részt az időbeli elhatárolás megszüntetésével az adóévében visszavezették). Nem lehetett csökkentéssel élni, ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján történt a kötelezettség elengedése.- A másik kivételt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az adózás előtti eredményt (de az adós ekkor sem élhet csökkentéssel);- az osztalékkövetelés elengedése [Tao-tv. 29/Q. §-ának (3) bekezdése], amikor a kötelezett az elszámolt bevételt levonhatja az adózás előtti eredményből, de a követelésről lemondó adózónak - függetlenül attól, hogy kapcsolt vállalkozási viszonyban áll vagy nem áll a kötelezettel - nem kell növelnie a ráfordítással az adóalapot.Ezenkívül más korrekcióval nem kell számolni. Ezt erősíti meg a 2012/76. Adózási kérdés (AVÉ 2012/12. szám).Végleges pénzeszközátadáskor főszabály szerint nincs korrekció sem az átadónál, sem az átvevőnél. Ez alól azonban kivétel, hogy az átadónak növelnie kell az adózás előtti eredményt az elszámolt ráfordítással, ha- a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bekezdésének n) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is - útján történő megszerzése. A kérdés megválaszolásához azt kell tisztázni, gazdálkodó szervezetnek tekinthető-e az ügyvédi iroda? Erre a kérdésre az illetéktörvény nem ad választ. A válasz hiányában nézzük meg a számviteli törvényt. Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 1. és 4. pontja alapján gazdálkodó az egyéb szervezet is, az ügyvédi iroda az egyéb szervezetek közé tartozik. Így az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]növelte a társasági adó alapját [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján]. A Tao-tv. 4. §-ának 4/a. pontja alapján az így elszámolt értékvesztés 20 százalékával a társasági adó alapját csökkentette. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti ... a követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált rész, ... de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés (a kérdés szerinti követelések 80 százaléka). Itt kell utalni a Tao-tv. 4. §-ának 26. pontjára, arra, hogy a követelésekre elszámolt értékvesztésnek a társaságiadó-alapot növelő, csökkentő tételeiről sajátos nyilvántartást kell vezetni, mivel a számvitelben elszámolt értékvesztés visszaírása máskor és másként jelenik meg a számvitelben, mint a társasági adónál. A kérdésben leírt esetben is erről van szó! A követelés elengedése a számvitelben nem jogcím arra, hogy a korábban elszámolt értékvesztést az egyéb bevételek között visszaírják. Ugyanakkor a társasági adónál a követelés elengedése esetén lehetőség van arra, hogy a korábban adóalap-növelő tételként elszámolt értékvesztéssel az adóalapot csökkentsék, a még nyilvántartott összegben. A kérdésben leírtakhoz kapcsolódóan két megjegyzés: A kölcsönkövetelések kölcsönszerződés szerinti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]években érvényes elő­írástól eltérően az adókötelezettség az adósnál keletkezik. Két megjegyzés az előbbiekhez kapcsolódóan: A számviteli előírások szerint a hitelezőnek (a követelést kimutató gazdálkodónak) írásban kell értesítenie az adóst (a vevőt, a megrendelőt) arról, hogy a követelését elengedte. A követelés elengedése az adósnál valójában elengedett kötelezettség, amelyet az adósnál rendkívüli bevételként kell elszámolni. Természetesen az elengedésnek az is feltétele, hogy az adós a kötelezettséget ténylegesen ki is vezesse a könyveiből. Éppen ezért az a célszerű, ha a hitelező és az adós közös megállapodást (jegyzőkönyvet) ír alá a megállapodásban körülírt követelés-kötelezettség elengedéséről, annak az összes paraméteréről, az elengedés okáról, indítékáról. A Tao-tv. 3. számú melléklete 2010. 01. 01-től kiegészült az A/13. ponttal, amelyből az következik, hogy a hitelezőnek rendelkeznie kell az adós azon nyilatkozatával, mely szerint a kötelezettség elengedése (a juttatás) adóévében az eredménye a kötelezettség elengedése miatt elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, azaz az így rendkívüli bevételként elszámolt összeggel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajándékozási illeték tárgya vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján vagyoni értékű jog - többek között - ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés (az "X" kft.-nek a "Z" kft.-vel szembeni követelésének az elengedése). Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól - többek között - a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is - útján történő megszerzése. Az Itv. 11. §-ának (2) bekezdése alapján az ajándékozást - főszabály szerint - az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. [Itt jegyezzük meg, a követelés elengedését írásban - mindkét fél aláírásával - rögzíteni kell, mivel a számviteli elszámolást (a kivezetést) csak bizonylat alapján lehet elvégezni.] A bejelentési kötelezettség teljesítésétől néhány esetben el lehet tekinteni, de a követeléselengedés ezek között nem szerepel. A kérdéshez kapcsolódóan utalni kell a Tao-tv. 3. számú mellékletének B/13. pontjára, mely szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások közé tartozik az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek (ilyen az elengedett követelés is) az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, ha az adózó (a követelést[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§-ai) részletezi, a végelszámolás sajátos számviteli feladatait pedig a 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza. A kérdésben leírtak szerint a végelszámoláshoz kapcsolódóan a hitelezők, a szállítók lemondanak követelésükről (azaz elengedik a kft. kötelezettségét), amelyet a kft.-nél rendkívüli bevételként kell elszámolni. Ezzel egyidejűleg a kft. is elengedi - feltételezhetően - a külföldi vevőjével szembeni követelését, a belföldi vevőjével szembeni követelését pedig - valószínűleg - behajthatatlan követelésként leírja. Ezen gazdasági események könyvelése után (a kérdésben szereplő adatok alapján) a mérleg szerinti eredménye pozitív előjelű lesz, és olyan összegű, ami ellentételezi a saját tőke jelenlegi hiányát. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a kft.-nek egyéb eszközei is vannak! Az illetéktörvény 2008. január 1-jétől hatályos 102. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Az Itv. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint pedig az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Nyilvánvalóan azért, mert ezáltal annál, akinél (amelynél) a kötelezettséget elengedik, vagyongyarapodás következik be. (Az előző[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]csökkenteni, vagy követelését behajthatatlannak minősíteni az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 10. pontjában foglaltak figyelembevételével. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. 2008. január 1-jétől hatályos 102. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés is. A követelés elengedésével nem az szerez vagyont, aki (amely) elengedi azt, hanem az, akinek (amelynek) elengedik (az adott esetben a zrt.). A kft. követelésének elengedésével tehát a zrt. szerez a nála kimutatott kötelezettség összegében vagyont, és ez független attól, hogy a követelését a hitelező (a kft.) behajthatlannak minősíti-e vagy sem. A felszámolási eljárás alatt álló zrt.-vel szembeni követelését a kft.-nek nem indokolt elengednie. (Ha a kft.[…] részlet vége a válaszból.