Találati lista:
1181. cikk / 1674 Késedelmi kamat utólagos felszámítása
Kérdés: Partnerünk évekkel ezelőtt (2004-ben és 2005-ben) féléves késéssel egyenlítette ki nagy összegű számláinkat. Most érvényesíteni szeretnénk a késedelmi kamatot és a kamatos kamatot (a késedelmi kamatnak a napjainkig görgetett, kamatoztatott összegét). Milyen feltételekkel érvényesíthetjük a késedelmi kamatot? Kell-e előzetes felszólítás? Érvényesíthetjük-e a kamatos kamatot? Mikor, milyen számlát kell kiállítanunk a kamatról?
1182. cikk / 1674 Fizetendő késedelmi kamat
Kérdés: Egyik szállítónk 2008. 05. 19-én küldte ki cégünknek késedelmi-kamat levelét, ami a 2007. 10. 10-től 2007. 11. 29-ig terjedő időszakról szól. A mérlegkészítés időpontja 2008. 02. 15-e volt. Hogyan könyveljük a késedelmi kamatot? Jogosan küldték ki majd fél évvel a befizetések után a késedelmikamat-közlést?
1183. cikk / 1674 Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése
Kérdés: 2008 márciusában jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg cégünket. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2007. évre könyveltem, mivel az korábbi éveket érint, és még a mérlegkészítés időpontja előtt ismertté vált. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2008. évre könyvelném.
1184. cikk / 1674 Ügyvédi iroda által fizetett illeték áthárítása
Kérdés: Az ügyvéd (jogi képviselő) az elektronikus cégbejegyzési eljárás keretében – elektronikus úton – saját bankszámlájáról fizeti meg az eljárási illetéket, valamint a közzétételi díjat. A szolgáltatásról készített számlájában érvényesíti megbízója felé ezen költségeit. Az ügyvédnél milyen költségkategóriában számolható el a felmerült kiadás? Lehet-e közvetített szolgáltatás? Ha igen, milyen formában kell feltüntetni?
1185. cikk / 1674 Ügyvédi iroda szétválása
Kérdés: Melyek egy ügyvédi iroda jogutóddal történő szétválásának adózási feladatai? Milyen bevallási kötelezettségek kapcsolódnak a szétváláshoz?
1186. cikk / 1674 Közvilágítás-beruházás térítés nélküli átadása
Kérdés: A kft. központi telepe bejáratának átalakítását az illetékes kht. a közvilágítás elkészítéséhez kötötte. A kht. a régi épület bővítésének használatbavételi engedélyét nem adta meg, amíg a közvilágítást el nem készítettük. A közvilágítás költsége 4400 E Ft + áfa. Az APEH tájékoztatója szerint a közvilágítás nem szolgálja az adóköteles bevételszerző tevékenységet, ezért az áfa nem vonható le, a térítés nélküli átadást nem terheli áfa, és az átadónak nincs számlázási kötelezettsége. Az átadott villanyhálózatot további 16 százalék társasági adó és 4 százalék különadó is terheli. Az ingyenes átadás más szolgáltató jogtalan vagyonnövekedését és gazdagodását idézi elő. Helyes ez így?
1187. cikk / 1674 Biztonsági őrzéshez szükséges eszközök
Kérdés: Cégünk biztonsági őrzéssel, valamint vagyonvédelmi berendezések ügyfelek részére történő beszerzésével, beszerelésével és működtetésével is foglalkozik. Őrzési pályázatot – több esetben – akkor tudunk nyerni, ha az élőerős őrzés mellett vállaljuk, hogy biztonságtechnikai eszközöket is beépítünk az őrzendő objektumba a saját költségünkre. A megbízó ingatlanján beépített eszközök a megbízás lejárta után a megbízónál maradnak. Ez a szerződésben is rögzítésre kerül. Hogyan történjen a számlázás? Csak a szolgáltatást vagy az eszközöket is számlázni kell? Az eszközöket hol kell aktiválni? Hogyan számolja el partnerünk az általa kiállított biztonsági szolgáltatásról szóló számlát? Hogyan kerülnek át a beépített eszközök a megbízó könyveibe?
1188. cikk / 1674 Lakás-előtakarékossági szerződés
Kérdés: A 2008-ban alakult víziközmű-társulat alapszabályában a természetes személyek lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, és azt a társulat javára engedményezték. 477 000 Ft érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelesek, amely összeget a megtakarítás időtartama alatt, havi 1990 Ft/hónapi részletekben fizetnek meg. Hogyan könyveljük a havi érdekeltségihozzájárulás-befizetéseket, amelyeket a társulat negyedévenként továbbutal a tagok lakás-takarékpénztári megtakarítási számlájára? A Pénztár 100 hónap után utalja vissza a tőkésített, állami támogatással növelt érdekeltségi hozzájárulásokat a társulat részére.
1189. cikk / 1674 Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás
Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
1190. cikk / 1674 Behajthatatlan követelés
Kérdés: A vevőtartozások között kimutatott 3 éves tartozásra a társaság 50%-ban értékvesztést számolt el. A társaság követelése behajtására minden lehetőséget igénybe vett. A felszámoló hosszas keresés után, késedelmesen a következőket válaszolta: "Nincs felszámolási nyitó- és zárómérleg, így a felszámolás körébe bevonható vagyont nem lehet megállapítani. A vagyon a felszámolási költségek fedezetére sem lesz elegendő. Az eljárás egyszerűsített formában történő befejezését kell a Fővárosi Bíróságon kezdeményezni. A felszámoló 30 napon belül nyújtja be a Fővárosi Bírósághoz a felszámolásról készített zárójelentést." Ez alapján a társaság leírhatja a vevőtartozást? Kell növelni a társaságiadó-alapot?
