Közművek (víz, csatorna) átadásának áfája

Kérdés: A Vtv. – szó szerint – nem írja elő azon adóalanyoknak a közművek (víz, csatorna) átadását, amely közműrészek a telekhatáron kívül vannak. Atörvény csak azt írja elő, hogy e közművek kizárólag az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában lehetnek. A tulajdonosok között nem szerepel sem a magánszemély, sem a gazdasági társaság. Értelmezésünk, illetve az önkormányzat értelmezése szerint a közműveket megépítő tulajdonos térítésmentesen köteles a közműveket átadni az önkormányzatnak, mert ő lehet a városban a tulajdonos. Csak abban az esetben ad engedélyt a rákötésre, az üzemeltetésre, ha azt a 200-220 m közművet megkapja. Ennek megfelelően az idézett törvényhely megalapozza az áfamentességet?
Részlet a válaszából: […] ...nem idézett (mert ilyen nincsen!), amelyik az áfamentességetmegalapozza. A Vtv. csak azt szabályozza, hogy a víz- és csatornaközművekkizárólag állami, illetve önkormányzati tulajdonban lehetnek, de azt nem írjaelő, hogy ezeket a megépítő tulajdonosnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Víziközmű-társulat számvitele

Kérdés: A Számviteli Levelek 16-17. számában a 318. kérdésre adott válaszban foglalkoztak a víziközmű-társulatok számvitelével. Van-e változás a gazdasági események könyvelésében? Hogyan történik a küldöttgyűlés által jóváhagyott érdekeltségi hozzájárulás előírása (10 évre előre, részletfizetés van)? És hogyan kell könyvelni a befizetett érdekeltségi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a könyvelésben nincs érdemi változás,ha a 2004. május 1-jétől hatályos Áfa-tv.-beli előírásokat vesszük figyelembe. A víziközmű-társulatnak a küldöttgyűlés által jóváhagyott(és ezen jóváhagyás alapján kivetett, előírt) érdekeltségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Önkormányzati szennyvízberuházás támogatása

Kérdés: A kft. az elmúlt évben több önkormányzatnak készített – a SAPARD-program keretében – pályázatot szennyvízberuházás támogatására, illetve 2004-ben is több beruházás előkészítése folyik, amelyek pályázatát készíti majd. Az áfatörvény 2004. évi változása alapjaiban érinti ezen beruházásokat. 1. Az önkormányzatok a SAPARD-program keretében pályáznak külön-külön, a saját, helyi szennyvízcsatorna-hálózatuk, illetve szennyvíztelep megépítésére. A pályázatok támogatásáról szóló döntés 2003 decemberében megszületett. Az önkormányzatok adólevonási joggal rendelkeznek. Az önkormányzatok a konkrét esetben visszaigényelhetik a beruházás áfáját azzal, hogy 10 évig áfafizetési kötelezettség is terheli őket a bevételeik tekintetében? 2. Mi a helyzet, ha az önkormányzat 2004-ben nyer a SAPARD-programban támogatást, de a szennyvízhálózatot saját maga üzemelteti, és ő számláz a lakosság felé szennyvízdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...a levonási jogban változásnem történt. A második kérdés esetében sem érvényesül ajogszabályváltozás, hiszen az önkormányzat közműszolgáltatóvá is vált, vagyis etevékenysége tekintetében nem minősül közhatalmi szervezetnek. A beruházásiköltség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Vízműkút létesítésének elszámolása

Kérdés: A közhasznú társaság 34 önkormányzat tulajdonában lévő vízközművek üzemeltetését végzi. A vízközművek önkormányzati tulajdonban vannak. Az egyik önkormányzat pályázatot nyújtott be a területfejlesztési tanácshoz mélyfúrású vízműkút létesítésére, és így 4 millió forint támogatást kapott, amelyet – megállapodás alapján – átadott a kht.-nak. A kht. a kútépítést saját beruházásként valósította meg, saját erővel kiegészítve a támogatást. A mélyfúrású kutat tárgyi eszközként hol kell nyilvántartani, hogyan történik annak az értékcsökkenésileírás-elszámolása? Aktiválhatja-e azt a kht.? Vagy csak a hozzájárulása arányában számolhat el értékcsökkenési leírást?
Részlet a válaszából: […] ...1995. évi LVII. törvény 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjaalapján a települési önkormányzat feladata a helyi vízközművek működtetése, a6. §-ának (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzat tulajdonában vannaktörzsvagyonként a vízközművek is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása 2004-ben

Kérdés: 2004. évben a közszolgáltatásba bevont, közműves csatornahálózattal el nem látott településrészeken keletkező folyékony hulladék ártalmatlanításához központi támogatás igényelhető. A város a lakossági folyékony hulladék becsült évi mennyisége alapján számított 105 Ft/m3 támogatást igényelte. A támogatás egyéb bevételként számolandó el?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen. A 2003. évi CXVI. törvény 8. számú mellékletének IV. részében megjelölt előirányzatból igényelt összeget a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére kell fordítani. Ez csak úgy érhető el, ha a lakosság által fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Díjkompenzáció elszámolása és áfája

Kérdés: Városunkban mind a csatornázott, mind a nem csatornázott területekre települési folyékonyhulladék-kezelési díjat számlázunk, amelynek egységdíja 275 Ft/m3. A közműves ivóvízzel ellátott, a közüzemi csatornahálózatba be nem köthető ingatlanoknál a lakossági fogyasztók a vízmérőn mért fogyasztás után 110 Ft/m3 kedvezményben részesülnek. A 242/2000. Kormányrendelet alapján, ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat a számíthatónál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbözetet díjkompenzáció formájában köteles megtéríteni. Hogyan kell elszámolni a díjkompenzáció összegét? A díjkompenzációhoz tartozó áfát melyik időszak adóbevallásában kell szerepeltetni, ha az átutalt díjkompenzáció pénzügyi ütemezése nem egyezik meg a fogyasztók számláján jóváírt kedvezmény időpontjával?
Részlet a válaszából: […] A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól a 242/2000. Korm. rendelet rendelkezik. Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletében külön-külön határozza meg a települési szilárd, illetve folyékony hulladék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Gázközmű-fejlesztési hozzájárulás leírása

Kérdés: Egyik telephelyünkön terményszárító és sertéstelep fűtés-korszerűsítése miatt gázközmű-fejlesztési hozzájárulást fizettünk. A két tevékenység között – az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként – azok hasznos élettartamát figyelembe véve tervezzük megállapítani az értékcsökkenési leírást. A sertéstelepi beruházás később fog megvalósulni. A rá jutó közműfejlesztési hozzájárulást tarthatjuk-e a beruházások között? Lehet-e a maradványérték egyenlő a bekerülési értékkel, mivel a hozzájárulás egyszeri és nincs lejárata?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján a gázközmű-fejlesztési hozzájárulást csak akkor kell (és lehet) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként elszámolni, ha jogszabályban nevesített hozzájárulásról van szó, ha a hozzájárulás megfizetése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Ingatlanhoz kapcsolódó járulékos költségek számlázása

Kérdés: A társaság telket vásárolt társasházi lakásépítés céljára. A lakásépítők részére a telekhányadokat lakásonként értékesíti a társaság, a telekhányad-értékesítést és a lakásépítést egy szerződésben rögzítették. A társaság a lakások felépítésére a vevőkkel vállalkozási szerződést köt. A vevők részletekben fizetnek. Az építés költségét a szerződés rögzítette. Az építési engedély a társaság nevére szól, és használatbavételi engedéllyel rendelkező lakást adunk át. Visszaigényelheti-e társaságunk a telekhatárig kiépített közművek teljesítési számláiban szereplő áfákat, továbbá a telek tereprendezésével kapcsolatos teljesítésekben felszámított áfát? Hogyan kell kiszámlázni a tereprendezés, a közműépítés költségét?
Részlet a válaszából: […] ...adómentes volt, 2004. január 1-jétől – az adott esetben – a lakásokkal azonos módon adózik.)A telekhatárig kiépített közművek a lakások rendeltetésszerű használata érdekében készültek. Ezért azok bekerülési értékével (mint igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: A kft. a víz- és csatornaközmű üzemeltetését az önkormányzattal kötött koncessziós szerződés alapján végzi. A vonatkozó kormányrendelet szerint a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt a számvitelben elkülönítetten kezelni? Hol kell elszámolni, mivel áfával növelten számlázni kell?
Részlet a válaszából: […] ...a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetőleg minősége igényelt javításához a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Számlázott fejlesztési hozzájárulás

Kérdés: Víziközmű-fejlesztési hozzájárulást számláztak áfatartalommal, amelyet a rendkívüli ráfordítások között véglegesen átadott pénzeszközként könyveltünk. A fejlesztési hozzájárulás áfatartalma visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...azaz számlázni kell.Az érdekeltségi hozzájárulásként számlázott működési költségeket az egyéb ráfordítások között, a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a rendkívüli ráfordítások között (mint véglegesen átadott pénzeszközt) kell elszámolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
1
8
9
10
12