79 cikk rendezése:
21. cikk / 79 Elengedett követelés utáni adófizetés
Kérdés: Az elengedett követelésnél, ha az elengedő társaság veszteséges a tárgyévben, akkor is elengedheti-e a követelését (adott kölcsön)? Értelemszerű, hogy pozitív eredmény igazolása nem lehetséges. Az elengedett követelés rendkívüli ráfordításként kerül elszámolásra, melynek további vonzata a társaságiadó-alap növelése ezzel az összeggel. A két társaság nincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.
22. cikk / 79 Egyesülés esetén vagyonmérleg-tervezet
Kérdés: "A" magánszemély 100%-os tulajdonában áll "B" kft. és "C" kft. A "D" kft.-ben 25% a "B" kft., 55% a "C" kft. és 20% a magánszemély részesedése. A "D" kft. saját tőkéje negatív. A "D" kft. beolvad "B" kft.-be, amelyben nem kíván tulajdonos lenni "C" kft., új tulajdonos sem lép be, a magánszemély sem akarja növelni a befektetését. Vagyonátértékelés nem történik. A beolvadás során "B" kft. saját tőkéje és ezen belül minden tőkeelem pozitív előjelű, eredménytartaléka elbírja a beolvadó társaság negatív saját tőkéjét (a "D" kft. tulajdonosai vagyonkiadásra nem tarthatnak igényt a saját tőke elvesztése miatt). A jogutód "B" kft. egyesülési vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kivezetésre kerül "C" kft. és "A" magánszemély "D"-ben lévő üzletrésze: jegyzett tőke csökken az eredménytartalékkal szemben, "B" kft. üzletrésze: jegyzett tőke csökken a befektetett eszközzel szemben. A tőkeelemek átrendezésére nem kerül sor. A jogutód "B" kft. vagyonmérlegének nyitó oszlopában a jegyzett tőke megegyezik "A" magánszemély korábbi befektetésével, a többi tőkeelem a jogelődök és a "különbözetek" oszlop megfelelő sorainak összegével. Helyesen értelmezem a vonatkozó törvényi előírásokat?
23. cikk / 79 Jegyzett tőke csökkentése
Kérdés: A kft. 2010-ben a jegyzett tőkét 3000 ezer Ft-ról 500 ezer Ft-ra csökkentette, ezzel egyidejűleg az eredménytartalék része is kivonásra került. Likviditási problémák miatt a visszafizetendő összeg töredékét egyenlítették ki, 3,4 millió Ft még a kötelezettségek között szerepel. A kft. a 2013. üzleti évet jelentős veszteséggel zárta, a saját tőke mínuszba ment. Várhatóan a 2014. év is veszteséges lesz. A tagok a saját tőke/jegyzett tőke arányt a ki nem fizetett jegyzett tőke és eredménytartalék terhére szándékoznak helyreállítani. Hogyan lehet megvalósítani azt, hogy helyreálljon a saját tőke/jegyzett tőke aránya?
24. cikk / 79 Bérleti díj elengedése
Kérdés: A kft. ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat. A bérlők 90%-a magánszemély, akik nem egyenlítik ki a bérleti díjról szóló számlát. Felszólításainkra (tértivevényes levél, telefon) az volt a reakció, hogy akkor sem tudnak fizetni, ha bepereljük őket. Mit tudunk tenni? Leírhatjuk a követelést behajthatatlanként? Milyen adóvonzata lehet?
25. cikk / 79 Betéti társaság megszüntetése
Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a legoptimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
26. cikk / 79 Kapcsolt vállalkozások közötti késedelmi kamat
Kérdés: Kapcsolt vállalkozások közötti áruszállításból származó lejárt követelés és a késedelmesen kiegyenlített számlák összege után kell-e kamatot számolni?
27. cikk / 79 Meghalt beltag kölcsöne
Kérdés: A betéti társaság beltagjának 2013-ban kölcsönt nyújtott. A kölcsönt kapó beltag 2014-ben meghalt. Normális esetben, ha a társaság elengedi a tag követelését, akkor a magánszemélynek egyéb jövedelme keletkezik, ami után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kellene fizetnie. A társaságot ezzel összefüggésben adó nem terheli. Kinek kell halál esetén az elengedett követelés után a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást megfizetnie? Az elhunyt özvegyének?
28. cikk / 79 Követelés elengedése
Kérdés: A közkereseti társaság elengedi egy magánszeméllyel és egy társasággal szembeni követelését. Milyen adóvonzata van az elengedő társaságnál és a másik két félnél?
29. cikk / 79 Behajtási költségátalány elszámolása
Kérdés: Véleményüket szeretnénk kérni a Ptk. 301/A. §-ában rögzített behajtási költségátalány és késedelmi kamat számvitelben történő gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Hogyan kell a könyvekben kimutatni a költségátalányt és késedelmi kamatot abban az esetben, ha erről vevőinket értesítjük? És emellett arról is tájékoztatjuk őket, hogy a fennálló jó kapcsolat érdekében ezt a követelést elengedettnek tekintjük? Hogyan kell kimutatni a Ptk. 301/A. §-a szerinti kötelezettséget, ha a szállító erről nem értesített bennünket? Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a társasági adó alapját nem kell a fenti elengedett, behajthatatlannak nem minősülő követelés esetén megnövelni?
30. cikk / 79 Belföldön bejegyzett szervezet
Kérdés: Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény 2. §-ának (4) bekezdését? Mit értünk belföldön bejegyzett szervezet fogalma alatt? A bekezdésben felsorolt ügyletek ajándékozásiilleték-kötelezettséget eredményeznek, bár e tényállások nem szerepelnek az Itv. 11. §-ában?