Saját termelésű készlet a saját boltban

Kérdés: Az új Szt. 78. §-a szerint nem szabad az eladott áruk beszerzési értékében kimutatni a saját kereskedelmi egységbe kiszállított, saját termelésű készletek értékét. Hogyan számoljuk el a saját pékségünk által termelt termékek kiskereskedelmi egységeinkbe kiszállított értékét, hiszen ott más termékeket is értékesítenek? Az egységek elszámoltatása az általuk átvett áruk értékével történik, amelybe a saját termelésű áru is beletartozik.
Részlet a válaszából: […] ...adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Itt a kérdéshez kapcsolódóan a bolti elszámoltatáshoz indokolt nyilvántartási kötelezettség követelményeiről lesz szó.A kérdés szerint a saját boltban nemcsak saját termelésű készletek (pékáruk) vannak, hanem vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága

Kérdés: Mikor járunk el helyesen az értékcsökkenés elszámolásánál, ha azt negyedévenként vagy évenként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...értékig [azaz nulláig], illetve ha maradványértékkel számolnak, akkor a maradványértékig lehet elszámolni.Nagyon fontos és lényeges követelmény az is, hogy a terv szerinti értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától kell elszámolni, még akkor is, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

A számlán szereplő adatok változtatása

Kérdés: Egyik vállalkozásunk megrendelt egy eszközt olyan megjelöléssel, hogy nem a megrendelő lesz a használó. A számlát a szállító a megrendelő nevére állította ki, aki azt visszaküldte azzal, hogy a használó nevére kéri javítani. A javítás kézírással történt. Elfogadható-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...összeegyeztethetetlen gyakorlatot tükröz.Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 16. pontja tartalmazza a számlával szembeni követelményeket. E szerint a számlának – többek között – tartalmaznia kell: a számla kibocsátójának nevét, címét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Továbbképzés: étkezési költség

Kérdés: A dolgozók továbbképzési költségének 50 százalékát a cég fizette. Az oktatásszervezőtől kapott igazoláson szerepel a bentlakásos programon közvetített szolgáltatásként nyújtott étkezés, üdítő, kávé ellenértéke. Ezt az igazolást az adóalap megállapításához adta ki a szervező. Mi a teendője cégünknek és a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...Az oktatásszervező által adott – a kérdésben szereplő – igazolás azonban nem felel meg a számviteli bizonylattal szembeni követelményeknek. Az adott esetben igénybe vett szolgáltatásról van szó, amelynek már a számlából egyértelműen megállapíthatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Forgalommal arányosan utólag kapott engedmény

Kérdés: Az egyéb bevételek között kell az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint kimutatni – a szerződésen alapuló, konkrét termékhez, szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott – engedmények összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg. Ez az előírás ellentétes az összemérés számviteli alapelvvel, a megbízható valós összkép törvényi követelményével. A tárgyévhez kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig befolyt utólag kapott engedmény – az előbbiek érdekében – időbelileg elhatárolható?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az utólag kapott engedmény időbelileg nem határolható el. Ugyanis a forgalommal arányosan kapott engedmény és a termék, a szolgáltatás között, amelyhez az engedmény kapcsolódik, közvetlen kapcsolat nincsen. Így az összemérés számviteli alapelv annál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Határozatlan idejű szerződés szerinti előleg elszámolása

Kérdés: Partnereink részére – határozatlan idejű szerződés szerint – termékeket szerzünk be. A szerződés szerint átlag egyhavi vásárlás finanszírozására egyszeri előleget kapunk, amellyel azonban csak a szerződés megszűnésekor (esetleg sok-sok év múlva) kell elszámolnunk. A kapott előleg miatti kötelezettséget hova soroljuk be a könyvelésnél, illetve a mérlegkészítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti ellenértéket.A hivatkozottak alapján a kérdésben szereplő egyszeri előleg nem igazán felel meg az előleggel szembeni követelményeknek, könnyen minősíthető hosszú lejáratú kölcsönnek. Ezek előrebocsátása után a számviteli elszámolásról.Az új Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Egyszeres könyvvitelről való áttérés utáni beszámoló

Kérdés: A bt. nettó árbevétele alapján egyszeres könyvvitelt vezet, egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést készít. Az új Szt. 177. §-ának (1) bekezdése szerint 2004. január 1-jével át kell térnie a kettős könyvvitelre. Az áttérés után a bt.-nek milyen beszámolót kell készítenie?
Részlet a válaszából: […] ...beszámolót lehet készítenie. Egyszerűsített éves beszámolót akkor, ha megfelel a 9. § (2)–(4) bekezdésben foglaltakból következő követelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Export: szállítási és rakodási költség megosztása

Kérdés: Az új Szt. 74. §-ának (3) bekezdése szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási költség. Hogyan kell a számlát megbontani és kontírozni, hogy az előírásnak eleget tegyünk, ha az exportáló végzi a szállítást, illetve ha más vállalkozó végzi azt?
Részlet a válaszából: […] ...és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértékét.Ennek a követelménynek csak akkor lehet egyértelműen megfelelni, ha a szállítást, a rakodást végző vállalkozó számlája – a vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, és az megfelel a számviteli törvény elektronikus okirattal szembeni követelményeinek.Egyéb pontosításokAz új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 1-3. és 6. pontjánál a hivatkozás a tőkepiacról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Bérbeadott épület értékcsökkenése

Kérdés: Elszámolható-e értékcsökkenési leírás (5 százalék) a bérbe adott iroda (épület) után, ha értékéből nem veszít, sőt értéke nő? Vagy ez a tárgyi eszköz is abba a körbe tartozik-e, amely után az új Szt. szerint értékcsökkenést nem szabad elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...– különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból adódóan – évről évre nő."Az épületnél, a bérbe adott épületnél azonban ezen követelmények nem teljesülnek, így az új Szt. előírásaival ellentétesen jár el az a társaság, amelyik az új Szt. 52. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
1
128
129
130
135