Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

56 találat a megadott követelés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Követelések értékvesztésének visszaírása
Kérdés: A társaságon belül nem tudtuk eldönteni, hogy az előző év(ek)ben elszámolt értékvesztést mikor lehet (esetleg kell) visszaírni, illetve azon is vitatkoztunk, ha a Tao-tv. szerint lehet csökkenteni a korábban elszámolt értékvesztéssel az adózás előtti eredményt, lehet-e csökkenteni, azaz visszaírni a korábban ráfordításként elszámolt értékvesztést? Kérem, segítsenek a fenti kérdésekben dönteni!
Részlet a válaszból: […]amennyiben az 53-56. § szerint alkalmazott leírások miatt az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél, és az alacsonyabb értéken való értékelés (a terven felüli értékcsökkenés, az értékvesztés-elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, az 53-56. §-ok szerinti leírásokat meg kell szüntetni a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével.Nyilvánvaló, hogy a mérlegkészítés időszakában rendelkezésre álló információk alapján is el kell végezni a hivatkozott értékeléshez kapcsolódóan a már elszámolt értékvesztés visszaírását. Ez azonban nem zárja ki azt, ha már év közben ismertté válik, hogy a könyv szerinti érték alacsonyabb, mint a piaci érték, mert az értékvesztéssel csökkentett követelést könyv szerinti értékénél magasabb értéken értékesítik, vagy a vevő, az adós az értékvesztéssel csökkentett követelés könyv szerinti értékénél többet fizet, akkor az értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, így a megbízható és valós összkép érdekében a már elszámolt értékvesztést az eladási ár összegéig, illetve a ténylegesen megfizetett követelés összegéig vissza kell írni.Az előbbiekből következik, hogy a követeléseknél értékvesztést elszámolni - általában - a mérlegfordulónapi értékelés alkalmával lehet, illetve kell, míg az értékvesztés visszaírására (ha annak a feltételei év közben teljesülnek) év közben is sor kerülhet, de a mérlegfordulónapi értékelés keretében is.Ha a már ismertetett esetekben év közben nem írjuk vissza az elszámolt értékvesztést a ténylegesen megtérült összegben, akkor az eredménykimutatás nem valós képet fog mutatni (nem az eredményben, hanem az eredményre ható tényezőkben):- a követelések értékesítése esetén a könyv szerinti érték és az eladási ár különbözete úgy jelenik meg, mint a követelésértékesítés nyeresége (pedig a követelést eredeti összegénél alacsonyabb értéken adták el, esetleg engedményezték);- az értékvesztéssel csökkentett követelés esetén, ha a vevő, az adós többet fizet, de maximum annyit, mint az eredeti követelés összege, akkor a különbözetet - a számviteli törvény egyéb előírásai figyelembevételével - az egyéb bevételek között kell kimutatni.Még[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8392
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Kis összegű követelések értékvesztése
Kérdés: Társaságunknál a fogyasztónként kis összegű követeléseknél az értékvesztés összegét ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában határozták meg. Erre a számviteli törvény lehetőséget adott. A következő évben újból megállapítjuk a fogyasztónként kis összegű követelések - előbbiek szerinti - értékvesztését, azt egyéb ráfordításként elszámoljuk, az előző évben elszámolt értékvesztés teljes összegét pedig visszaírjuk egyéb bevételként. A társaság ezt az elszámolási módot azért alakította ki, mert nem tudta másként az értékvesztéssel összefüggő korrekciókat a társasági adó logikája szerint megvalósítani. Helyes ez az értékvesztés-visszaírási gyakorlat?
Részlet a válaszból: […]egyszerűsíti, de az elszámolás (a könyvelés) szabályain nem változtat!Az Szt. 55. §-a (3) bekezdésének előírásaiból az is következik, hogy a korábban elszámolt értékvesztést részben vagy teljesen visszaírni csak a mérlegfordulónapi értékelés keretében lehet. Valószínűsíthető, hogy az előző üzleti év mérlegfordulónapján a vevőnként, az adósonként kis összegű követelések egy része a tárgyév mérlegfordulónapján már nem szerepel a követelések nyilvántartásában, mert azt a vevő, az adós kiegyenlítette, vagy behajthatatlan követelésként az leírásra került. A nyilvántartásokban már nem szereplő követeléseknél az értékvesztést a számviteli nyilvántartásokban visszaírni nem lehet. A bruttó (a kérdésben leírt) módon történő elszámolással az év közbeni változások hatása nem szűrhető ki. Ezért nem helyes a kérdésben leírt gyakorlat. [Megjegyzés: a követelés értékvesztéssel csökkentett bekerülési értékét meghaladóan realizált összeget az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének g) pontja alapján egyéb bevételként kell elszámolni. Az év közben kiegyenlített, illetve behajthatatlan követelésként leírt követelések értékvesztésének az adóalap megállapításánál figyelembe veendő összegét a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja szabályozza.]Ahhoz, hogy az Szt. 55. §-a (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak eleget lehessen tenni, az szükséges, hogy a társaság a vevőnként, az adósonként kis összegű követeléseket csoportosítsa.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8203
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Követelések faktorálása
Kérdés: A társaság közúti áruszállítással foglalkozik. A likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd - amikor a vevő neki teljesített - utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Mit és hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszból: […]nem fizet, a faktor visszaengedményezi a követelést. A Ptk. szerinti engedményezés valójában adásvétel, az engedményezéssel a követelés véglegesen átmegy az engedményes tulajdonába. Ebből következően - mint a kérdésből is kitűnik - a faktorálás valójában finanszírozási célokat szolgál.Így a faktoringszerződés nem más, mint egy "kölcsönszerződés", amelynek a sajátossága az, hogy a faktorcég (a kölcsönt nyújtó) esedékességkor elsőként nem az adóstól (a kérdező cégtől), azaz az engedményezőtől, hanem az adós kötelezettjétől lesz jogosult a követelés behajtását megkísérelni, és az adóssal szemben csak akkor lép fel, ha a kötelezett nem teljesít (ez utóbbi esetben az adós visszafizeti a kölcsönt, annak megfizeti a kamatát, visszakapja a követelése feletti rendelkezési jogot).A faktoráláshoz kapcsolódó számviteli elszámolások:Mivel a faktorálás nem adásvétel, a faktorált követelés nem megy át a faktorcég tulajdonába, így azt az adósnál (a kérdező cégnél) a könyvekből nem szabad kivezetni, de az analitikus nyilvántartásban a faktorálás tényét fel kell jegyezni, és természetesen a faktorcég nem veheti követelésként nyilvántartásba. (A Ptk. szerint a faktorcégnek a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyeznie!)Ahhoz azonban, hogy a faktor jogosult legyen a követelést behajtani, az adósnak (a kérdező cégnek) a faktorcég rendelkezésére kell bocsátania a faktorált követelésre vonatkozó adatokat, a követeléshez kapcsolódó garanciákat, tájékoztatnia kell a kötelezettet arról, hogy a faktorcégnek köteles teljesíteni.A Ptk. szerint a faktorcég meghatározott pénzösszeget (ezt nem lehet előlegnek tekinteni) fizet, amelyet az adósnál (a kérdező cégnél) a faktorcéggel szembeni kötelezettségként kell kimutatni, mint pénzkölcsönt: T 384 - K 4512.A faktordíj a faktorcég pénzügyi szolgáltatásának ellenértéke, ezért azt az egyéb szolgáltatások költségei között indokolt kimutatni, jelen esetben a faktorcéggel szembeni kötelezettséget növelő tételként: T 532 - K  4512.Amikor a faktorcég felé a kötelezett (a vevő) teljesített,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8180
4. találat: Értékvesztéssel csökkentett behajthatatlan követelés - áfa
Kérdés: Van egy követelés még 2015-ből 227.060 Ft értékben. 2016-ban 109.000 Ft értékvesztést elszámoltam, amivel a társaságiadó-alapot növelem. Most behajthatatlanná vált. Pénzforgalmi áfa szerint könyvelek. Hogyan kell most kivezetnem, hogy a pénzforgalmiáfa-számlámon is kivezetésre kerüljön?
Részlet a válaszból: […]kézhezvételekor állapítja meg.A törvényi előírásból az következik, hogy az áfabevallásba a fizetendő adót csak az ellenérték kiegyenlítésekor, jóváírásakor kell beállítani. Ezért fizetendő áfaként a 467. számlára is csak ekkor szabad könyvelni. Tekintettel azonban arra, hogy a számlának ez esetben is tartalmaznia kell a fizetendő áfát, és így azt a vevővel szembeni követelés is magában foglalja, a fizetendő áfát is könyvelni kell, de nem a 467. számlára, hanem egy elszámolási, technikai számlára (pl. 4798 számlára).A fentiek alapján a könyvelés 2015-ben:T 311 (227.060) - K 91-92 (178.780)4798 (48.280)2016-ban az értékvesztés elszámolása: T 8662 - K 315 (109.000 Ft).Könyvelés akkor, amikor behajthatatlanná vált a követelés:- az elszámolt értékvesztés megszüntetése: T 315 - K 8691 (109.000 Ft),- mivel a követelés behajthatatlan, áfafizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7940
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Követelések, kötelezettségek év végi egyeztetése
Kérdés: A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél a számla 2018. évi vevői követelés, a partnernél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. A követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor kell elhatárolásként könyvelni? Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi meg a felhasználónak, hogy az előző időszakra rögzítse a számlát. A számviteli törvény értelmezése sem egyértelmű.
Részlet a válaszból: […]teljesítés időpontja is). Az áfafizetési kötelezettség az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontjához kapcsolódik. Ha ez utóbbi eltér az Szt. szerinti teljesítéstől, akkor a fentebb hivatkozott előírásból következik, hogy külön a számviteli, a szerződés szerinti teljesítési időpontot is fel kell tüntetni a számlán.Az eladónál, a szolgáltatónál az árbevétel elszámolásának dokumentuma a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított számla, amelyet a vevő, a szolgáltatást igénybe vevő elfogadott, elismert.A leírtakból egyértelműen következik, hogy ugyanazon számlát a vevőnek kötelezettségként ugyanazon időponttal (időszakra) kell könyvelnie, mint az eladónál vevői követelésként. Ha nem így van, akkor vagy a vevő, vagy az eladó törvényellenes módon járt el.Egyértelmű a könyvelés vevőnként, szállítónként a számla alapján akkor, ha a teljesítés időpontját határozták meg, illetve akkor, ha a teljesítés időszakát (például a közüzemi szolgáltatásoknál) rögzítették, és ez az időszak teljes terjedelmében a mérleggel lezárásra kerülő üzleti éven belül van.Abban az esetben, ha az osztható szolgáltatás az üzleti évről a következő üzleti évre áthúzódik, akkor - akár van számla, akár nincs - a mérleggel lezárásra kerülő üzleti évre jutó szolgáltatás értékét a szolgáltatónál árbevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben, a szolgáltatást igénybe vevőnél a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben kell költségként elszámolni. (Nem a számla kerül könyvelésre, hanem egy számítási anyag belső bizonylat alapján.)Utalni kell arra is, hogy a számviteli előírások ismerik a nem számlázott szállításokat (ha a termékbeszerzés a mérlegfordulónapig megtörtént), illetve a nem számlázott szolgáltatásokat (ha a szolgáltatás igénybevétele a mérlegfordulónapig megtörtént), amelyek könyvelése belső bizonylat alapján történik, számla hiányában is.Összefoglalva: törvénysértésre vezethető vissza az, ha ugyanazon számla az eladónál 2018. évi vevői követelés, a vevőnél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség.Egyéb esetek:Ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7923
6. találat: Pénzeszközök vagy követelések
Kérdés: A kft. 2018 utolsó munkanapján készpénzt fizetett be a pénztárból a bankszámlájára, de a bankkivonaton ez az összeg csak 2019 első munkanapján jelent meg jóváírásként. A 2018. évi beszámolóban ezt az összeget a Pénzeszközök vagy a Követelések között kell kimutatni? A kft. üzleteiben 2018 utolsó munkanapjaiban az ügyfelek által bankkártyával kiegyenlített vásárlások értékét csak 2019 januárjában írják jóvá a bankszámlán. A mérlegben ezeket a tételeket a Pénzeszközök vagy a Követelések között kell kimutatni?
Részlet a válaszból: […]bankszámla között. A kérdés csak az lehet, hogy az átvezetési számlán lévő készpénzt a mérlegben a "Pénztár, csekkek" soron, vagy a "Bankbetétek" soron indokolt kimutatni. Mivel az átvezetési számlán lévő készpénz a bankszámlán lévő összeget fogja növelni, annak összegét a "Bankbetétek" soron indokolt kimutatni. (A "Bankbetétek" soron bemutatásra kerülő összeget a bankkivonat és az átvezetési számla együttesen támasztja alá.)Más a helyzet a bankkártyával történt fizetés esetében. A bankkártyával fizetett összeg nem készpénz, és még nincs a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7854
Kapcsolódó tárgyszavak:
7. találat: Követelésvásárlás az önkormányzatnál
Kérdés: Az önkormányzat x forintért követelést vásárolt, melynek a nyilvántartási értéke jóval több, mint a vételár. Hogyan kell könyvelnünk?
Részlet a válaszból: […]és T 0022 - K 053552Pénzügyi számvitelben egyéb ráfordításT 8435 - K 4213Pénzügyi teljesítés:Költségvetési számvitelben kiadásT 053553 - K 003Pénzügyi számvitelbenT 4213 - K 3311A vásárolt követelés nyilvántartásba vételeKöltségvetési számvitel szerint:T 094112 - K 0041Pénzügyi számvitel szerintT 3514 - K 9244 a kifizetett összeggel egyezőenEllenérték befolyik:Előírt követelésnek megfelelő összegKöltségvetési számvitelbenT 005 - K 094113Pénzügyi számvitelbenT 3311 - K 3514Ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7812
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Követelés elévülése
Kérdés: A 2015. évi szállítói tartozást hány év után lehet kivezetni a könyvekből, ha fizetési felszólítást nem alkalmaztak? Az azt terhelő áfát hogyan kell a nyilvántartásban rendezni?
Részlet a válaszból: […]vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, ... kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak.A kérdés szerinti esetben a szállító már teljesített, amely teljesítést a kérdező cég elismerte. A szállítói számla tartalmazza a fizetési határidőt, azaz a követelés esedékessé válásának napját. A kérdező cég azonban nem fizetett, várja, hogy a szállítói követelés (nála kötelezettség) elévüljön.Mielőtt a válasszal továbbmennénk, utalni kell arra, hogy a Ptk. szerint az elévülés nyugvásának (amikor a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni) időtartama meghosszabbítja az elévülés időtartamát, és lehetnek olyan esetek, amelyek az elévülést megszakítják, és az elévülés újból kezdődik.Az elévülést megszakítja- a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése (az adott esetben a szállító fizetési felszólítására - mivel nem kaptak - nem kellett reagálni);- a kötelem megegyezéssel történő módosítása és egyezség;- a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott;- a követelés csődeljárásban történő bejelentése.A 2015. évi szállítói tartozás - az 5 év alapján - még nem évült el, ha ettől eltérő, rövidebb elévülési időtartamban nem állapodtak meg írásban.A törvényi előírások idézésén túlmenően megjegyezzük: a vevőnek, a megrendelőnek a szállítói számlát nem akkor kell kiegyenlítenie, amikor erre a figyelmet írásban felhívják, amikor fizetési felszólítást kap, hanem akkor, amikor a szállítóval kötött szerződésben rögzítettek szerint az ellenértéket meg kell fizetnie. Ha az eladó, a szállító nem kéri az ellenértéket, akkor felmerülhet az is, hogy tényleges teljesítés nem volt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7802
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Behajthatatlanként leírt követelés minősítése
Kérdés: A kft. megalakulása után az rt. helyett kifizette a szolgáltatói számlákat, majd azokat továbbszámlázta az rt.-nek. Az rt. nem fizetett, a kft. a követelést behajthatatlannak minősítette, mert a bíróság az rt.-t fizetésképtelennek minősítette, amelyet a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyott, mert a bank több milliárd forintos zálogjogot jegyeztetett be. Helyesen jár el a kft.?
Részlet a válaszból: […]nélkülözhetetlen szolgáltatások kerültek veszélybe, ha nem fizetik ki az rt.-t terhelő számlákat. Az rt. helyett kifizetett számlák továbbterhelése (továbbszámlázása) az rt.-re pedig a szolgáltatások tényleges igénybevétele esetén jogosnak tűnik.Amennyiben a kft. követelése jogos volt, akkor a fizetési határidőn túli követelések behajthatatlan követeléskénti leírása a kérdésben leírtak alapján kellőképpen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7715
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Bíróság által megítélt követelés
Kérdés: A vevő nem ismerte el a teljesítést, így azt pereltük. A bíróság követelésünket jogosnak ítélte, és végzésével kötelezte a vevőt az ellenérték megfizetésére. A jogerős bírósági ítélet alapján számlázhatunk, az áfa felszámításával? Akkor is, ha a vevő továbbra sem fizet?
Részlet a válaszból: […]árbevételként könyvelni kell (természetesen az eladott termék, a nyújtott szolgáltatás készleten lévő beszerzési értékének, illetve közvetlen önköltségének a kivezetésével).A jogerőre emelkedett követelés megítélt összegének a könyvelése, jellegének megfelelően:- a számla kibocsátójánál árbevételként (mert még nem volt számlázás), az árbevétel helyesbítéseként (mert a számlázott értéket a vevő korábban teljes összegében nem fogadta el);- a számla címzettjénél (a vevőnél, a megrendelőnél) beszerzésként, igénybe vett szolgáltatásként (mert a számla alapján ilyen jogcímen még nem számolt el), a beszerzés, az igénybe vett szolgáltatás helyesbítéseként (mert korábban az eladó, a szolgáltató számláját csak részben fogadta el).A bíróság által megítélt követelés kapcsolódhat tárgyi eszköz, immateriális jószág értékesítéséhez is, amikor a megítélt követelést az áfa felszámításával számlázni kell, a számla kibocsátójánál egyéb bevételként, az egyéb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7666
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 56 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést