Kilépett ügyvéd osztalékelőlege

Kérdés: Az evás ügyvédi iroda két tagja év közben osztalékelőleget vett fel. Előzetesen mérleget készítettem, az alapján történt a kifizetés. Júniusban az egyik tag kilépett. Mi legyen a sorsa az előírt osztalékelőlegnek? Hogyan kell kezelni számvitelileg és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […]  Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tartalmazza azügyvédi irodákra vonatkozó előírásokat. Ezen előírások között azonban semosztalékról, sem osztalékelőlegről nincs szó. Felmerül a kérdés, hogy azügyvédi irodánál értelmezhető-e az osztalék, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvédi iroda osztalékelőlege (eva)

Kérdés: Kötelezően a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyszemélyes evás ügyvédi iroda osztalékelőleg kivételéhez kell-e közbenső beszámolót készíteni? Egyik ügyfelem olyan tájékoztatást kapott, amely szerint az egyszemélyes ügyvédi iroda mentesítve van osztalékelőleg fizetése esetén a közbenső beszámoló készítése alól.
Részlet a válaszából: […]  Az Szt. 21. §-ának (1) bekezdése alapján közbenső mérlegetakkor kell készíteni, ha annak készítését jogszabály kötelezően előírja. Azügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tartalmaz az ügyvédi irodákra vonatkozóelőírásokat. Ezen előírások között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.
Kapcsolódó címkék:    

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
Részlet a válaszából: […]  Az adózott eredmény osztalékként történő kifizetéséhez nemszükséges a jegyzett tőkét leszállítani. A taggyűlés a számviteli törvényszerinti beszámoló elfogadásakor dönthet az adózott eredménynek azosztalékkénti kifizetéséről, ha egyébként az Szt. 39....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Osztalékelőleg átalakulásnál

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van 50-50 százalékos részesedéssel. A társaság a 2009. évi beszámolót 2010. 03. 30-án fogadta el, és döntött 2010. 03. 31-i közbenső beszámoló készítéséről, valamint döntött 2010. 04. 30-i fordulónappal szétválással (kiválással) történő átalakulásról. A közbenső mérleg alapján 10 millió forint osztalékelőleget hagyott jóvá a 2010. évi mérleg szerinti eredmény terhére. Az osztalékelőleget 2010. 05. 06-án a tagoknak a 25 százalékos személyi jövedelem levonása után átutalta. 2010. 04. 30-i fordulónappal elkészült a vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár. A kiválás a jegyzett tőke, illetve az eredménytartalék 50 százalékával történik, az eszközoldalon egy nagy összegű követelés szerepel. Hogyan kell az átalakulás bejegyzését követően a végleges vagyonmérlegben szerepeltetni az osztalékelőleget, mivel a bejegyzés időpontjáig nem ér véget az üzleti év? Mi a helyes eljárás? Mi a teendő a kapott új adószámmal? Az átalakulás bejegyzéséig van-e kötelezettsége a be nem jegyzett társaságnak?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a vagyonmérleg-tervezetek(az azokat alátámasztó vagyonleltár-tervezetek) elkészítésekor számításbakellett volna venni az osztalékelőlegről való döntést. Erre kétféle lehetőséglett volna: az egyik az, hogy a kiválással létrejövő új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeemelés a törzstőkén felüli vagyon terhére, differenciáltan

Kérdés: A kft. a törzstőkén felüli vagyonából megemelte a törzstőkét. A törzstőkeemelésről a társaság döntött, a taggyűlési jegyzőkönyv szerint: "a taggyűlés a jegyzett tőkét a Gt. 154. §-ának alkalmazásával a törzstőkén felüli vagyonból, ingyenes juttatással a mai nappal ... Ft-tal megemeli." A tőkeemelés a fentiek szerint nem a törzsbetétek arányában történt, hanem attól eltérően, a taggyűlésen hozott határozatnak megfelelően (0 és 9-szeres szorzókkal). Az ingyenes juttatással történt törzstőkeemelés után kinek, milyen járulék-, adó- és illetékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, ha jogszerűen jártak el, akkorsenkinek!A Gt. 141. §-a (2) bekezdésének v) pontja alapján ataggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a törzstőke felemelésekor, illetveaz elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.
Kapcsolódó címke:

Osztalékelőleg januárban?

Kérdés: A gazdasági társaság 2011. január 5-i osztalékelőleg-fizetését e napra készített közbenső mérleggel támasztja alá. Figyelemmel arra, hogy a január 5-i időpont miatt a 2010. évi beszámoló adatai még nem állnak rendelkezésre, elfogadható-e a közbenső mérlegként a legutolsó beszámolóval lezárt időszaknak a 2009. december 31-i fordulónapra készített mérleg?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem fogadható el! A 2010. üzletiévre osztalékelőleget legkésőbb 2010. de­­cember 31-ig lehet fizetni, az eztalátámasztó közbenső mérleg fordulónapja nyilvánvalóban nem lehet 2011. január5-e.Az osztalékelőleg – elnevezéséből következően – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész értékesítésének illetéke

Kérdés: A kft. tagjai az alábbi üzletrészekkel rendelkeznek (szavazati arányuk megegyezik az üzletrészaránnyal): "X" kft. 30%; "Z" kft. 35%; "H" magánszemély 35%. A kft. tagjai mind belföldi illetőségűek. A kft. tagjai üzletrészeiket két magánszemélynek (férj és feleség) adják el 2010 novemberében. A kft. 2010. évi mérlegében – előreláthatóan – az ingatlanok aránya az összes eszközök között 90 százalék lesz. A kft. tulajdonában lévő ingatlan értékbecslő szerinti értéke 18 M Ft. A kft. az ingatlan vásárlására 2004. évben hitelt vett fel, amelynek 2010 novemberében a tőketartozása 18,5 M Ft. A kft. tagjai az üzletrészüket (3 M Ft) 4 M Ft-ért adják el a házaspárnak. Megtehetik-e az eladók, hogy a hitellel terhelt ingatlanrészüket csak 1 M Ft nyereséggel adják el? A kft. tagjainak kell-e illetéket fizetniük 2010. évben, illetve 2011. évben? Ha igen, akkor hány százalékot?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy a társaság tagjai a tulajdonukban lévőüzletrészeket eladhatják-e, s ha igen, milyen feltételekkel, a polgári jog és atársasági jog szabályozza. Azonban sem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV., sem a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg-fizetés év közben

Kérdés: Kereskedelmi kft.-nk 2010. évben fizethet-e osztalékelőleget eredménytartalék bevonásával? A 2009. évi beszámolóban osztalék nem volt előírva.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy fizethet, a következőkfigyelembevétele mellett:A Gt. 133. §-a alapján két, egymást követő Szt. szerintibeszámoló elfogadása közötti időszakban – ha a társasági szerződés aztmegengedi – a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címke:

Adózott eredmény a tőkekivonásnál

Kérdés: A Gt. szerint a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felüli vagyon összegét is. A korábbi évek felhalmozott tőketartalékának és eredménytartalékának figyelembevétele mellett megköveteli-e ez a rendelkezés a folyó év eltelt időszaka eredményének, mint már meglévő vagyonnak az arányos figyelembevételét is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy igen!A Gt. 160. §-ának (2) bekezdése szerint a törzstőketőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapításasorán számításba kell venni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felülivagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaság átalakulása

Kérdés: Egy bt.-ben a férj beltag, a feleség a kültag. A felek elválnak. A feleség szeretné továbbvinni a céget. Milyen lehetősége van? Lehet-e másik beltagot választani, vagy átalakulhat egyszemélyes kft.-vé? Melyik előnyösebb? Milyen fizetési kötelezettsége van a bt.-nek a beltag felé?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Gt. előírásaiból kell kiindulni.A Gt. 109. §-a alapján a kültag a társaság üzletvezetésére,a társaság törvényes képviseletére (cégjegyzésre) nem jogosult. Így a feleségmint kültag csak akkor viheti tovább a céget, ha a férj mint beltag kilépett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címke:
1
7
8
9
14