Osztalékelőleg nem mindegyik tulajdonosnak

Kérdés: A kft. osztalékelőlegről döntött a tulajdoni hányadok arányában. A közbenső mérleg adatai szerint megfelel a feltételeknek. A kifizetést csak az egyik tulajdonos részére akarják teljesíteni, a többi tulajdonos nem kéri a kifizetést. Az ügyvéd ezt nem ellenzi. Nem értek egyet az ügyvéddel, de nem találok a Gt.-ben egyértelmű tiltást a kifizetés eltérő mértékére vagy nem teljesítésére. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 133. §-a valóban csak azt tartalmazza, hogy a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről mikor határozhat. Logikusnak az tűnik, hogy ha a taggyűlés határozott, akkor az osztalékelőleget fizessék ki.Az osztalékelőleg azonban még nem osztalék, elő­fordulhat, hogy azt vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Adózott eredmény kivonása fióktelepnél

Kérdés: A külföldi vállalkozás magyarországi fiók­telepe évek óta nyereséges, a külföldi vállalkozás eddig a fióktelep adózott eredményét nem vonta el. Most úgy döntött, hogy szüksége van a fióktelep eddig felhalmozott adózott eredményének egy részére. A külföldi vállalkozás milyen formában, milyen jogcímen tudja elvonni a magyarországi fióktelepe eredménytartalékában kimutatott adózott eredményt? Egyes vélemények szerint ezt bármikor megteheti, átutalása közvetlenül az eredménytartalékkal szemben könyvelendő. Mások szerint, mivel a fióktelep az Szt. hatálya alá tartozik, a külföldi vállalkozás is csak osztalékként, illetve osztalékelőlegként juthat hozzá a fióktelep adózott eredményéhez. Ha osztalékként, megteheti-e ezt osztalékról (osztalék­előlegről) való döntés nélkül, egyszerű átutalással az eredménytartalékból? Osztalékelőlegnél – ha a hat hónap letelt – kell-e közbenső mérleget készíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya kiterjed a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepére is. Ez következik az Szt. 2. §-ának (1)–(2) bekezdéséből, 7/A. §-ából, de az 1997. évi CXXXII. törvény 12. §-ának (1) bekezdéséből is. Sajátos mentesítési szabályokat az Szt. 35....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Cégvásárlás vagy beolvadás

Kérdés: Az "A" kft. megvásárolta 50 000 E Ft-ért "B" kft.-t. A "B" kft. saját tőkéje 2500 E Ft (jegyzett tőke 3000 E Ft, eredménytartalék: -500 E Ft), a tárgyi eszköz (szántóföld) értéke 2200 E Ft, pénzeszközállomány 300 E Ft. A beolvadást a cégbíróság október 31-i dátummal bejegyezte, és 90 napon belül évközi mérleget kell leadni, amelyben szerintünk szerepelnie kell a beolvadt cég adatainak is. Kérem segítségüket a könyvelésnél és az üzleti vagy cégérték meghatározásánál! Az üzleti vagy cégértéket akkor is le kell írni 5 év alatt, ha nagyrészt földtulajdonból áll? Tételes számszaki kontírozást kérnék!
Részlet a válaszából: […] A kérdés egésze ellentmondásos, egymást kizáró tények halmaza. Válaszunk az alaphelyzet tisztázásáig nem lehet teljes!Abból kell kiindulni, hogy a cégvásárlás ("A" kft. megvásárolta "B" kft.-t) és a beolvadás (amit a cégbíróság bejegyzett) kizárja egymást, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Tőkeleszállítás tőkekivonással

Kérdés: Magánszemély tulajdonában álló társaság 2013. II. félévében tőkekivonással le szeretné szállítani a jegyzett tőkéjét. A 2012. 12. 31-i mérlegében a jegyzett tőkén (100 000 E Ft) felül pozitív tőketartalék (10 000 E Ft) és negatív eredménytartalék (-20 000 E Ft) található. A saját tőke összege a negatív eredménytartalék ellenére is eléri a törvényi minimumot. A tőkeleszállításról szóló határozathoz szükséges-e közbenső mérleg? Van-e szja- és ehofizetési kötelezettség? A jegyzett tőke a korábbi években nem változott. Az adó megállapításához hány évre visszamenőleg kell figyelembe venni a jegyzett tőke saját forrásból történő emelését?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 160. §-ának (2) bekezdése alapján, amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén elő­ször a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni. A kérdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Többségi tulajdonos halála esetén az üzletrész értéke

Kérdés: Kapcsolódóan az 5886. kérdésre adott válaszhoz megjegyzem, az Szt. 21. §-ában nincs utalás arra, hogy az elhunyt tag halálának napjára közbenső mérleget kell készíteni, mint ahogyan írják. Szükségem lenne a jogszabályi helyre való hivatkozásra, mert az örökösödési illetéket a 2011. 05. 31-én közzétett hibás beszámoló saját tőkéje alapján szabták ki, amelyben 17 millió forint összegű tőketartalék volt szabálytalanul.
Részlet a válaszából: […] A választ az illetéktörvény vonatkozó előírásaival kezdjük. Az Itv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján az öröklésiilleték-kötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik. A 7. § szerint az öröklési illeték tárgya a haláleset folytán történt vagyonszerzés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Feltételes tőkeleszállítás vagy valami más

Kérdés: Társaságunknál a tőke szerkezete kritikussá vált. 2012. 12. 31-én a saját tőke: -122 498; jegyzett tőke: 10 000; lekötött tartalék: 8005; eredménytartalék: 37 079; a mérleg szerinti eredmény: -177 582 E Ft. A tagi kölcsön: 139 639 E Ft. Ügyvédünk feltételes tőkeleszállítást javasol úgy, hogy a jegyzett tőkét csökkentsük -122 498 E Ft-tal, majd emeljük fel a tagi kölcsön apportálásával 132 498 E Ft-tal, így a jegyzett tőke nem fog változni. Hány közbenső mérleget kell készíteni? (A kérdező a könyvelési tételeket is ismerteti, helytelenül!) Az ügyvéd szerint, mivel a jegyzett tőke nem változik, csak számvitelileg kell a módosításokat elvégezni, és csak a feltételes tőkeleszállításról kell kétszer közleményt kiadni, valamint a taggyűlési határozatokat kell elkészíteni. Megoldható-e az, hogy a teljes tagi kölcsön összegéből a jegyzett tőkét emeljük, vagy egy része tőketartalék lehet? A közbenső mérleget közzé kell tenni? Van-e a tőkekorrekciónak adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján megállapítható, hogy az ügyvéd nem ért a számvitelhez, a számokkal is problémák vannak, de a Gt. vonatkozó előírásait sem értelmezi helyesen.A Gt. 159. §-ának (3) bekezdése szerint a törzstőke 114. § (1) bekezdésében meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Többségi tulajdonos halála esetén az üzletrész értéke

Kérdés: A kft. 90%-os tulajdoni hányadú tagja 2012. augusztusban meghalt. A társasági szerződés kizárja a kft. üzletrészének az örökösök általi öröklését. 2012 novemberében a megmaradt tulajdonosok módosították a kft. társasági szerződését azzal, hogy az elhunyt többségi tulajdonos üzletrészét a kft. visszavásárolja, amelyet a tagok 5 év alatt váltanak meg. A hagyatéki eljárás 2013. áprilisban volt, a végzésben, illetve a kapcsolódó ügyvédi okiratban rögzítették, hogy az elhunyt tulajdonos üzletrészét piaci értéken 2013-ban két részletben váltja meg a társaság. Az örökösök az ellenérték megváltására 2012 augusztusától jogosultak. A társasági szerződést a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt a többi tulajdonos módosította, még a 2012. évi beszámoló lezárása előtt.
Részlet a válaszából: […] A válaszadó számára furcsa, hogy a társasági szerződés kizárja az üzletrész öröklését, de ez jogi kérdés. Az viszont a jogszabályok ismeretének a hiányára utal, hogy a 90%-os tulajdoni hányadú tag üzletrészéről a kisebbség a hagyatéki eljárás befejezése előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Egyszemélyes kft. üzletrész-bevonása

Kérdés: Egyszemélyes kft. a saját üzletrészét bevonná, tőkekivonással. A társaság saját tőkéje magasabb a jegyzett tőkénél. Ezt 2012. október 1-jén határozták el, a cégbírósági végzés napja 2013. 01. 22. A törzstőkén felüli vagyon terhére, arányosan kivonandó tőketartalék, eredménytartalék összegét hogyan kell meghatározni a cégbírósági végzés napjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A válaszadó a kérdést többszöri elolvasás után sem érti, mivel olyanról szól, ami jogszerűen nem lehetséges.A Gt. 169. §-ának (1) bekezdése szerint: egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. Ebből az következik, hogy az egyszemélyes kft.-nek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Közbenső mérleg tőkeleszállításhoz?

Kérdés: A zrt. 2011. 08. 01-jével közbenső mérleget készített a tulajdonos tőkeleszállítási döntéséhez. A tőkeleszállítás tőkekivonással történik, a tulajdonos részesedést fog kapni. A döntés októberben megszületett, a cégbírósági bejegyzés időpontja 2012. február vége. Kell-e újabb közbenső mérleget készíteni a cégbejegyzés napjával?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt megjegyezzük, hogy sem az Szt., sem a Gt. nemírja elő a tőkeleszállítás előfeltételeként közbenső mérleg készítését.Természetesen nem kifogásolható, ha a tulajdonosi döntés megalapozása érdekébena zrt. közbenső mérleget készít.A Gt. 266-276....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Kilépett ügyvéd osztalékelőlege

Kérdés: Az evás ügyvédi iroda két tagja év közben osztalékelőleget vett fel. Előzetesen mérleget készítettem, az alapján történt a kifizetés. Júniusban az egyik tag kilépett. Mi legyen a sorsa az előírt osztalékelőlegnek? Hogyan kell kezelni számvitelileg és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […]  Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tartalmazza azügyvédi irodákra vonatkozó előírásokat. Ezen előírások között azonban semosztalékról, sem osztalékelőlegről nincs szó. Felmerül a kérdés, hogy azügyvédi irodánál értelmezhető-e az osztalék, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
1
6
7
8
14