Találati lista:
11. cikk / 1677 Magánszemély részére folyósított kölcsön elengedése utáni szocho
Kérdés: Magánszemély kölcsönt kapott egy társaságtól. A folyósított kölcsönt a felgyűlt kamatokkal együtt a társaság elengedte a magánszeméllyel szemben, a követelést kivezette a könyveiből. A társaság az elengedés időpontjában nem állt semmilyen jogviszonyban a magánszeméllyel, a kölcsön és kamatai elengedéséről megállapodást kötöttek, melyben a társaság felhívta a magánszemély figyelmét, hogy az ebből származó bevétel egyéb jövedelemként adóköteles, és a magánszemély köteles a személyi jövedelemadó megfizetésére. Kérdésem arra irányulna, hogy ebben az esetben a magánszemély figyelembe veheti-e azt a bevételt olyan egyéb jövedelemként, mely után a magánszemély köteles a szocho megfizetésére, és így a „kapott” bevétel 89%-át kell jövedelemként figyelembe vennie? A magánszemély a bevétel megszerzésének évében elért, összevont adóalapba tartozó jövedelme meghaladja a szochofizetési felső határt, így esetében ezen jövedelem után külön szochofizetési kötelezettség már nem terhelné.
12. cikk / 1677 Saját kibocsátású egycélú utalvány elszámolása
Kérdés: Cégünk saját kibocsátású egycélú utalványt szeretne adni üzleti partnereinek ajándékba. Az utalványok csak társaságunknál vásárolhatók le. A kibocsátástól/átadástól a beváltásig milyen könyvelési lépések vannak? Mikor és milyen áfakulccsal (-kóddal) kell a számlát kiállítani? Az Áfa-tv. 18/A. §-ának (4) bekezdése a kibocsátó általi ingyenes átruházást kiveszi az adóztatandó ügyletek közül, így – véleményem szerint – csak a tényleges teljesítéskor van számlakiállítási kötelezettség, méghozzá a teljes összegről (áfásan).
13. cikk / 1677 Visszaváltási díj könyvelése
Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnál a nem újrahasználható termékek DRS visszaváltási díjának könyvviteli elszámolása az alábbi: Az áruk beszerzésekor, a bekerülési érték részeként (T 26. Kiskeráruk – K 45. Belföldi szállítók) kerül nyilvántartásba. Az áruk fogyasztó felé történő értékesítésekor (T 38. Pénzeszközök – K 91: Kisker. ért. árbevétele, majd kapcsolódó készletcsökkenés: T 81. Eladott áruk beszerzési értéke – K 26. Kisker. áruk) kerül kivezetésre. A fogyasztó visszaváltja a DRS palackot: T 36. Egyéb követelések – K 39. Pénzeszközök, a MOHU kifizeti a visszaváltásidíj-utalványok értékét: T 38. Pénzeszközök – K 36. Egyéb követelések. A visszaváltáshoz kapcsolódóan a hatályos számviteli törvény 73. §-ának (2) bekezdése és 78. §-ának (5) bekezdése szerint kell-e csökkenteni az értékesítés nettó árbevételét és az eladott áruk beszerzési értékét a levásárolt visszaváltási díjjal a könyvekben, illetve milyen tételkapcsolattal helyes a könyvelése?
14. cikk / 1677 Garanciális visszatartás a mérlegben
Kérdés: A vevői garanciális visszatartásokat a mérlegben a Vevői követelések vagy az Egyéb követelések között kell kimutatni? Ugyanis a számviteli előadásokon több esetben az hangzott el, hogy a vevői garanciális visszatartásokat csak az Egyéb követelések között kell/szabad kimutatni.
15. cikk / 1677 Bankszámláról eltulajdonított pénz nem került vissza
Kérdés: A vállalkozás az ún. „Google-csalás” áldozata lett. Bankszámlájáról több millió forint került idegen számlákra, amelyeket nem sikerült visszaszerezni. A bank 70%-os kártalanítást fizetett. Kérem, ismertessék az események helyes könyvelését és azok adóra gyakorolt hatását mind a Tao-tv., mind a kiva esetében!
16. cikk / 1677 Beruházás ellenértékeként hitelesített energiamegtakarítás (HEM)
Kérdés: Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?
17. cikk / 1677 Jelzáloggal terhelt ingatlan értékesítése a vevőnél, az adósnál
Kérdés: A helyes jogalkalmazás érdekében szeretném a véleményüket kérni az alábbi témában:
Egy belföldi gazdasági társaság („A” vállalkozás) ingatlannal rendelkezik. Ezen ingatlanra a vállalkozás anyavállalata („B” vállalkozás) saját hitelének fedezeteként 15 évvel korábban jelzálogjogot jegyeztetett be. Időközben „A” vállalkozás tulajdonosi szerkezete megváltozott (több évvel korábban), egymástól független felek lettek, nincs kapcsoltság a tulajdonosi szerkezetükben sem. A hitel a mai napig nem került visszafizetésre, illetőleg a „B” vállalkozás felszámolási eljárás alá került, vagyona az előzetes információk alapján nem fedezi a fennálló kötelezettségeit, az a hitel sem kerül visszafizetésre, aminek a fedezete a terhelt ingatlanon lévő jelzálogjog. „A” vállalkozás ingatlanját jelzáloggal terhelten értékesítené (ehhez a hitelt nyújtó bank hozzájárul), mivel már nincs szüksége az ingatlanra, illetve annak fenntartása folyamatos terhet jelent (pl. építményadó, közös költség). A vevő (független gazdasági társaság) az ingatlan teher nélküli piaci áránál jelentősen alacsonyabb árat fizetne, mivel jelzáloggal terhelten venné meg az ingatlant. Az értékesítéssel egyidejű tehermentesítés esetén a teljes vételár a hitelt nyújtó bank javára kerülne utalásra a „B” vállalkozás által felvett hitel törlesztéseként, „A” vállalkozás a vételárból így egyáltalán nem részesülne. A „B” társasággal szemben követelést ezzel kapcsolatban „A” társaság nem tud eredményesen érvényesíteni a felszámolási eljárás, illetve a vagyonának hiánya miatt. Ez esetben a jelzálogteherrel nem terhelt piaci árnál jóval alacsonyabb vételár alkalmazása „A” társaság esetében jelenthet-e adóproblémát (társasági adó, áfa…)? Esetlegesen társasági adóban kell-e adóalap-növelő kiigazítást végezni az értékesítéssel kapcsolatban?
Egy belföldi gazdasági társaság („A” vállalkozás) ingatlannal rendelkezik. Ezen ingatlanra a vállalkozás anyavállalata („B” vállalkozás) saját hitelének fedezeteként 15 évvel korábban jelzálogjogot jegyeztetett be. Időközben „A” vállalkozás tulajdonosi szerkezete megváltozott (több évvel korábban), egymástól független felek lettek, nincs kapcsoltság a tulajdonosi szerkezetükben sem. A hitel a mai napig nem került visszafizetésre, illetőleg a „B” vállalkozás felszámolási eljárás alá került, vagyona az előzetes információk alapján nem fedezi a fennálló kötelezettségeit, az a hitel sem kerül visszafizetésre, aminek a fedezete a terhelt ingatlanon lévő jelzálogjog. „A” vállalkozás ingatlanját jelzáloggal terhelten értékesítené (ehhez a hitelt nyújtó bank hozzájárul), mivel már nincs szüksége az ingatlanra, illetve annak fenntartása folyamatos terhet jelent (pl. építményadó, közös költség). A vevő (független gazdasági társaság) az ingatlan teher nélküli piaci áránál jelentősen alacsonyabb árat fizetne, mivel jelzáloggal terhelten venné meg az ingatlant. Az értékesítéssel egyidejű tehermentesítés esetén a teljes vételár a hitelt nyújtó bank javára kerülne utalásra a „B” vállalkozás által felvett hitel törlesztéseként, „A” vállalkozás a vételárból így egyáltalán nem részesülne. A „B” társasággal szemben követelést ezzel kapcsolatban „A” társaság nem tud eredményesen érvényesíteni a felszámolási eljárás, illetve a vagyonának hiánya miatt. Ez esetben a jelzálogteherrel nem terhelt piaci árnál jóval alacsonyabb vételár alkalmazása „A” társaság esetében jelenthet-e adóproblémát (társasági adó, áfa…)? Esetlegesen társasági adóban kell-e adóalap-növelő kiigazítást végezni az értékesítéssel kapcsolatban?
18. cikk / 1677 Diszkontkincstárjegy vásárlása
Kérdés: A kft. a MÁK-nál 2025. 08. 15-én értékpapírszámlát nyitott. Utalt erre a számlára a céges bankból 10 millió forintot. Vásárolt 9.992.997 forintért diszkontkincstárjegyet, amelynek a lejárati ideje: 2025. 10. 29., névértéke: 10.110.000 forint. Kérem, könyvelési tételekkel levezetve segítsenek a fenti értékpapír vásárlásának könyvelésében, illetve tájékoztatásukat kérem a fenti értékpapír nyilvántartásával és adózásával kapcsolatosan is.
19. cikk / 1677 Tulajdoni rész bizalmi vagyonkezelésbe adása
Kérdés:
Hogyan működik a bizalmi vagyonkezelés abban az esetben, ha a vagyonrendelő magánszemély, aki „A” cég 100%-os tulajdonosa, a teljes tulajdoni részét bizalmi vagyonkezelésbe adja „B” bizalmi vagyonkezelő cégnek. „A” cég részben vásárolt anyagokból, részben a vele bérmunkaszerződéssel dolgozó vállalkozók által előállított alkatrészekből szereli össze az általa értékesített termékeket, saját munkaerő igénybevételével. Hogyan kell ebben az esetben lebonyolítani fenti folyamatokat?
– Ki köti a szerződést a vállalkozókkal?
– Ki foglalkoztatja az alkalmazottakat?
– Ki fogadja be az anyagbeszerzéssel kapcsolatos számlákat, és vezeti a készletnyilvántartást?
– Ki számláz stb.?
Szeretném a segítségüket kérni azzal kapcsolatban is, hogy hol találhatok ezzel a témával kapcsolatban jól használható szakirodalmi anyagot.
20. cikk / 1677 Földterület rendelkezésre tartásának díja
Kérdés: Napelempark telepítésével foglalkozó cég több földterület adásvételére vonatkozó előszerződést köt magánszemély tulajdonosokkal annak érdekében, hogy a későbbiekben a park használatbavételi engedélyének megszerzése esetén a földterület tulajdonjoga a cégre szálljon át. Az előszerződésben meghatározott határidőben a cégnek a vételárat előre ki kell fizetnie a magánszemélyeknek. A cég a vételár előrefizetéséig rendelkezésre tartási díjat fizet a földterület rendelkezésre tartása és az azon alapított terhek viselése ellenértékeként. A rendelkezésre tartás magában foglalja az eladók közreműködését a napelempark létesítéséhez szükséges engedélyek megszerzése során (pl. helyszíni vizsgálatok és mérések) és a földterületen alapított terhek tűrését (pl. jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom alapítása). Amennyiben a cég végül nem kapja meg a parkra a használatbavételi engedélyt, a földterület tulajdonjoga nem a cégre, hanem harmadik félre kerül átruházásra a magánszemély által. A harmadik fél a vételárat a cégnek fizeti meg, tekintettel arra, hogy a cég azt a magánszemélynek már előre kifizette. Az előzőekben leírt rendelkezésre tartási díj része-e a földterület bekerülési értékének?
