Elengedett követelés utáni adófizetés

Kérdés: Az elengedett követelésnél, ha az elengedő társaság veszteséges a tárgyévben, akkor is elengedheti-e a követelését (adott kölcsön)? Értelemszerű, hogy pozitív eredmény igazolása nem lehetséges. Az elengedett követelés rendkívüli ráfordításként kerül elszámolásra, melynek további vonzata a társaságiadó-alap növelése ezzel az összeggel. A két társaság nincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.
Részlet a válaszából: […] A kérdező sajnálatos módon a Tao-tv. több rendelkezését összekeveri, és ezért helytelen következtetésre jut.A behajthatatlan követelés elengedésének nem feltétele az, hogy az elengedő társaság, illetve a kötelezettséget kimutató társaság ne legyen veszteséges. Más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Egyesülés esetén vagyonmérleg-tervezet

Kérdés: "A" magánszemély 100%-os tulajdonában áll "B" kft. és "C" kft. A "D" kft.-ben 25% a "B" kft., 55% a "C" kft. és 20% a magánszemély részesedése. A "D" kft. saját tőkéje negatív. A "D" kft. beolvad "B" kft.-be, amelyben nem kíván tulajdonos lenni "C" kft., új tulajdonos sem lép be, a magánszemély sem akarja növelni a befektetését. Vagyonátértékelés nem történik. A beolvadás során "B" kft. saját tőkéje és ezen belül minden tőkeelem pozitív előjelű, eredménytartaléka elbírja a beolvadó társaság negatív saját tőkéjét (a "D" kft. tulajdonosai vagyonkiadásra nem tarthatnak igényt a saját tőke elvesztése miatt). A jogutód "B" kft. egyesülési vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kivezetésre kerül "C" kft. és "A" magánszemély "D"-ben lévő üzletrésze: jegyzett tőke csökken az eredménytartalékkal szemben, "B" kft. üzletrésze: jegyzett tőke csökken a befektetett eszközzel szemben. A tőkeelemek átrendezésére nem kerül sor. A jogutód "B" kft. vagyonmérlegének nyitó oszlopában a jegyzett tőke megegyezik "A" magánszemély korábbi befektetésével, a többi tőkeelem a jogelődök és a "különbözetek" oszlop megfelelő sorainak összegével. Helyesen értelmezem a vonatkozó törvényi előírásokat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a törvényekben előírt lépé­seket nem lehet kihagyni. Ezért a kérdező levezetésével nem lehet egyetérteni.Az Szt. 139. §-ának (2) bekezdése alapján: a beolvadással létrejövő "B" kft. vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopa tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Jegyzett tőke csökkentése

Kérdés: A kft. 2010-ben a jegyzett tőkét 3000 ezer Ft-ról 500 ezer Ft-ra csökkentette, ezzel egyidejűleg az eredménytartalék része is kivonásra került. Likviditási problémák miatt a visszafizetendő összeg töredékét egyenlítették ki, 3,4 millió Ft még a kötelezettségek között szerepel. A kft. a 2013. üzleti évet jelentős veszteséggel zárta, a saját tőke mínuszba ment. Várhatóan a 2014. év is veszteséges lesz. A tagok a saját tőke/jegyzett tőke arányt a ki nem fizetett jegyzett tőke és eredménytartalék terhére szándékoznak helyreállítani. Hogyan lehet megvalósítani azt, hogy helyreálljon a saját tőke/jegyzett tőke aránya?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 12. §-ának (1) bekezdése alapján az új Ptk. hatálybalépése­kor a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Bérleti díj elengedése

Kérdés: A kft. ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat. A bérlők 90%-a magánszemély, akik nem egyenlítik ki a bérleti díjról szóló számlát. Felszólításainkra (tértivevényes levél, telefon) az volt a reakció, hogy akkor sem tudnak fizetni, ha bepereljük őket. Mit tudunk tenni? Leírhatjuk a követelést behajthatatlanként? Milyen adóvonzata lehet?
Részlet a válaszából: […] Arra nem tudunk válaszolni, hogy a követelést érdemes-e perelni vagy sem. Egyrészt ez alapvetően jogi kérdés, de nagymértékben függ attól, hogy a bérleti szerződés mit tartalmaz, többek között arra vonatkozóan, hogy mi a következménye annak, ha a bérlő nem fizet.Ha az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Betéti társaság megszüntetése

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a Számviteli Levelek szerkesztőinek nem feladata a klasszikus értelemben vett tanácsadás. Feladatunk az, hogy a kérdésre adható választ a jogszabályi háttérre hivatkozással adjuk meg, támaszkodva évtizedes szakmai gyakorlatunk tapasztalataira is. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Kapcsolt vállalkozások közötti késedelmi kamat

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások közötti áruszállításból származó lejárt követelés és a késedelmesen kiegyenlített számlák összege után kell-e kamatot számolni?
Részlet a válaszából: […] Erre az esetre a Ptk. előírása az irányadó, mely szerint kamat felszámítása csak akkor állhat fenn, ha azt az egymással szerződő vállalkozások kikötötték. A késedelmi kamat jár, és kizárása szerződésben csak kötbér kikötése esetén lehetséges.Ezenkívül 2013. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Meghalt beltag kölcsöne

Kérdés: A betéti társaság beltagjának 2013-ban kölcsönt nyújtott. A kölcsönt kapó beltag 2014-ben meghalt. Normális esetben, ha a társaság elengedi a tag követelését, akkor a magánszemélynek egyéb jövedelme keletkezik, ami után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kellene fizetnie. A társaságot ezzel összefüggésben adó nem terheli. Kinek kell halál esetén az elengedett követelés után a személyi jövedelem­adót és az egészségügyi hozzájárulást megfizetnie? Az elhunyt özvegyének?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság hivatalosan nem tudhatja, hogy a beltagnak van-e és ha igen, milyen nagyságú vagyona. Ezért a társaságnak a hagyatéki tárgyaláson érvényesítenie kell a nyújtott kölcsön miatti társasági követelést. A hagyatéki eljárás során kaphat a társaság választ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Követelés elengedése

Kérdés: A közkereseti társaság elengedi egy magánszeméllyel és egy társasággal szembeni követelését. Milyen adóvonzata van az elengedő társaságnál és a másik két félnél?
Részlet a válaszából: […] Az elengedett követelést a közkereseti társaságnál (kkt.) is – a főszabály szerint – a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, és mint ilyen csökkenti az adózás előtti eredményt. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján nem kell az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: Véleményüket szeretnénk kérni a Ptk. 301/A. §-ában rögzített behajtási költségátalány és késedelmi kamat számvitelben történő gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Hogyan kell a könyvekben kimutatni a költségátalányt és késedelmi kamatot abban az esetben, ha erről vevőinket értesítjük? És emellett arról is tájékoztatjuk őket, hogy a fennálló jó kapcsolat érdekében ezt a követelést elengedettnek tekintjük? Hogyan kell kimutatni a Ptk. 301/A. §-a szerinti kötelezettséget, ha a szállító erről nem értesített bennünket? Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a társasági adó alapját nem kell a fenti elengedett, behajthatatlannak nem minősülő követelés esetén megnövelni?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6364-es válaszunkat is!A válasz előtt a Ptk. 301/A. §-ának (3) bekezdését idézzük: Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére 40 eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Belföldön bejegyzett szervezet

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény 2. §-ának (4) bekezdését? Mit értünk belföldön bejegyzett szervezet fogalma alatt? A bekezdésben felsorolt ügyletek ajándékozásiilleték-kötelezettséget eredményeznek, bár e tényállások nem szerepelnek az Itv. 11. §-ában?
Részlet a válaszából: […] Az általános jellegű kérdésre adandó teljes körű válasz kidolgozása egy hosszabb tanulmányt igényelne, ezért e helyütt csak a téma fontosabb vonatkozásait érintjük. Az Itv. 2. §-ának (4) bekezdése értelmében követelés elengedése engedményezés, tartozásátvállalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
1
2
3
4
8