Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: Felszámolás alatti társasággal szembeni követelésünk teljes összegére az előző évben értékvesztést számoltunk el. A bíróságtól megérkezett a végzés, hogy az adós gazdálkodó szervezetet megszünteti, a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezi, a hitelezői igények kielégítésére vagyoni fedezet nincs. Hogyan kell ez esetben könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a követelés eredeti összegét a 3112. Belföldi peresített kétes követelések számla Tartozik oldalán mutatják ki, és az ezzel azonos összegben elszámolt értékvesztést pedig a 3152. Belföldi peresített kétes követelések értékvesztése és annak visszaírása számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Követelésre elszámolt értékvesztés visszaírása

Kérdés: Lehetséges-e értékvesztés-visszaírás, ha a követelés behajthatatlanná válik? Ha nem lehet visszaírni az értékvesztést, az hogyan tűnik el a könyvekből? Jó-e az a gyakorlat, ha a behajthatatlanná válás miatti leírás előtt, a követelés értékéig visszaírjuk az értékvesztést, és majd a teljes összeget számoljuk el behajthatatlan követelésként?
Részlet a válaszából: […] A behajthatatlanság ténye az értékvesztés visszaírására nem jogalap. Értékvesztés elszámolására az eszközök mérleg-fordulónapi értékelésekor kerülhet sor a vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján a fennálló és a mérlegkészítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Külföldi követelés leírása

Kérdés: A társaság külföldi követelését 5 éve nem tudja behajtani. A külföldi vevőről biztos információi vannak a magyar társaságnak, mert a külföldi cégben tulajdonosi érdekeltsége van. A külföldi cég a kiszállított árukat folyamatosan értékesítette, az ellenértéket pedig felélte. A magyar társaság leírhatja-e követelését, kell-e ehhez a magyar devizahatóság engedélye?
Részlet a válaszából: […] A külföldi követeléseket is az Szt. 55. §-ában foglaltak alapján kell értékelni és a mérlegben szerepelteni. A külföldi vevő minősítése alapján a szóban forgó követelésnél – a rendelkezésre álló információk alapján – bizonyára értékvesztést számoltak már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: A behajthatatlan követelés leírása érdekel, mind a nettó árbevétel, mind az áfa tekintetében. Ennek az áfája is ráfordítás lesz, vagy vissza lehet igényelni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 65. §-ának (6) bekezdése szerint a számviteli nyilvántartásokba jogszerűen felvett követeléseket mindaddig nem szabad kivezetni, amíg a követelést pénzügyileg vagy egyéb módon (a Ptk. szerinti beszámítással, eszközátadással) nem rendezték, váltóval ki nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Követelések, kötelezettségek leírása

Kérdés: Hogyan történik a megszűnt cégekkel szembeni követelések, illetve kötelezettségek elszámolása, leírása?
Részlet a válaszából: […] A számviteli nyilvántartásokba jogszerűen felvett követeléseket mindaddig nem szabad kivezetni, amíg a követelést pénzügyileg nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, esetleg a Ptk. szerint a kötelezettség teljesítésébe be nem számították, illetve amíg azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Vásárolt követelés elszámolása

Kérdés: Követelés vásárlása esetén melyik főkönyvi számlára kell könyvelni a követelés nyilvántartási értékét? A befolyó összeg és a nyilvántartási érték különbözetét hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A Polgári Törvénykönyv XXVII. fejezete rendelkezik a követelések engedményezéséről, átruházásáról. A Ptk. 330. §-a (2) bekezdésében arról rendelkezik, hogy "egyebekben az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az ajándékozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] A követelés engedményezésének számviteli elszámolása attól függ, hogy a követelést az eredeti jogosult engedményezi-e, vagy a vásárolt követelés továbbértékesítése áll-e fenn. Ha eredeti jogosult engedményezi a követelést, akkor az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.

Értékvesztés miatti adóalap-korrekciók

Kérdés: Hogyan kell a társasági adó alapjának megállapításánál 2001-től figyelembe venni a követelések után elszámolt értékvesztést, a követelések visszaírt értékvesztését, a követelések hitelezési veszteségként elszámolt összegét?
Részlet a válaszából: […] A követelések után elszámolt értékvesztés, az elszámolt értékvesztés visszaírása, a behajthatatlan követelés leírása, illetve a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés miatt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, többször módosított 1996. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.
1
2
3