Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

4 találat a megadott követelés értékvesztése tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Követelések értékvesztésének visszaírása
Kérdés: A társaságon belül nem tudtuk eldönteni, hogy az előző év(ek)ben elszámolt értékvesztést mikor lehet (esetleg kell) visszaírni, illetve azon is vitatkoztunk, ha a Tao-tv. szerint lehet csökkenteni a korábban elszámolt értékvesztéssel az adózás előtti eredményt, lehet-e csökkenteni, azaz visszaírni a korábban ráfordításként elszámolt értékvesztést? Kérem, segítsenek a fenti kérdésekben dönteni!
Részlet a válaszból: […]amennyiben az 53-56. § szerint alkalmazott leírások miatt az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél, és az alacsonyabb értéken való értékelés (a terven felüli értékcsökkenés, az értékvesztés-elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, az 53-56. §-ok szerinti leírásokat meg kell szüntetni a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével.Nyilvánvaló, hogy a mérlegkészítés időszakában rendelkezésre álló információk alapján is el kell végezni a hivatkozott értékeléshez kapcsolódóan a már elszámolt értékvesztés visszaírását. Ez azonban nem zárja ki azt, ha már év közben ismertté válik, hogy a könyv szerinti érték alacsonyabb, mint a piaci érték, mert az értékvesztéssel csökkentett követelést könyv szerinti értékénél magasabb értéken értékesítik, vagy a vevő, az adós az értékvesztéssel csökkentett követelés könyv szerinti értékénél többet fizet, akkor az értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, így a megbízható és valós összkép érdekében a már elszámolt értékvesztést az eladási ár összegéig, illetve a ténylegesen megfizetett követelés összegéig vissza kell írni.Az előbbiekből következik, hogy a követeléseknél értékvesztést elszámolni - általában - a mérlegfordulónapi értékelés alkalmával lehet, illetve kell, míg az értékvesztés visszaírására (ha annak a feltételei év közben teljesülnek) év közben is sor kerülhet, de a mérlegfordulónapi értékelés keretében is.Ha a már ismertetett esetekben év közben nem írjuk vissza az elszámolt értékvesztést a ténylegesen megtérült összegben, akkor az eredménykimutatás nem valós képet fog mutatni (nem az eredményben, hanem az eredményre ható tényezőkben):- a követelések értékesítése esetén a könyv szerinti érték és az eladási ár különbözete úgy jelenik meg, mint a követelésértékesítés nyeresége (pedig a követelést eredeti összegénél alacsonyabb értéken adták el, esetleg engedményezték);- az értékvesztéssel csökkentett követelés esetén, ha a vevő, az adós többet fizet, de maximum annyit, mint az eredeti követelés összege, akkor a különbözetet - a számviteli törvény egyéb előírásai figyelembevételével - az egyéb bevételek között kell kimutatni.Még[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8392
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Kis összegű követelések értékvesztése
Kérdés: Társaságunknál a fogyasztónként kis összegű követeléseknél az értékvesztés összegét ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában határozták meg. Erre a számviteli törvény lehetőséget adott. A következő évben újból megállapítjuk a fogyasztónként kis összegű követelések - előbbiek szerinti - értékvesztését, azt egyéb ráfordításként elszámoljuk, az előző évben elszámolt értékvesztés teljes összegét pedig visszaírjuk egyéb bevételként. A társaság ezt az elszámolási módot azért alakította ki, mert nem tudta másként az értékvesztéssel összefüggő korrekciókat a társasági adó logikája szerint megvalósítani. Helyes ez az értékvesztés-visszaírási gyakorlat?
Részlet a válaszból: […]egyszerűsíti, de az elszámolás (a könyvelés) szabályain nem változtat!Az Szt. 55. §-a (3) bekezdésének előírásaiból az is következik, hogy a korábban elszámolt értékvesztést részben vagy teljesen visszaírni csak a mérlegfordulónapi értékelés keretében lehet. Valószínűsíthető, hogy az előző üzleti év mérlegfordulónapján a vevőnként, az adósonként kis összegű követelések egy része a tárgyév mérlegfordulónapján már nem szerepel a követelések nyilvántartásában, mert azt a vevő, az adós kiegyenlítette, vagy behajthatatlan követelésként az leírásra került. A nyilvántartásokban már nem szereplő követeléseknél az értékvesztést a számviteli nyilvántartásokban visszaírni nem lehet. A bruttó (a kérdésben leírt) módon történő elszámolással az év közbeni változások hatása nem szűrhető ki. Ezért nem helyes a kérdésben leírt gyakorlat. [Megjegyzés: a követelés értékvesztéssel csökkentett bekerülési értékét meghaladóan realizált összeget az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének g) pontja alapján egyéb bevételként kell elszámolni. Az év közben kiegyenlített, illetve behajthatatlan követelésként leírt követelések értékvesztésének az adóalap megállapításánál figyelembe veendő összegét a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja szabályozza.]Ahhoz, hogy az Szt. 55. §-a (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak eleget lehessen tenni, az szükséges, hogy a társaság a vevőnként, az adósonként kis összegű követeléseket csoportosítsa.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8203
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Követelések értékvesztésének visszaírása
Kérdés: Cégünknél a vevő, az adós a vele szembeni, 2015-től kimutatott követelés eredeti értékét teljes összegében kiegyenlítette több mint két év után, amely követeléshez kapcsolódóan 2016-ban értékvesztést számoltunk el, emiatt a befolyt összeg meghaladja a követelés könyv szerinti értékét. Hogyan kell elszámolni a követelés könyv szerinti értékét meghaladó bevételt? Tekintettel a bevételi többletre, a követelés korábban elszámolt értékvesztése visszaírható?
Részlet a válaszból: […]mérlegfordulónapi értékelés keretében történhet.Az Szt. 57. §-a a mérlegben szereplő eszközök és források értékelésével foglalkozik. Ez a paragrafus fogalmazza meg általánosságban azt, hogy mikor kell az eszközök bekerülési értékét csökkenteni, illetve mikor kell például a korábban elszámolt értékvesztést visszaírni. Mivel a mérlegkészítési kötelezettség a mérlegfordulónaphoz kapcsolódik, a mérlegtételeknél, a mérleget alátámasztó leltárban szereplő tételeknél kell az értékelési szabályokat alkalmazni.Mivel a mérlegfordulónap előtt kiegyenlített (de ideértve az eladott vagy bármilyen jogcímen a könyvekből kivezetett) követelés már nem szerepelhet a mérlegfordulónapi leltárban, a mérlegben, így azokra a bevezetőben hivatkozott előírások nem alkalmazhatók, azaz ezen követeléseknél az értékvesztés visszaírására nincs lehetőség.[Zárójelben megjegyezzük, ha az értékvesztéssel csökkentett követelést a mérlegfordulónapot követően (például január 3-án) kiegyenlítette a vevő, az adós, indokolt a mérlegfordulónapi értékelés keretében az előző (vagy azt megelőző) évben elszámolt értékvesztést részben vagy teljes összegében visszaírni, és ezzel növelve annak a könyv szerinti értékét!]Az értékvesztés elszámolása miatt csökkentett összegű követelés kiegyenlítésének elszámolása:a) a követelés könyv szerinti értéke egyenlő a követelés eredeti, a vevő által elismert értékének az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az esetleg visszaírt értékvesztés összegével növelt értékével, még akkor is, ha külön főkönyvi számlán (311.) van az eredeti követelés összege, és ez másik számlán (315.) az elszámolt és még vissza nem írt értékvesztés összege;b) ha a követelés teljes összegében kiegyenlítik, akkor a befolyt összeg a követelés eredeti számláján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7378
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Követelések értékvesztésének megállapítása
Kérdés: A vagyongazdálkodási társaság az önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakásbérleményeket kezeli, bérbe adja, bérleti jogviszonyban áll a bérlőkkel. A bérlők négy év alatt több mint 170 millió Ft hátralékot halmoztak fel. A bérlők zöme magánszemély. A felhalmozódott követelésekre százalékos mértékben értékvesztést számoltunk el, amelynek a mértékeit - a könyvvizsgálóval egyeztetve - a számviteli politikában rögzítettük. A követelések jogi úton történő behajtása akár évekig (a bérlő haláláig) is eltarthat. Van-e arra lehetőség, hogy az éven túli tartozások esetében - a számviteli politikában rögzített - 100%-os értékvesztés elszámolásától eltérjünk?
Részlet a válaszból: […]különösen nem úgy, hogy a 271-360 nap közötti határidőn túli követeléseknél 25%, az éven túliaknál 100% az értékvesztés mértéke.A számviteli politikában a vevők, az adósok minősítésének szempontjait kell rögzíteni, és nem az értékvesztés elszámolásának mértékét.A vevő, az adós (a magánszemély bérlő esetében is) minősítésénél abból indokolt kiindulni, hogy fizetőképes, de nem fizet (a végrehajtás eredménnyel járhat), nem fizetőképes (fizetésképtelen), a szerződésben kikötött fizetési garanciákat, biztosítékokat teljesíteni tudja, a zálogjog érvényesíthető-e? Mindezeket dokumentálni kell.A kérdés szerint a lakásbérlők esetében a felszólítások megküldését követően fizetési meghagyást bocsátanak ki, illetve a bérleti szerződést felbontják. A tapasztalati adatok alapján nyilvánvaló, hogy a fizetési meghagyások többsége - lehet, hogy 360 napon túl - eredménnyel jár, legfeljebb csökkentett összegben (a várható különbözet összegében indokolt az értékvesztés összegét meghatározni). Valószínű, hogy a magánszemély bérlők jól körülhatárolható részénél a fizetési meghagyás nem jár eredménnyel. Ez jogcím lehet a követelés teljes összegére történő értékvesztés elszámolására, továbbá a bérleti szerződés felmondására, a kilakoltatásra, illetve - ha a bérleti szerződésben erre az esetre rögzítették - a bérlő ingóságainak a végrehajtás során történő értékesítésére, az értékesítés során befolyó bevételből a követelés legalább részbeni kiegyenlítésére. (Ez esetben a várhatóan meg nem térülő összeg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5984
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: ,