Közhasznú alapítvány támogatása

Kérdés: Nonprofit kft. a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti adományt nyújt közhasznú besorolású alapítvány részére, közhasznú alapcél szerinti tevékenységéhez. A támogatott alapítvány a támogató nonprofit kft. többségi tulajdonosa, a vezető tisztségviselők személyében egyezőség nincs. A tulajdonosi státusz befolyásolja-e az adomány társasági adó szerinti megítélését, vagyis alkalmazható-e a 7. § (1) bekezdésének z) pontja szerinti adóalap-kedvezmény? Felmerülhet-e a gazdasági esemény szabálytalansága (pl. osztalékként való megítélése) vagy a társaságiadó-alap tekintetében a z) ponttól elérő minősítése?
Részlet a válaszából: […] Jogszabály nem tiltja, hogy olyan alapítványt támogasson a vállalkozás, amely a vállalkozásnak az alapítvány a többségi tulajdonosa, és erre tekintettel érvényesítse az adózás előtti eredményt csökkentő tételt a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Kapcsolt vállalkozás (kft. és egyéni vállalkozó)

Kérdés: Egy kft. tulajdonosi köre négy főből áll: apa, anya és két felnőtt korú gyermek, közeli hozzátartozók. Az ügyvezetők a felnőtt korú gyermekek. Az egyik ügyvezető felesége egyéni vállalkozó, akinek e minőségében rendszeres üzleti kapcsolata van a kft.-vel. A kft. és az egyéni vállalkozó a Tao-tv. 4. § 23. c) pontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. § 23/c) pont szerint kapcsolt vállalkozás " az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelel ő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkett ő jükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Kapcsolt vállalkozás (magánszemély által)

Kérdés: A számviteli törvény és a társaságiadó-törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a következő két vállalkozás: "A" vállalkozás, melyben "X" természetes személy 72,4%-os tulajdonos és egyben alkalmazotti jogviszonyban cégvezető is. Az "A" vállalkozásnak 24,81%-os részesedése van "B" vállalkozásban, az "X" természetes személynek szinten részesedése van a "B" vállalkozásban, melynek mértéke 37,67%. "A" és "B" vállalkozás kapcsolt vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] A Szt. 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerint kapcsolt vállalkozás: az anyavállalat [Szt. 3. § (2) bekezdés 1.  pont], a leányvállalat [Szt. 3. § (2) bekezdés 2. pont] és a közös vezetés ű vállalkozás [Szt. 3. § (2) bekezdés 3. pont]. E fogalmakat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Kapcsolt vállalkozás (adózás, számvitel)

Kérdés: Vállalkozásunk szeretné felülvizsgálni a könyveiben és a NAV-nál bejelentett kapcsolt vállalkozásait, valamint a jelenleg hatályos számviteli törvénynek megfelelően a részesedések besorolását. A mellékelt társaságcsoporti felépítés alapján szeretném a segítségüket kérni az "A" cég kapcsolt vállalkozási viszonyainak meghatározásában. A táblázat alapján mely vállalkozások minősülnek az "A" cég kapcsolt vállalkozásainak az Szt. és melyek a Tao-tv. előírásai szerint? Az "A" cég, valamint a többi cég is Magyarországon bejegyzett. "A" cég leányvállalata a "B" cégnek. Az "A" cégnek minden társasággal van gazdasági kapcsolata. A szavazati jogok az "F" és az "N" cég esetében térnek el a részesedések mértékétől. XX és YY magánszemélyek testvérek, ZZ magánszemély pedig az édesanyjuk. A "D" cég esetében a XX magánszemély családja (feleség, fia, lánya) is tulajdonos. Kérem, szíveskedjenek rövid szöveges indoklással (esetleg számítással is), alátámasztani az "A" cég kapcsolati viszonyát a többi céggel, hogy a jövőben a kapcsolati viszonyokat ez alapján be tudjuk sorolni!
Részlet a válaszából: […] "A" cég a Tao-tv. előírása szerint – a külön táblázatban megadott adatok alapján – kapcsolt vállalkozása:– "B", "C" és" D", mivel mindegyikben többségi befolyással (50 százalékot meghaladó szavazati joggal) rendelkeznek közeli hozzátartozó magánszemélyek a szavazataik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Céges üdülő költségeinek elszámolása

Kérdés: A társaság tulajdonában van egy üdülő, amelyben a munkavállalói részére biztosít üdülési lehetőséget, más formában nem hasznosítják az ingatlant. Az Szja-tv. 71. §-ában foglaltak szerint a béren kívüli juttatás után a céges szja-t és ehót a vállalkozás megfizeti. Az ingatlan fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségek áfatartalma visszaigényelhető-e? A számlák nettó értéke elszámolható-e a cég tevékenységének költségei között vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos költségként? Az üdülés révén a munkavállaló részére nyújtott szolgáltatás értékét hogyan kell meghatározni, mi számít a juttatás értékének? Hogyan kell elszámolni az üdülő éves üzemeltetésével kapcsolatos költségeket? Ha a munkavállalók nem fizetnek térítést, akkor az év közben felmerült költségeket teljes egészében át kell vezetni a személyi jellegű egyéb kifizetések közé? Hogyan kell eljárni, ha az adott évben nem történik üdültetés? Milyen kiadásnak minősül az így felmerült összeg?
Részlet a válaszából: […] Lényegében a kérdés egészét idéztük, mert – bár összefüggnek, de úgy tűnik – a kérdéseket többen fogalmazták meg.A választ kezdjük a költségelszámolással.A társaság tulajdonában van az üdülő, emiatt az üdülővel kapcsolatos minden költséget elsődlegesen az 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Ingatlan értékesítése a piaci érték alatt

Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a kérdés szerinti szerződés nehezen értelmezhető: piaci ár alatt értékesíteni az ingatlant azért, hogy a vevő az ingatlan kétévi hasznát az eladónak átengedje. Ha a vevők kapnák az egyébként őket megillető bérleti díjat, akkor az így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Kapcsolt vállalkozás magánszemély tulajdonosa

Kérdés: Egy magánszemély 100%-os tulajdonosa A Kft.-nek. A Kft. 30%-os hányaddal rendelkezik B Kft.-ben. B Kft. másik tulajdonosa 70%-os tulajdoni hányaddal a magánszemély testvére. A és B Kft. kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. szerint?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen, ugyanis mind a két kft.-ben többségi befolyással rendelkezik a magánszemély tulajdonos, és A Kft. magánszemély tulajdonosa és B Kft. magánszemély tulajdonosa a Ptk. szerint közeli hozzátartozók [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Kapcsolt vállalkozás, magánszemély tulajdonosok

Kérdés: Adott három vállalkozás, A, B, C Kft., ahol a tulajdoni viszonyok megoszlása: A és B Kft.-ben 50-50%-os tulajdoni részesedéssel bír férj és feleség, C Kft.-t 60-30%-ban a gyermekeik (lányuk és fiuk) és 10%-ban a menyük birtokolja. A kft. ügyvezetői, akik egyedül, önállóan is képviselhetik a kft.-t. A kft. esetén a feleség és a fiúgyermekük, B Kft. esetén a férj, C Kft. esetén a lánygyermekük. A és B Kft. 2004 óta üzleti kapcsolatban állnak egymással, A és C Kft. között nincs üzleti kapcsolat. A Kft. kisvállalkozásnak, B és C Kft. mikrovállalkozásnak minősül. A fenti felállás szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e A-B-C Kft.-k, ha igen, kinek és mikor kell erről bejelentést tenni? Ha kapcsolt vállalkozásai egymásnak, kell-e valamilyen dokumentációt vezetniük?
Részlet a válaszából: […] Tulajdonos A B CFérj (F) 50 50Feleség (Fe) 50 50Lány (L) 60Fiú (Fi) 30Meny (M) 10A Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozás – többek között – akkor áll fenn, ha a felek között a Ptk. szerinti többségi befolyás van. Ennek meghatározásakor a közeli hozzátartozók közvetlen és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a kérdésben leírtakat az elszámoláshoz rendezni kell, és rögzíteni kell az elszámolás módját meghatározó feltételeket is.Az egyértelmű, hogy a kft. üdülőt bérel az alkalmazottak üdültetésére. Kérdés, hogy az alkalmazottak fizetnek-e az üdülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: A) személy a kft. tulajdonosa 40%-ban, a kft.-vel munkaviszonyban van. Emellett mellékállású katás egyéni vállalkozó, aki személygépkocsi-kölcsönzést számláz a kft.-nek. B) személy a kft. tulajdonosa 40%-ban, a kft.-vel munkaviszonyban van. Emellett mellékállású evás egyéni vállalkozó, aki a kft. tevékenységéhez hasonló tevékenységet végez, de az egyéni vállalkozás és a kft. között nincs üzleti kapcsolat. C) személy a kft. tulajdonosa 20%-ban, ő a kft. ügyvezetője, amelyet munkaviszonyban lát el. A kft. A) személy részére a munkahely bérleti díját számlázza ki havonta. Van-e kapcsolt vállalkozói viszony a felek között? Mennyiben befolyásolja az előbbieket, ha A) és C) személy közeli hozzátartozók?
Részlet a válaszából: […]

Ha A), B) és C) nem közeli hozzátartozók, akkor a kft. és a magánszemélyek között nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony. Ha A) és C) közeli hozzátartozók, akkor a kft. és A), illetve C) személy kapcsolt vállalkozásnak minősül (Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja).

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
1
3
4
5
16