Földhasználati és haszonélvezeti jog törlése

Kérdés: A szőlőműveléssel foglalkozó társaság tevékenységét olyan földterületen végzi, ami nem a saját tulajdona. A földet 99 évre szóló földhasználati jog és 25 évre szóló haszonélvezeti jog alapján használja. A földhasználati jog az alakuláskor apportként került a társaságnál a vagyoni értékű jogok közé, amelynek jelenlegi könyv szerinti értéke közel 30 M Ft. A 2013. évi CXXII. és CCXII. törvény alapján az illetékes Megyei Kormányhivatal Járási Földhivatala határozatával 2014. július 30. nappal törölte az ingatlan-nyilvántartásból a társaság javára bejegyzett használati jogát, valamint haszonélvezeti jogát. A társaság a hatóság döntésének jogszerűségét vitatja, ezért keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz. A 2014. évi beszámoló elkészítésekor javasoltam, hogy ezeket az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a könyvekből ki kell vezetni mint terven felüli értékcsökkenést. A tulajdonos vitatja e vagyonvesztésnek az elszámolását. Ha a jogok kivezetésével nem értenek egyet, úgy gondolom, legalább céltartalékot kellene képezni. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt csak annyit, nem az a megoldás, ami a kérdésben lehetőségként szerepel.A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése szerint: semmis a haszonélvezeti jog, illetve a használat jogának (a továbbiakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Kapcsolt vállalkozás-e az őstermelő?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e 2015-től, ha egy őstermelő 35%-os tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben, és egyben ő az ügyvezető is? A kft. további tagjai nem közeli hozzátartozók. Az őstermelő és a kft. között van üzleti kapcsolat (terményfelvásárlás). Ha kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, mikor és kinek kell jelenteni a NAV-nak?
Részlet a válaszából: […] Az őstermelő (mint magánszemély) és a kft. között nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony, ha az őstermelő szavazati joga azonos a tulajdoni részesedésének mértékével, és meghatározó befolyással (Ptk. 8:2. § (2) bekezdés) nem rendelkezik, mert– az őstermelő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Kapcsolt vállalkozás befolyásgyakorlás alapján

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e 2015. 01. 01-től a következő két társaság?
"A" társaság
50% férj
50% feleség
ügyvezető: feleség
"B" társaság
42% férj
42% más magánszemély
16% harmadik magánszemély
ügyvezető: férj
Részlet a válaszából: […] Ha "B" társaságban a 42%-os és 16%-os részesedéssel rendelkező magánszemély nem közeli hozzátartozója a férjnek, így a férj nem rendelkezik többségi befolyással "B" társaságban, és ezért a kapcsolt viszony csak a Tao-tv. 4. § 23/f) pont alapján állhatna fenn, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Kapcsolt vállalkozás – harmadik személy

Kérdés: Két kft. közötti kapcsolt viszony megállapításában kérem a segítségüket:
1. kft., melynek tulajdonosi arányai a következők: Apa 76%, Fia 24%.
2. kft., ahol a tulajdonosi arányok: Anya 60%, Fia 20%, Lánya 20%.
A tulajdonosi arányok megegyeznek a szavazati arányokkal.
Részlet a válaszából: […] A minősítést a Tao-tv. 4. §-ának 23/c pontja alapján kell elvégezni. E szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha – a Ptk. megfelelő alkalmazásával – harmadik személy mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik. Ennek megállapításakor azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Katás egyéni vállalkozó számlázása

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki a kataadózást választotta, folyamatosan számlát bocsát ki saját tulajdonú kft.-nek. A kft.-ben 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik (férj 50% és feleség 50%), ahol önálló aláírással rendelkező személy. A kft.-ből csak osztalékot vesz ki, főállása az egyéni vállalkozásában van. Az egyéni vállalkozás adminisztrációs tevékenységet végez a kft.-nek, ezt számlázza ki minden hónapban. A vállalkozás székhelye megegyezik a kft. székhelyével (a tulajdonosok lakása, a férj és a feleség egyenlő arányban rendelkeznek az ingatlan felett). Az egyéni vállalkozás csak a kft.-nek számláz. A kft. jól működő társaság. Könyvvizsgálatra kötelezett. Az adminisztráció igen sok, ezért az egyéni vállalkozás tevékenysége valós. A leírtak alapján adhat-e ki az egyéni vállalkozás a kft. részére adminisztrációs tevékenységről számlát, mint katás vállalkozó? Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e a két vállalkozási forma? Ha igen, akkor azt jelenteni kell-e a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] A kft. és az egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozási viszonyban áll a Katv. 2. § 9. pontja értelmében. A kapcsolt vállalkozásra előírt fogalom szerint ugyanis az egyéni vállalkozó természetes személy a kft.-ben többségi befolyással rendelkezik, mivel a közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Konszolidálás, transzferár-nyilvántartás

Kérdés: Van négy magyar vállalkozás. Az Alfa Kft. értékadatai megalapozzák a konszolidációs kötelezettséget. Az Alfa Kft. 100%-os tulajdonosa B magánszemély. Béta Kft. 100%-ban az Alfa Kft. tulajdona. Gamma Kft. 100%-ban B magánszemély tulajdona. Delta Kft.-nek két tulajdonosa van, B magánszemély 80%-ban, C magánszemély 20%-ban, azonban a szavazati arány 50-50%. A társaságok között minden irányban van gazdasági kapcsolat.
1. -Alfa Kft. melyik céget, cégeket köteles konszolidálásba bevonni?
2. -Hogyan alakul a kötelezettség, ha B magánszemély német és Alfa Kft. is német társaság?
3. -A kapcsolt vállalkozások miként alakulnak, mind a négy cég köteles transzferár-nyilvántartást készíteni?
A tulajdonosi szerkezet:
Tag Alfa Béta Gamma Delta
Kft. Kft. Kft. Kft.
B magánszemély 100% 100% 80%*
Alfa Kft. 100%
C magánszemély 20%*
* Szavazati jog 50-50%.
Részlet a válaszából: […] 1. Konszolidálásba Alfa Kft. Béta Kft.-t köteles bevonni, mivel az Szt. előírása alapján Alfa Kft. anyavállalat, a Béta Kft. leányvállalat. Azon eseteket, amikor nem kötelező az anyavállalatnak konszolidált éves beszámolót készíteni, illetve amikor a leányvállalatot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Sporteszköz beszerzése

Kérdés: A társaság saját dolgozói számára szabad­idős rendezvényt szervez. A szabadidős rendezvényre sporteszközöket vásárolt, sportolás céljából. Alkalmazhatjuk-e az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontját a megvásárolt eszközök tekintetében, és elszámolhatjuk-e ezeket a kiadásokat személyi jellegű költségként? Ha éven túl is használjuk, akkor tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni? Társaságiadó-alapot csökkentő tételként figyelembe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-a alapján az eszközöket – a beszerzéskor – rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé besorolni. Ha az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, akkor befektetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Munkába járás saját gépjárművel történő költségtérítése esetén a munkavállalók részére a városhatártól városhatárig, vagy a munkavállaló lakóhelye és a munkáltató telephelye közötti útszakaszra fizethetünk költségtérítést?
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos költségtérítésre vonatkozóan a választ teljes körűen adjuk meg.Az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Magánszemélyek kapcsolt vállalkozása

Kérdés: Két magánszemély (férj és feleség) egy gazdasági társaságot hoztak létre, melyben 50-50%-os tulajdoni hányaddal rendelkeznek. A társaság 100%-os tulajdonában áll egy másik gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság2). A társaságok könyvelőjének álláspontja szerint magánszemélyek nem minősülhetnek a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak, így többek között bejelentési kötelezettség sem kapcsolódik a társaságok és a magánszemélyek (férj és/vagy feleség) közötti ügyletekhez. Nyilvánvaló, hogy amennyiben magánszemélyek nem minősülhetnének kapcsolt vállalkozásnak, akkor nem lenne arra szükség, hogy az adóalap-korrekcióval érintett, kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek köréből a törvény kiemelje azon ügyleteket, amelyek egyik oldalán (azaz kapcsolt vállalkozásként) a magánszemélyek egy meghatározott köre (egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyek) áll. Helyes a könyvelő fent ismertetett álláspontja? Igaz az, hogy magánszemélyek a Tao-tv. (4. § 23. pont) szerint nem minősülhetnek kapcsolt vállalkozásnak?
Részlet a válaszából: […] A magánszemélyek és a társaság (a társaság 100%-os tulajdonában álló leányvállalat is) kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. A magánszemélyek és a társaság, illetve a leányvállalat a Tao-tv. 4. § 23. pontjának b) alpontja, a társaság és a leányvállalat a Tao-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Kapcsolt vállalkozás, közeli hozzátartozók

Kérdés: Az alábbi esetben fennáll-e kapcsolt vállalkozási viszony?
1. vállalkozás (bt.)
Tulajdoni hányad: férj 25%, feleség 25%, férj testvére 25%, férj testvérének gyermeke 25%
2. vállalkozás (kft. 1.)
Tulajdoni hányad: férj 100%
3. vállalkozás (kft. 2.)
Tulajdoni hányad: feleség 100%
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának c) alpontja szerint kapcsolt vállalkozás: az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.
1
4
5
6
16