Találati lista:
1191. cikk / 1674 Visszatartás a számlában – jóteljesítési garancia
Kérdés: A társaság ipari tornyok telepítésével foglalkozik. A telepítés befejezését, átadását követően számláz, a számlában jóteljesítési garanciát ad 2 évre 5 százalékos mértékkel. A számlát a megrendelő a garanciával csökkentett összegben megtérítette. Lejárt a garanciális idő, és nem fizeti meg a jóteljesítési garancia miatti különbözetet. A garancia lejárata előtt írásbeli észrevételt tett arra vonatkozóan, hogy nincs megelégedve a szolgáltatással, más szolgáltatóval javíttatta ki a használat közben észlelt hibákat. A visszatartott összeg miatti vevőtartozást hogyan kell minősíteni? Lejárt, határidőn túli? Peres eljárást nem vállal a szolgáltató. Ha a cég a leírást választja, az a társaságiadó-alapot növeli?
1192. cikk / 1674 Ügyvezető írásbeli nyilatkozata
Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
1193. cikk / 1674 Víz- és szennyvízközmű megvalósítása
Kérdés: A 3610. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: 1. Az érdekeltségi hozzájárulás milyen törvényi hivatkozás alapján minősül fejlesztési célra kapott támogatásnak? 2. Akkor is fejlesztési célra kapott támogatás, ha az önkormányzat nevére szólnak a számlák, és a víziközmű-társulat hitelt vesz igénybe? Amikor az önkormányzat nevére szóló számla esedékes, a társulat lekéri a hitelt, és átutalja az önkormányzat részére. 3. Minden egyes tétel könyvelése esetén el kell végezni az elhatárolást? 4. Ha év közben felmerül a társulatnál költség, a fejlesztési célra kapott támogatásból az összes költséget, ráfordítást ellentételező bevételt kell visszavezetni? 5. A társulat megszűnése esetén, a társulat az önkormányzatnak csak követeléseit, kötelezettségeit adja át, a 3. pont szerinti eredménytartalék nem kerül átadásra? 6. A társulatnak szerződése van az egyik lakáskasszával, melynek kedvezményezettje az önkormányzat. Ez esetben a fejlesztési célra kapott támogatásnak milyen eredményt módosító tételei vannak?
1194. cikk / 1674 Két év kapott osztaléka egy éven belül
Kérdés: Ügyfelemnek, "A" kft.-nek 20%-os részesedése van "B" kft.-ben. Korábban minden év júliusában "B" kft. osztalékot utalt "A" kft.-nek, ezt számoltam el tárgyévi (a kifizetés évében) bevételnek "A" kft. könyveiben. Az idén azonban már 2008 áprilisában utalta "B" kft. az osztalékot, "A" kft. mérlegkészítési időpontja előtt. Teheti-e "A" kft., hogy a 2007. évi mérlegében kétévi osztalékot is elszámol, és innentől kezdve mindig a járó osztalékot tünteti majd fel bevételként a beszámolójában?
1195. cikk / 1674 Tag részére nyújtott kölcsön kamata
Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: – a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; – a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; – a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?
1196. cikk / 1674 Utazásközvetítés – utasnak adott engedmény
Kérdés: Ügyfelünk az utazásszervező megbízásából, annak nevében értékesíti a szolgáltatásokat, majd az általa végzett közvetítésről jutalékszámlát bocsát ki az utazásszervező felé. A pénzügyi elszámolás úgy történik, hogy az utazásszervező kiállítja és megküldi az utas nevére szóló számlát ügyfelünknek, aki viszont a közvetítői szolgáltatásról állít ki számlát az utazásszervező felé. Ügyfelünk a két számla különbözetét egyenlíti ki, a közvetítői számlát kompenzálják. Az utazásszervező katalógusáron adja el az utat, ügyfelünk viszont a jutaléka terhére a törzsutasoknak engedményt ad. Az utazásszervező viszont nem hajlandó az utas részére az engedménnyel csökkentett összeget számlázni, ügyfelünktől a kialkudott jutalékról kéri a számlát. Az ügylet szabályszerű lebonyolítására, illetve az engedmény számviteli elszámolására milyen lehetőség van?
1197. cikk / 1674 Jegyrendelés interneten
Kérdés: Társaságunk egy vásár alkalmával ajándéksorsolásos játékot szervezne. A kisorsolt ajándékok a 2008. évi foci-EB-re szóló jegyek lennének. Kollégánk egy internetes oldalon megrendelte és ki is fizette bankkártyával a jegyek árát. Interneten visszaigazoló bizonylatot kaptunk. Később kiderült, csak egy hivatalos weboldal van, ahol a jegyeket meg lehet rendelni. Mi nem ezen rendeltük, és így bizonytalan, hogy megkapjuk azokat. Amennyiben nem kapunk jegyet, és a pénzt sem kapjuk vissza, hogyan számoljuk el az egyéb követelések között kimutatott összeget? Elengedett követelésként? Térítés nélkül átadott pénzeszközként? Van-e utána illetékfizetési kötelezettség?
1198. cikk / 1674 Végrehajtási költség megelőlegezése A válasz idejétmúlt, ugorjon a 3987-es válaszra!
Kérdés: Adósunkkal szemben végrehajtást kértünk, amelynek a lefolytatását a bíróság elrendelte, s kijelölte a végrehajtót. A végrehajtó költségfelhívásában 15 000 forint végrehajtási költség megelőlegezését kéri, mely tárgyi adómentes. A költségfelhívás szerint a végrehajtás során felmerülő költségeket a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. Cégünk átutalta a végrehajtónak a 15 000 forintot, amelyről a végrehajtó semmilyen bizonylatot nem állított ki. Mi alapján könyveljek? Az adós hogyan fogja megfizetni a végrehajtó költségeit? Ha megfizeti, cégünk visszakapja a 15 000 forintot?
1199. cikk / 1674 Helyesbítés: Elengedett osztalék 2008-ban
Kérdés: 2008-ban a tulajdonosok által a cég javára elengedett osztalék után kell-e illetéket fizetni? (Evás kettős könyvvitelt vezető társaságnál az evás időszak előtti osztalékáról van szó, amely után a 25 százalékos evát az elengedéskor a társaság megfizeti!)
1200. cikk / 1674 Pótbefizetés után üzletrész értékesítése
Kérdés: Az X kft. értékesíti egy másik Y kft.-ben szerzett részesedését 2008-ban. A részesedés könyv szerinti értéke 2700 ezer Ft, ezzel alapították a céget. 2007. évben a cégbíróság veszteség fedezetének a pótlására pótbefizetési kötelezettséget írt elő. Az X kft. átutalta az előírt összeget, ami 2000 ezer Ft volt. Az Y üzletrész eladási ára 2700 ezer Ft. Az adásvételi szerződésben nem térnek ki a pótbefizetési kötelezettségre. Kérdésem, hogy mi a teendőm a pótbefizetési kötelezettséggel? A könyvvizsgáló szerint ezt az összeget tovább szerepeltethetem a könyveimben mint követelést. De kivel szemben, a vevővel, vagy az Y kft.-vel? További kérdésem, hogy a gazdasági eseménynek van-e hatása a társasági adóra?
