116 cikk rendezése:
71. cikk / 116 Tőkekivonáshoz kapcsolódó tőke- és eredménytartalék
Kérdés: A címben szereplő témára a Számviteli Levelek 165. számában a 3446. kérdésre adtak választ. Ehhez kapcsolódóan kérdezem: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy a tőketartalékot és az eredménytartalékot nem kívánja csökkenteni, azt az egyszemélyes kft.-ben hagyja. Döntését az egyik szakmai lapban közöltekre alapozza. E szerint a tulajdonosok egyhangúlag úgy is dönthetnek, hogy a leszállítás során az ahhoz kapcsolódó arányos jegyzett tőkén felüli tőketartalékot nem vonják ki, hanem azt a társaságban hagyják. Ez sem a tulajdonosok, sem pedig a hitelezők érdekeit nem sérti. A kérdésemet megalapozó tényállás a következő: Az önkormányzat 1990-ben a korlátozottan forgalomképes közmű vagyonát a ma már egyszemélyes kft.-jébe tőketartalékként vitte be. Ezt az ÁSZ a 2003. és 2005. években megkifogásolta. A jogellenes állapotot az önkormányzat meg kívánta szüntetni, és több minisztérium egyeztetett álláspontja alapján a tőketartalékban lévő közművagyon értékével a jegyzett tőkét megemelte, majd ezt követően a tőke leszállításáról hozott határozatot. A határozat tartalmazta, hogy a jegyzett tőkében szereplő közművagyont milyen összegben vonja ki a jegyzett tőkéből, és azt, hogy a tőke- és eredménytartalékot nem kívánja arányosan csökkenteni. Az önkormányzat célja az eredeti vagyoni állapot helyreállítása volt. A meghatározott összegű jegyzett tőke leszállítását a cégközlönyben meghirdették, a cégbíróság bejegyezte. Ezen tényállás mellett hogyan lehet megfelelnie a bevezetőben említett kérdésre adott válasznak?
72. cikk / 116 Áfa könyvelése, eltérő teljesítési időponttal
Kérdés: Ügyfeleim a szolgáltatásaikra 2008-tól az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint számítják fel az áfát. Így az ő könyveikben a számviteli teljesítés eltér az Áfa-tv. szerinti teljesítéstől. Hogyan alakítsam könyvelésüket, bizonylataikat? Eddig mindig igaz volt az, hogy a 466-467. főkönyvi számlákra könyvelt tételek megfeleltek az áfabevallás tételeinek is, ez az egyezőség adta az ellenőrzés alapját. Az új rendszerben a számlákat a tényleges teljesítés hónapjában rögzítem a számvitelben, és többségüket egy későbbi elszámolási időszakban az áfabevallásban. Milyen módszert lehet használni? Kell-e tudatnom a vevővel, hogy az áfát az 58. § szerint számolom el? A számlán a tényleges teljesítés időpontját, vagy az esedékesség időpontját, vagy mind a kettőt fel kell tüntetni?
73. cikk / 116 Díjban meghatározott összeg végleges átadása
Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató, a víz- és csatornadíjat a területileg illetékes önkormányzat rendeletben állapítja meg. A társaság kft., így az önkormányzat által megállapított áron, saját nevében állít ki számlát. Kérdésem, hogy ha az önkormányzat a vízdíj részeként, rendeletben meghatározva elfogad fejlesztési hányadot (pl. 240 Ft/m3, amiből 5 Ft/m3 fejlesztési hányad, a vízhálózat fejlesztésére fordítandó), akkor ez árbevételként könyvelendő a társaságnál? Másik kérdésünk, ha ezt a fejlesztési hányadot át kell adni az önkormányzatnak, akkor ez után a pénzeszközátadás után kell társasági adót fizetni vagy sem?
74. cikk / 116 Út- és közműberuházás térítés nélküli átadása
Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?
75. cikk / 116 Közműfejlesztési hozzájárulás
Kérdés: A kft. részére a víziközmű-társulat 1900 E Ft összegű szennyvíz-csatornázási közmű-hozzájárulást vetett ki. A hozzájárulás összegét két részben kell (2007-ben és 2008-ban) megfizetni. El lehet-e számolni ezen összegeket az adott évben ráfordításként, vagy azokat az immateriális javak között (vagyoni értékű jogként) lehet elszámolni? Ez utóbbi esetben mi a helyes könyvelés? Milyen időponttal kell aktiválni? Felfogható-e befejezetlen beruházásként?
76. cikk / 116 Önkormányzati támogatás minősítése
Kérdés: Közhasznú társaság az önkormányzattól támogatásban részesül, amelynek összegét cél szerinti tevékenységére, illetve az önkormányzat tevékenységét bemutató ingyenes kiadvány elkészítésére és terjesztésére fordítja. A kapott támogatás után kell-e áfát fizetni? A kiadvány elkészítésével kapcsolatban felmerült beszerzések előzetesen felszámított áfája levonható-e?
77. cikk / 116 Térítés nélkül átadott közműfejlesztés illetéke
Kérdés: Amennyiben egy nyomvonalas létesítmény kivitelezése során a nyomvonalat érintő közművek kiváltását is meg kell oldani, akkor a beruházónak a közművek tulajdonosaival kötött kártalanítási szerződés keretében megépített és a közműcégeknek átadott közműszakaszok után keletkezik-e ajándékozásiilleték-kötelezettsége?
78. cikk / 116 Intézményfinanszírozási támogatás elszámolása
Kérdés: Közhasznú társaság közművelődési tevékenység folytatására a helyi önkormányzattól intézményfinanszírozási támogatásban részesül. A kapott támogatás áfaköteles-e? Ezzel a tevékenységgel kapcsolatban felmerülő beszerzések (közüzemi szolgáltatások) számláinak áfatartalma levonásba helyezhető-e?
79. cikk / 116 Vagyoni értékű jogok értékcsökkenése (ingatlan)
Kérdés: A kft. ipari zóna területen a városi önkormányzattól beépítetlen földterületet vásárolt. A telekvásárlással egyidejűleg megállapodást kötöttünk útszolgalmi jog alapítására és vagyoni értékű jog megszerzésére. Az útszolgalmi jogra vonatkozó megállapodás szerint az ingatlan megvásárlója biztosítja az önkormányzat "saját használatú út" használatához a telken való átjárást a szükséges mértékben. A vagyoni értékű jog megszerzésére kötött szerződés alapján a szolgáltató kft. a közműkiépítést (víz, szennyvíz, villamos energia, gáz) elvégzi az ingatlanok használatához szükséges mértékig. A felek a szerződésben rögzítették, hogy ezen közműhasználati jog örökös, ingatlanhoz kapcsolódó jog. Álláspontunk szerint a megszerzett jogokkal a megvásárolt ingatlan értéke megnőtt. Elszámolható-e az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok után értékcsökkenés?
80. cikk / 116 Közösen végzett csatornaberuházás
Kérdés: A társaság a vele szomszédos társasággal saját vállalkozásban csatornaberuházást végzett. A saját vállalkozásban végzett beruházás úgy valósult meg, hogy a társaság vette meg az anyagot, a kivitelező pedig elvégezte a szerelést. A szomszédos társaság a tervezési díj 15 százalékát, a kivitelezési költségből 1 millió forintot fizetett meg. A tervezési díjat közvetített szolgáltatásként, az 1 millió forintot beruházás értékesítéseként könyveltem. Helyesen jártam el?
